Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasátnap, 1938 április 17. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged uszósporlja Irla dr. Wanié András délkertilcti uszókapitány A magyar uszósportLan az utóbbi öt év alatt érdekes változások észlelhetők. Az or­szágos vidéki úszósport ugyanis mindinkább elveszti vezető szerepét, mert nem tud lépést tartani azokkal az adottságokkal, amelyekkel a budapesti egyesületek és ezen keresztül a fővárosi versenyzők rendelkeznek. Nagy rcszc van ebben annak a körülménynek, hogy a fő­városban egymás után épülnek a pompásabb­nál pompásabb uszodák, amelyek nagy szám­ban termelik ki a fővárosi úszósport "számára a kész versenyzőket. A margitszigeti fedett uszoda szintén hatalmas lendületet adott az úszósport fejlődésének, mert a régi 25 mé­teres Rudas- uszoda versenyek rendezésére nem volt alkalmas, már pedig minden sport­ágban a fejlődésnek egyetlen alapja és egy­ben a legjobb edzés is: a versenyzés. Ilogy a téli edzéseknek milyen jelentősége van a versenyeredmények szempontjából, arra elég rámutalni azzal, hogy olyan városban, ahol fedett uszoda nincsen, illetőleg a ver­senyzők télen nem gyakorolhatnak, ott egy percen belüli százas gyorsúszó alig-alig akad, mert a mai időkben nemzetközi viszonylat­ban s jelentős eredményt csak ott lehet pro­dukálni, ahol a versenyző ősszel az edzését nem szakítja meg, sőt még a téli hónapok alatt is, lia lehetőség van rá, versenyeken is elindul. Ez az oka annak, bogy a szegedi úszósport körülbelül 6—8 cv óta stagnál, inert abból az egy-két kimagaslóbb eredményből, amit egyes versenyzők alkalmasint elérlek, nem lehet általános következtetéseket levonni, mivel egy ország, vagy egy város uszósportjának sznvonalát csupán az átlag eredményeken ke­resztül lehet értékelni, amely átlagba a ki­magaslóbb eredmények éppen ugy bele olvad­nak, mint a leggyengébbek. Ezért lenne égető szükség arra a szegedi úszósport fejlődésének szempontjából, hogy itt minél hamarabb fe­dett uszoda épüljön. Azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt állítom, hogy Szeged termé­szeti és anyagi adottságainak figyelembe vé­telével elsősorban az uszósportra van pre­desztinálva. Ezen véleményemet azzal pró­bálom megokolni, hogy egyrészt "Szegeden a többi sportágnak megfelelő otthont létesíteni igeu körülményes dolog, — gondolok itt első­sorban a fulballpálvák füvesítésére, amely a nagy szárazság miatt szinte lehetetlen —, a korcsolyázó sportra, amely a bizonytalan ke­ménységű telek cs a műjégpálya nagv áldo­zatokat kívánó megépítése nélkül szintén c>ak gyermekcipőkben jár, — az atlétikai pályák­ra, amelyek vagy nehezen megközelíthetők, vagy az edzés lehetőségek vannak megnehe­zítve, mint például az egyedüli alkalmasnak látszó pályánál, a vasutas-stadionnál, ahol megtörtént, hogy atlétikai versenyen a disz­kosz és gerelydebást el kellett hagyni, mivel a vezetőség nem engedte meg a futballpálya talajúi „feldúlni", — gondolok az evezésre, amely Szegeden 10 évvel ezelőtt érthetetlen okbói megszűnt és az arra hivatott tényezők nem akarnak róla tudni többe és gondolok a nagyobb anyagi áldozatokat megkívánó sport­ágakra. mind a lennisz, a motorversenyzés, lovas sportok stb., stb. A fentebb elmondottak alapján tehát Sze­ged városnak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy fedett uszoda megteremtésével kihasz­nálja azt az egyetlen sportágat, amelyhez a megfelelő alap, sőt szerénytelenség nélkül megmondhatom, hogy a megfelelő iskola is rendelkezésre áll, mert amely egyesület, ille­tőleg város képes évenkint egy-egy kimagasló tehetséget felszínre dobni, az képes arra is, hogy nagyobb tömegek bevonásával és az ed­zés lehetőségeknek felfokozásával, a teli ver­senyek rendezésével, olyan kitűnő átlagot te­remisen, amely mint ezelőtt tiz évvel, éppen úgy ma is alkalmas lenne arra. hogy Európa uszóspoi íjában előkelő helyet foglaljon el. A vizipólósportban is ugyanez a helyzet. Itt a Szegedi Uszó Egyesület csapata az, amely tehetségek dolgában sohasem szűkölködött, mert nemcsak az egyesület csapata képviselt mindenkor az uszóevadok befejezésekor ko­moly játékerőt, — amikorra ugyanis megfele­lő edzéssel rendelkezett már —, de képes volt még arra is, hogy a fővárosi csapatokat nagy­számú utánpótlással lássQn el. Nem vitás, hogy a vidéki uszósportnak nem lelict az a hivatása hogy áldozatos munkával a főváros­nak csak utánpótlást neveljen, mert munkája alapján rászolgált arra is, hogy részesüljön mindazon előnyökben és kiváltságokban, amelyben a fővárosi egyesülelek és ezen ke­resztül a fővárosi versenyzők részesülnek. Ma már ugyanis a sportban olyan óriási munka szükséges ahhoz, hogy valaki lépést tudjon tartani az első vonalbeliekkel, amelyre nor­mális körülmények közölt az emberek szinte képtelenek. A versenyekre az előkészületek annyi időt vontak el a sportolók polgári fog­lalkozásból, hogy ott, ahol a hivatalfőnökök, vagy esetleg a közvetlen tisztviselőtársak nem segítenének a versenyzőknek az által, hogy sportolási lehetőségeiket megkönnyítsék, olt senki sem tud magának annyi időt szakítani, hogy a nagy eredmények elérésére szükséges időt igénylő edzéseit keresztül vihesse. Ezért van az, hogy ma már a vállalati egyesületek, a vállalati csapatok mind nagyobb és nagyobb számban jelentkeznek a sport terén, ezzel is dokumentálva azt a tényt, hogy csak a leg­kedvezőbb körülmények alkalmasak klasszis­eredmények elérésére. Szegeden sajnos, sem közületek, sem olyan nagyobb arányú válla­latok nincsenek, ahol a sportszempontokát el­sősorban szem elölt tartva a sportembereket elhelyezni lehelne. Már pedig ilyen körülmé­nyek között csak nagyon kevés sportember rendelkezik azokkal az anyagi és egyéb körül­ményekkel, amelyek mellett mindazokat a cé­lokat megvalósíthatja, amelyet magának a sport terén kitűzött. Igy vezet tehát az ut el ahhoz a felfogás­hoz, hogy a vidék végeredményben a mai Vi­szonyok között az országos uszósportnak, dc más sportoknak is csak alapot tud építeni, mert a további fejlődéshez szükséges körülmé­nyek a vidéken fel nem lelhetők. Ezért lenne kívánatos dolog, a magyar sportnak az a de­centralizálása, amelyet a vidéki sport már évek óta sürget és amelynek első feltétele az, hogy a vidék fogjon hozzá a saját erejéből is ahhoz, hogy ebből a másodrendű, alantas sze­repéből kinőve megteremtse azokat a feltétele­ket, amelyekkel egyedül, a saját maga szá­mára is figyelemre méltó eredményeket tud kivívni. 37 Mai citromos kMramm, arcvlzc.i, krémek, olajok, pndcrek Szeplő eltani rénvvédő szerek. aeiier mm kozmetikai intézete Szeged. Dugonics-tér II.. I. em. Te­lefon 26—02. Arcápolás. Szénséedr blk, szemölcsök, szőrszálak végle­ges eltávolítása. Fénykezelés. ranilvánv.ik kikénzése. Olcsó bőrtef«—-d Gyermekkori szépséghibák Általában gyermekeknél kevés szépséghibát lehet találni, dc még igy is sok félreértés és mulasztás történik. Sok későbbi szépséghibát, keserűséget éa szemrehányást kerülhetünk cl, ha a bőrt a l»g­fiatalabb kortól kezdve kellő védelemben és ápo­lásban részesítjük. A gyermekkorban előforduló bőrelváltozásokat részben veleszületett hajlandóság, részben táplál­kozási zavarok, de igen gyakran a helytelen bőr­ápolás idézheti elő. A legfontosabb ezen ártalmak elkerülésére a kis gyermekek bőrének tisztántartása. Gyakran kell őket füröszteni, tulzsirozott szappannal mosni, a hajlatokat enyhe krémmel, vagy olajjal bekenni, szükség szerint hintöporozni. A tisztaság a leg­jobb védelmet nyújtja a bőrkiütésekkel szemben. X jól ápolt tiszta gyermeknél ritkábban fordulnak! elő fertőző természetű bőrkiütések is, melyek sok­szor helyrehozhatatlan nyomokat hagynak magukt után. A gyermek arcbőre általában a serdülő korig' száraz, de már sokszor a 10—12 éves leánygyer­mek arcán mitesszerek, pattanások is előfordulnak, E mindennapos szépséghiba ellen ajánlatos a gya­kori, me'eg vziben, kénes szappannal való mo­sakodás. Makacsabb esetekben az ilyen bőrt mégis szakszerűen kell kezelni, nehogy a bőr jóvátehe­tetlenül elromoljon. A veleszületett gyermekkori szépréghibákat, mint például az anyajegyekeí, lencséket, stb., lehe­tőleg a serdülőkor beállta c'.őtt kell rer.dbehozatni, mert ebben az időszakban a bőr a legszebben gyógyul. A később keletkező kozmetikai hibák! közül gyakoriak a gyermekeknél a kemény szemöl­csök, melyeket nem szabad házilag savakkal, vagy lúgokkal maratni, mert utánna nyomok ma­radnak vissza. Kisebb gyermekeknél gyakoriak a szeplők Is, de itt ilyenkor felesleges radikálisabb eszközökhöz nyúlni, mert erek a későbbi korban halványodnak: és akkor is ráérünk kezeltetni. Ugyancsak nem kell törődni a gyermek testét boritó pehelyszőrzet­tel sem, mert a serkülő korig elvesztik azt, de hal erőszakos ulon távolítjuk el azokat, ugy meg­bocsólhatatlan károkat okoznak. Reiter Oszkúrné, KOZMETIKÁI ÜZENETEK. Szomorú asszony. Feltétlenül végeztessen ránc-4 talanitó eljárást. Vitáminpakolások sigetcr.ek ezen a bajon. Vidéki előfizető neje. Már most Hozassa rend bei leányának arcbőrét, mert később nehezebb kvte segíteni. Egyenlőre ne használjon semtuiiéla kré­met, mert ezzel csak ront a dolgon. //. Olga 21. Forduljon szakorvoshoz, Makó 24. Miután bőre zsíros, nem szabad még zsírozni. Zsírtalanító, tisztító arcvizet használjon és púder alá krémpótlót, amihez nagyszerűen ta­pad a púder. N. K. 1. Mossa tovább, mint eddig hetenként. 2. Valószínű, hogy valamely be'sö k'vá'asztásu ini­rigyzavar okozza. 3. Oly régi folyamatnak latjuk soraiból, hogy csak szakkezelés:el szabadulhat meg tö'e. Régi előfizető. Forduljon tanácsért előbb házi­orvosához. Szőke asszony. Nem pótolja, inert az csali tisztításra való, a má-ik pedig táplálja a sej leket. IHitőház esílclmeszerszállito RttzváiQtársQság Ilona ucca 16 20. SZEGED Telefon :1M9. d

Next

/
Oldalképek
Tartalom