Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-03 / 74. szám

DEMAGYARORSZAG Vasárnap, 1938. április 3. Politikai napilap XIV. évfolyam 74. sz. Hol a dróísövény? Minden hűlünk cs köszönetünk azért a törekvésért, hogy a miniszterelnök ur — végre! — meg akarta nyugtatni az Ország fölzaklatott nyugalmát, ele mondhassuk ki mély tisztelettel uzt a meggyőződésünket, hogy ez a megnyugtatás csak azokat nyugtatta meg, akiknek megnyugtatásra szükségük nem volt. A miniszterelnök ur még három nappal ezelőtt csak „budapesti" hisztériát látott azokban a tünetekben s n tüneteknek abban a rezonanciájában, melyekről Bethlen István, E c k h a 1 d t Tibor és Rassay Károly beszéltek a magyar nyilvánosság előtt. A hisztériának budapesti jelzője — ugy éreztük, — csuk a miniszterelnöke/ ur lelki műveltségének s tónusa előkelőségének köszönheti kiválasztását, mert például C s i 1 1 é!r y Andirás temperamentuma, elfogultsága s lelki műveltségének foka egészen bizonyosan egy felekezet megjelölésével helyettesitette volna a miniszterelnök úr előkelő geográfiai meghatározását. Ma a miniszterelnök ur beszéde a cselekvéseknek foglalatja volt, mindenki azzal a megnyugvással fogadja kijelentését, amire ma n e m egyeseknek, n e m csoportoknak, nem egy felekezethez tartozóknak, hanem az országnak, a nemzetnek, a jövendőnek van szüksége. A miniszterelnök ur azonban bibliai csudatételre vállalkozik, amikor azt hiszi, hogy kezének felemelésével le tudja csillapítani a hullámokat. Le tudta volna — régen. Elég lett volna egy-két év előtt még a miniszterelnöki szó tekintélye ahhoz, hogy a gőzölgő fejekből előálljon a mámor s a csörtető szavak fenyegető lármája elnémuljon. Nem kellett hozzá erőszak, csak erő, n törvény ereje, mely, ha megnyilatkozhatik, védelmet tud nyújtani minden fenyegetéssel és támadással szemben. De az utolsó időkben felbátorodhattak ezek a törekvések, meghangosodhuttak a tíizcsóvás szavak s meglazulhattuk azok o kötelékek, melyek egyesekben fékentarthatták a romboló ösztönöket. Ma már nem elég a szó, ma már hiányzik az a hit, mely puszta szóval a viharzó tenger lecsöndesitésének csudáját véghez viheti. Mély megnyugvást kellenek a miniszterelnök ur szavai, ha azt a kijelentését, hogy „a felforgatásra törekvőket letörjük", nyomon követi n felforgatásra törekvők letörése, ha azt a kijelentését, hogy a „kormány épitö munkáját egyes körök izgágasága nem veszélyeztetheti", egyes körök igazságának g y ökeres és alapos megsaüntetése követi. Meg kell mondani őszintén azt is, hogy a fölforgató törekvések számára a legnagyobb agitatórikus erőt az a némaság szolgáltatta, ami a fékentartó szavak és fékentartó cselekvések elmulasztásában mutatkozott meg. Az agitátoriskola eminenseinek volt gondjuk arra, hogy ezt n némaságot beleegyezésnek tüntessék fel azok előtt, akiknek tájékozódottságát, vagy Ítélőképességét az agitáció sikere már umugy is megzavarta. Ha azonban a miniszterelnök ur most is azt mondja, hogy ez a nyugtalanság csuk Budapesten mutatkozik meg, akkor azt k<Jl hinnünk, hogy a minisztereilíiök urat nem táiékozlatiák őszintén az ország közviszonyai cs közszellemc felől. Beth1 e n, -E c-k h a r d t, Rassay más-más. népréteget, a nemzeti társadalomnak más-más osztályát szólaltatták meg s a kereszténypárt keresztény szellemű szónokain keresztül — nem a budapesti hisztéria hangjai hangzottak föl. Ez a nyugtalanság az egész országban mindenütt észlelhető volt és két forrásból fakadt. Az egyik a jobboldali forrudolmárok agitáció>o, a másik a kormány némasága. A kormány némasága most szavakban megtört, de a nyugtalanság olyan fokú s a szavukat annyiszor — nem követte már ebben az országban cselekvés, hogy ezt az — idegbetegséget inkább, mint — idegességet már csak a szavakkal egysíkon mozgó cselekvések sorozata tudja gyökeresen meggyógyítani. A miniszterelnök urnák igaza van abban, hogy nem adagolhat folytonosan brómot, de ez a nemzet nem is idegcsillapitót kér tőle, hanem olyan nyugalmat, olyan közszellemet és olyan biztonságot, ami fölöslegessé teszi a brómot. A magyar lelkiismeret megszólal t a t ó i arra kérték a miniszterelnök urat, hogy menjen bár jobbfeló addig, amíg érzése, világszemlélete s a nemzet érdekének szolgálata ezt megkviánja tőle, de ott álljon meg s húzzon határvonalat a maga jobboldoliságn és a jobboldali forradalmárok politikája között. A miniszterelnök ur beszédének a hiánya nz, hogy ezt a határvonalat mindenki által érthető módon, világos és halározott cselekvéssel nem húzta meg. A politikai zűrzavar, a világszcmléleti kétlakisrig, az alkotmányos párt tagjainak forradalmi szereplése e beszéd nyomán nem fog megszűnni. A miniszterelnök ur heszéde nem volt nz a királyvíz, ami elválasztotta egymástól az alkotmány hiveit a forradalom harcosaitól. A miniszterelnök ur nem vetett véget annak az állapotnak, mely lehetővé teszi, hogy egyesek az alkotmánnyal esküdjenek örök hűséget, de a forrudalom démonával folytassanak viszonyt. A nemzet í idegessége, az ország polgári társadalmának nyugtalansága olyan, hogy az nz egy gram bróm, amit a miniszterelnök ur beszéde jelent, ezt a nyugtalanságot nyugalommá, a bizonytalanságot biztonsággá nem teheti. A kormányzó vasárnap délután rádiószózatot intéz a nemzethez Budapest, április 2. Horthy Miklós kormányzónak már a közelmúltban szándékában volt, hogy rádió utján beszédet intéz a nemzethez. Á legutóbbi időben döntő fontosságú külpolitikai események történtek, amelyek nyomán a belpolitikai élet légköre is feszültté vált. a külső és belső politikai eseményeknek egymásra torlódása most indokolttá ".ette, hogv a kormányzó régebbi tervének megfelelően rádiószózatot intézzen az országhoz és felfogását a nemzet tudomására hozza. A rádiószózattal az államfő irányt szab a nemzetnek. ami kétségtelenül döntő befolyással lesz a helyzetre. Horthy Miklós kormányzó vasárnap délután fél hét órai kezdettel mondja el rádiószózatát, amelynek jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy közvetlenül a rádió utján most első ízben fordul a nemzethez. A kormányzó beszédét az egész magyar társadalom általános nagy figyelemmel és érdeklődéssel várja. A kormányzó rádióbeszédét a Várban mondja el. a dolgozó szobájában felszerelt mikrofon elölt. Darányi Kálmán miniszterelnök szombaton délelőll kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. A hivatalos közlés szerint az időszerű kormányzati ügyekről tett szokásszerű jelentést. A kihallgatás után Darányi miniszterelnök a miniszterelnökségen tanácskozást folytatott Imréd v, R 6 <1 e r és T>e m é n v i-S c h n e 11 e r miniszterekkel az uj költségvetés kérdéseiről. -. • ' Darányi beszédének haiósa Párisban Paris, április 2. Darányi Kálmán miniszterelnök képviselőházi beszéde jó hatást keltett Párisban. A lapok megállapít jak. hogy a uiiuiszieielnök indokolatlannak nyilvánította a magyar politikai és gazdasági körökben mutatkozó idegességei. A Temps Darányi miniszterelnök beszédéből kiemelte azt a mondatot, amely szerint a kormány teljes bizalommal tekint az ország jövője elé és elfogja tiporni a felforgató elemeket, valamint azokat, akik a mesterségesen előidézett zavarosban akarnak halászni. A Journal dcs Debats szintén kiemeli, hogy a miniszterelnök bizalommal tekint az ország jövője elé. A lap cikkét ezzel a címmel közölte: „Darányi Kálmán megfenyegette a rendzavarókai''. A miniszterelnök beszédét ismertette a Figaro, a Rcpubli<|uc és a Petii Blcu is. (MTI.) Dr. Antal Isiván: igazságügyi államtitkár Cuiapest, április 2. A MTI jelenti: A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Artí'tl István nyug. államtitkár, országgyűlési képviselőt úUmntHkilrrd kinevez te. Eckhardt héttőn beszél a Házban Hétfőn valószluü'cg befejeződik ;t képviselőházban a választójogi javaslat általános vitája. A hétfői nap első szónoki Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére, aki nagy felszólalásra készül. Eckhardt beszédét annál nagyobb érdeklődéssel várják, meri Darányi Kálmán miniszierc'.nök parlamenti fe szóiul ása u!án hangzik e'. Hétfőn ls természetesen nyolcórás ülést tart a Ház, SzéÜ József válaszol a vita szónokainak. Eik'iurdl húsvét után fokozott aktivitással ve-