Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasárnap. 1938 április 17 DFIMA R-7 TNNOWÁF, Sácdorfalva, Szeged környékének legszebb községe Egy város csak akkor lehet nagy és jómódú, na azt a vidék is támogatja és sűrűn fölkeresi. ózeged egyike azoknak a városoknak, amelyik uagy körzettel, nagy vidékkel, perifériákkal rendelkezik. Minden Szegeden jön össze, igazán Szeged a centrum minden vonatkozásban, itt bonyolódnak le az összes lokális ügyek, beleértve a nagy vidéket, itt van központja a kulturának, a haladásnak, a művészetnek, az iparnak, a piacnak és a kereskedelemnek. Szegedet a mi népünk nagyon szereti, érdemes egy piaci napot végig tanulmányozni, bogy a vidékről milyen nagy kocsisorok futnak be, érdekes a piaci napokon a vendéglökbe be-benezni, milyen élénkség, miiyen forgalom van, érdemes a piacokon, 3 boltokban, uz üzletekben végignézni, hogy miiyeu élénkség van ekkor mindenütt, milyen nagy mozgalmat csinál a városban a vidék, a falu. Mindez azért van, mivel 3 város szivesen fogadja a falut, hogy müy sokat kösznőhet neki. milyen sok adót fiiét, kezdve a kövczctvámtól, a piaci vámtői fül egészen az adók skáláján, a községek, a falvak, a tanyák népe sok pénzt, sok élelmicikket, sok lerményt hagy a városban. Miért is jól teszi 0 város, ha nz utakat a város felé kiépitteti, a nic"'évöket jókarban tartja, ba a várost mégközelith .övé, könnyen hozzáférhetővé teszi. A város és vidékének jó utai biztos előfeltétele .1 haladásnak, a fejlődésnek, a jómódnak, a békés polgári életnek. Milyen szép •s jó dolog, hogy épül rohamlépésekkel a wíndnrfalvi—szutymazi ut, milyen nagy akadálya volt a fejlődésnek ez a lehetetlen, igazán szaharai homoktenger. Milyen sokan ezen ut miatt nem jöttek el városba, mert nem akarták tönkre tenni jószágajkat, milyen egészségtelen volt a sok mocsár és pocsony az utakon, ezeken át kellett menni, ez mind a szegcdi felsötanyoi népek akadálya, kerékkötője, bosszúsága volt. Most vidul ezen népek arca, dicsérik az agilis és nagyérdemű polgármestert, hogy szakított elődjeinek 0 téren való felfogásával, szükségesnek tartotta ennek a fontos útnak a kiépítését. Milyen szivesen fog a felsőtanyai, fehértói kerületi nép a városba sietni, milyen sok időt fig megtakarítani, milyen sok jószágot fog megkímélni, milyen szivesen fogja hozni a város közpénztárába az ö adóját és könnyebben fog haladni a művelődés. Az utak tehát minden jónak az előmozdítói, ha azok jók, de minden haladásnak u kerékkötői, ha azok rossz karban vannak. A város itten szép és dicséretes munkát végezne, ha a Szent István-teret rendbehozatná, már csak azért is, mert a sándorfalvi -szatymazi ut kiépítésével az autóbuszkö/lekcdés is egész bizonyosan ki fog épülni és uiabb relációk lesznek Sándorfalva és Szatymaz között. Sőt Pusztaszer is soron van, ahol nagy építkezések lesznek a közel lövőben, ali<>I a Nemzeti Park nagv forgalmat fog biztosítani, ahová a városból, sőt a fővárosból, dc a külföldről is még ebben a szent évben is sokan fognak ellátogatni. Szent István jubileumát nem lehetne szebben és méltóképen megünnenelni. mintha a róla elnevezett teret jő rendbe hozzák, liogv ne legven a város legutolsó és a legelhanvagoltabb tere. Mert csakugyan ez n város szégvene, ez. a város szénségfoltia. ez a város egvik legégetőbb, legsürgősebb tenni valóin. Milyen sok autó és autóbusz közlekedik erre. milv'sók gumi. tenffelv romlik és törik, pusziul. é'mcn azért, mert ez a lér nagyon rossz. A városhoz legközelebb fekvésű község Sánrforfalvn c» vidéke kéri ezt, mert nagyobb lendület fog a városban lenni minden gazdasági és forgalmi szempontból is, ha megcsináltatják ezt a teret. De minden anyagi előnytől eltekintve, most hogy eucharisztikus év van, hogy Szent István megdicsőülésének 900 éves évfordulója, -'Hő és méltányos lenne, minden esztétikai szempontot tekintve is, ennek a térnek és környezetének a kiépítése és kijavítása Most ebben az éviién minden helyen valamivel megörökítik a nagy k'rály emlékét, a fővárosban például egy nagy körutat neveztek el róla, a Lipó'-körutat A mi Szent István-terünk legven méltó, legyen szép, legyen friss és uj, méltó a nagy király nevének viseléséhez és akkor ennek a vidék, 3 fjlu is csak örülni fog, hogv nem lesz ez az ulolsó tér és r.em lesz a legelhanyagoltabb és legpiszkosabb. A város mindenre tud találni fedezetet, ió gazdi i vannak, natrvérdentü vezetői vannak a pole4••mesterrel az élen hi/"nk benne, hogv a nrogretnba veszik ezt a kérdést és hallgatni fegnak ezen szerénv béresre, mert ez csak kérés és jó lenács. jóakaratú felhívás akar lenni azért is, mivel azok közé tartozunk, akik szeretik e/t a szép alföldi metropolist ós kívánunk is neki szebb jövőt, sok áldást, nagy sikereket és sok-sok szerencsét, bogy polgárai megelégedettek és boldogok legyenek a Ilusvét örömeiben sokáig elmerülve.« L. E. Legújabb diva'friaurakreiStitóI és fPffÚS OPfjofrlIáS legmodernebb eljárással P^ »ELITE« kozmetikus hölgy fodeósszatonban Telefon Í3-31 Széchenyi-tér 2. A nemzet napszámosai Szinház, ahol 400 pengő a primadonna fizetése és 2 loiás a gyermekek belépődíja (Színházi inspekció Doiozsmán) Dorvzsma, április. (A Délmagyarország munkatá.sáó..) Kiskundorozsmán estéről-estérc rtáblás házak* mellett játszik egy kis színtársulat. Dorozsntán nem ismerik ezt a gyakran hallott, divatossá vált szót: szinházváúág, A közönség a sok hangosfilm u:áu végre eleven, húsból és vérből való színészekéi akar látni és mindegy, hogy a Nótás kapitányt adják, vagy a Sá gapitykés köz'iginyt. A megnyitó ^díszelőadáson* som igyekeztek ujat nyújtani, a Csü. dáskird!ynöt, Kálmán Imre régi szép operettjét jtáts/ották. Dc a következő estére már a Marlka hadnagyát hirdette a sz útlap, mint m szegcdi színházban eredetileg bemutatott gyönyörű huszárop eret lel«. Ezután próza következett: a Szűz ós a gödölye, a színlap igy konferálja be: »PremtíT est! Zilahy Lajos remekmüve. Eudapesten több, múlt 250 előadást elért világszenzáció. Itt e'.őször. Az év legnagyobb sikere. A nagyérdemű közönség figyelmét felhívjuk ezen előadásra. Okvetlen nézze meg mindenki!« Ezzel a sok jelzővel mind a »Szüz és a gödölyét* halmozták el... A többi darabnál már nem voltak ennyire bőkezűek, ilyeneket olvashatunk a többinél: nEyész héten ezen nei>et.« iilyen csodálatos előadást még nem látott.* »Futbclfmérközós a szlnpadon.« Majdnem minden darabnál ott van, hogy: vKetlen egy jeggyel!* Filléres helyárak1 J0-töl 49 fillérig Éppen a Csmmrgó'dnyt játszották, amikor beültünk a Gazdakör épületén!; nézőterére. Dorozsmán ez a legnagyobb és legalkb; "masabb te.cm szinház számára. Vasárnap délutáni előadás filléres helyárakkal. A legdrágább hely — zsöL'yének nevezik —: 40 fillér, a legolcsóbb, az állóhely: 10 fillér. A szépen megtelt nézőtér vidám zsongásába muzsikaszó vegyül. A zenét majdnem elnyeli a közönség beszéde és fel-felhangzó nevetése. A közzenét játssza a »zcnekar«. A szinlapon olvastuk a karmester nevét. Keressük a zenekart, amit — elképzelésünk szerint — a karmester pálcával a kezében dirigál és ehelyett mit látunk? Oldalt a színpad előtt egy zongorista és egy hegedűs játssza nagy buzgalommal a darab slágereit. A zongora kissé lehangolódott az idők viszontagságai közepette, d$ fontos, hogy a közönség nincs lehangolva, amely télikabátosan, a férfiak nagy része kalappal a fején ül és vár türelmesen a fűtetlen teremben. Csengőt visznek végig a karzaton, csengetyüszóval jelzik, hogy megkezdődik az előadás. A zenekar elhallgat, a nézőtér gyéren világító lámpái kialszanak, hirteleu csend lesz, csak egy legény szórakozott fütyürészése hallatszik a hátsó padokból. Senki sem pisszegi le. Valami baj lehet a reflektoriámpákkal, amik a színpadra a fényt vetítik. Többször egymásután felgyullad, majd újra kialszik a két-lámpa. A közönség várakozásteljesen figyel. Az első sor?Ynn mogszó'al egy diákgyerek: — Ez eddig nagyon szép. A Szajna partján... Félórás késéssel széthúzódik a függöny. Pesti Pista, a Parisba került magyar centore-atár c.gy padon ül a Szajna partján, miközben ölébe hull Szépvárady Stefánia, a rcgénylémát kereső s jelenleg a rendőrök razziája elöl menekülő fiatal magyar irónő. Csókolódznuk. A nők kuncognak a nézőtéren, a férfiak meg* jegyzéseket tesznek. — De jó nekik — mondja egy férfihang, — Elég lesz már — mondja a másik. A Szajnából semmi sem látszik, pedig a folyó partján játszódik a jelenet. Nincs semmi díszlet. Egy bordóvörös függöny képezi a hátieret 3 kék Szajna helyett, ami a következő képben sem változik, pedig igazság szerint a pesti vurstliban volnánk, Pepi bácsi fotográfus sátra előtt. So sátor, se egyéb, mindössze a szajnaparii padot cserélték fel egy fehér abrosszal leterített asztallal. Itt azután megúunerkedünk a ligeti kikiáltólánnyal, Stefivel és az ő fináncával. Stefinek véletlenül kezébe kerül a sSzépvérad és vidéke* cimü hirharsona és az újságban olvassa, hogy Szépvárady Stefánia kastélya üres, birtoka pedig parlagon hever. Betör a kastélyba, hogy elegáns ruhákat szerezzen. Stefi asit. A pamlagon nyújtózkodik. Egy asszony felszól a nézőtérről: — Jaj, el nc alndjon. már... — Még vége találna lenni az előadásnak! — folytatja egy kedélyes legény. A szinpadon azonban ez nem zavarja meg a játékot. Jókedvűen játszanak és maguk a színészek is nevetnek egy-egy szellemesebb »bentondáson*. A kastélyjelenctncl már szakítottak a bordó függönnyel, ízléses kis szoba díszletet kapunk, csak itt meg az zavar, hogy a szoba ablakán a vékony csipkefüggönyön keresztül látni lehet a színpad hátsó falán lévő hatalmas ablakot, amelyen nappali világosság szűrődik át a villanyfénnyel megvilágított kastélyterembe. Viharlámpa a zenekarban. Ugy látszik azonban a sok világosságból nem jut a »zenekarnak«. Egy kis pislékolófényü viharlámpát visznek nekik, hogy emellett olvassák a kottát. Közben betoppan Pesti Pisti, tiszttartót csinálnak belőle, elénekel Stefivel egy tangót és — összecsapódik a függöny. Vége uz első felvonásnak. A szünetben alig mozdul helyéről a közönség, pedig az előcsarnokban fröccsöt mérnek cs a pénzWIRTH és RENGEY nél Arany töltőtolla t 3.- P-töl, takart*Ironok 90 (litertől. gy n m táska irőgepek a legnagyobb választékban 1?) pengőtől. - Használt írógép 40 pengőtől szavatosság Mellett