Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasárnap. 1938 április 17. DÉLMAGYAROPSZÁG 99 10 ezer ét elölt (A Dóhnagyarorszdg munkatársa'ól.) Az Alföld őstörténetére mindettdeig nem voltak megbízható adataink. Sokáig azt hittek, hogy a legősibb korban, a csiszolatlan kőkorszakban barlangokban, begyes vidékeken élt az ősember és az Alföld sik vidékein csak a csiszolt kőkorszakban kezdődött az élet. Két évvel ezelőtt azután pz öthalmi ásatások során nagyjelentőségű leletre bukkantak. Kiderült, hogy 10—12 ezer esztendővel ezelőtt a csiszolatlan kőkorszakban öthatom állandó település színhelye volt. A feltárt őskori lelet az első az Alföldön, amely a csiszolatlan kökorszakból származik és ezért rendkívüli jelentőséggel bir. Állati csontok, fiatal mammut, ősszarvas csontja cs foga, a tarpán nevü ös-lófélc állat csontja, szárazföldi csigák, tojáshéjjak, amelyek azonban sokkal nagyobbak, mint a mai baromfi.ojások, ötven darab kovakő és végül az ősember tűzhelye kelült elő az ásatásoknál. Az állati csontok ketté voltak hasítva, amelyekből az ősember kiszedte a velőt. Az érdekes lelet eredetet csak később lehc-« fett megállapítani. Az előkerült anyagból hoszszabb ideig tartó vizsgálatok nélkül még csak következtetni sem lehetett a pontos korra, amelyből a feltárt lelet származik, szükségessé vált a tűzhelynél talált faszén tüzetesebb megvizsgálása Bírnak megállapítása végeit, hogy milyen fának a maradványai. Ezt a munkát most fejezte be dr. Grcyuss Pál szegedi tanárképző főiskolai tanár, egycicmi magántanár, aki az öthalmi ásatásokról és saját vizsgálatairól a múlt héten előadást tartott Budapesten a Természettudományi Társulat iiiesen. Laboratóriumában, munka közben találtuk Greguss professzort, amikor felkerestük, hogy megkérdezzük vzisgálalainak eredményéről. — A kétségtelenül nagyjelentőségű öthalmi letet faszénmaradványait én vizsgáltam meg —• kezdte a professzor. A mogyoró nagyságú faszéndarabkákból pontosan meg lehetett állapítani, hogy abban az időben az ősember milyen fa tüzénél sütögette a maróműt pecsenyéjét. A mikroszkópos vizsgálat alapján ki'.ünt, hogy abban az időben az Ősember Szeged környékén főleg cirbolyafenyövel, illetve fcgenyefenyövel tüzelt. A két fenyő a mai Magyarországnak is csak a nyugati róDr. Oreguss Pál az öihalmí ásatások rr.fidhivüll ielentostgeröl — Állandó település volt Szeged honiuchen a csiszolatlan hOhorszahkan nyékén, sőt a cirbolyafenyő a történelmi Magyarországon is csak az északi és a déli Kárpátoknak, legalább 1600 méter tongorszinfeletti magasságán tenyészik, de ott is csak elvétve, míg a jegenyefenyő a mai Magyaroszáguak is csak a nyugti részén, az Irottkő tájékán nő kevés számban. Mindeme nagyfontosságú eredmények után joggal felmerülhetett a gondolat, vajjou nem lehetne-e valami uton-módon az akkori növényi életbe mégjobban bepillantani. Erre esak egy lehetőség mutatkozott, ha az akkori növények virágporszemeit is megvizsgáljuk, vagyis ha az egész leletet polIcnanalizdljuk. — A nagyközönség előtt —. folytatta — a pollenanalizis szó nem igen ismeretes, podig a modern ősnövényföldrajzi kutatásoknak ma egyik legjelentősebb segédtudománya. Lényege az, bogy a legtöbb virágos növénynek a virágporszeme, vagy a páfrányoknak, mohoknak a spórái, ha kedvező körülmények között kerülnek a földié, abban nem pusztulnak el, mint az állati, vagy az emberi test, har.em 10— 20.000 esztendeig, vagy még ennél is több ideig változatlan formában, de természetesen nem élő állapotban, az ingoványos lápos terü'ct iszapjában, vagy földjében megmaradnak. Ha már most a ma; kor természetbúvára ilyen bolygatatlan földből akár egy morzsányit is a mikroszkópja alatt megvizsgál, ugy annak parány ai között az egyes növényekre jellemző spórákat cs virágporszeir.eket is megtalálhatja. Mfhthogy a legtöbb növénynek, vagy fának a virágporszeme éppen olyan jellemző sajátsága, mint akár a levele, vagy a virágja, igy ha a földben ilyesféle virágporszemeket találunk, ez ugyanannyit jelent számunkra, mintha az egész növényt találtuk volna meg. — Hogy a szegedkörnyéki Hzezer év előtti növényvilágot némiképen megismerjük, magam is ezt a pollenanalitikai módszert választottam. Legelőször is a szén- és löszporladék közül körülbelül egy gyüI szünyit különféle savakban és lúgokban főztem, amikor is e vegyszerben minden anyag feloldódott, csupán a porszemek nem. A virágporszemeknek a külső burka, vagyis a fala ugyanis kttinszerü anyagból van, amely nemcsak a sósavnak, salétromsavnak, de még az üveget is megtámadó floursavnak is nagyszerűen ellent áll. E savakban HUNGÁRIA Kávéházban és Halászcsárdában húsvét vasárnap és héttőn délután és este ANCI 11 z elismerten legjobb ifinszeftrtiph 6 vagy 12 bavi részletre kaphatók ~i vina Dezső ;ZEOED. tehát minden feloldódik, illetve elpusztul, csupán a virágporszemek maradnak meg sértetlenül. Ilyen eljárással azu'án a virágp őrszem okot sikerült a piszoktól ugy elválasztanom, bogy most már azokat teljes tisztaságukban, jellemző alakjukban cs csodálatos rajzolataikban vizsgálhattam. Az egyes virágporszemeket nemcsak lerajzoltam, de valamcuynyit le is fotografáltam, hogy azokat a ma élő növények virágporszcmeivel összehasonlíthassam. Ez a munka volt a legnehezebb, amennyiben ez a pollenaiKÜitikai tudomány egészen uj keletű, igy az összehasonlító 'anyagot a szaktudósok még nem igen állíthatták össze. Ez a magyarázata annak is, hogy a talált mintegy 150 féle növény virágporszemeinek mindegyikét nem is lehetett pontosan meghatározni. Dc már az eddigi adatokból is következtethetünk arra, hogy Szeged tájékán legalább is 10—20.000 esztendővel milyen növények élhettek. Mivel azonban a virágporszcmekből vegyes, tehát tü- és lombhullatu erdőre is következtethetünk, igy nem lehetetlen az sem, hogy ez a település 12.000 évnél is jóval idősebb, legalább is a cirbolyafenyő jelenlétéből erre bátran következtethetünk. Az évezredek folyamán sértetlenül megmaradt virágporszcmekből és spórákból megállapítható, hogy abban az időben Szeged közelében kisebb-nagyobb fenyő-erdőségek lehettek, amennyiben a szénporladék között a lucfenyő, jegenyefenyő, cirbolyafenyő és a hai<asi fenyő virágporszemeit sikerült feltalálnom. Ez erdőségek alján manapság csak a hegyvidékeken élő mohok és páfrányok tenyésztek, amennyiben ezeknek a spóráit is megtaláltam. — Ez a csiszolatlan kökorszakból származó első alföldi lelet — folytatta fejtegetéseit a professzor — nemcsak az ősember történetére vonatkozólag hozott igen értékes tudományos adatokat felszinre, hanem az Alföld, de főleg Szeged múltjára is. Igen nagy kár, hogy a bárom év előtti öthalmi ásatások megrekedtek. Pedig arról a területről — amelyről most már kétségtelenül tudjuk, hogy az egykori ősember települése volt — egész biztosan meg sok cs nagyjelentőségű lelet kerülne elő. Bezzeg, ha külföldön lenne ilyen lelet, annak már nagy propagandát, sőt az ősember muzeumát is megcsináltújj volna. Reméljük, hogy Szegíd városa is meghozza ezt a csekély áldoZa.-1, amely neki hirt és dicsőséget jelentene, söi () halmot talán még az idegenforgalomba is bekapcsolná. , r. m. Divatos S7.öveiekből MODERN SZRTBASSAL öltönyt CaIVIíJÚÍ Nemzeti TGIOHOV Takarókossá!? és UNIÓ könyvié is. KRIER KlauzAI-tér 5.