Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vnsiirnwp, ID.itf ápitlis 17. DÉLMAGYARORSZÁG 12 Szeni-Györgyi professzor és Roger Martín du Gard közős könyvei tervez a békéről Szegedre jön a Nobel-díjas francia író a Nobel-díjas magyar tudóshoz - Egy szegedi egyeíemi fjallgatónö doktori disszertációt ir du Gard-ról (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar közönség talán soha olyan nagy érdeklödéit nem tanúsított még a Nobel-díjjal kitüntetett tudósok és írók iránt, mtnt a legutóbbi, az októberi döntés óta, ami különben természetes is, hiszen most történt először, hogy ez a legelőkelőbb te6tüteft magyar tudóst, magyar egyetem protésszorát tüntette ki a Nobel-dij jial dr. Szent-Györgyi Albert személyében. Ma inár megállapítható minden elfogultság nélkül, hogy Szent-Györgyi Albert kitün. tetése nagyobb szolgálatot tett a magyarság ügyének, mint akár a legtervszerűbb, a legköltségesebb propaganda, mert éppen a legkiválóbbak, a legjobbak figyelmét terelte Magyarországra és a magyarság problémáira. Szent-Györgyi Albert kitüntetésének hatását a nemzetközi viszonylatban még inkább fokozzák azok a nagyszerű fölemelő és megnyugtató megnyilatkozások, amelyekben a Nobel-díjas professzor mindeu alkalommal uból és újból hitet -tesz a béke, a humanizmus é-> a k:gUsztultabb, legemctkédettebb hazaszeretet elve mellett. Amikor Szent-Györgyi Albert átvette a svéd királytól Stockholmban világraszóló kitüntetését, ott megisnie. kedett a Roger Martín dn Gard-ral, , az irodalmi Nobel-dij nyertesével. A magyar tudós és a francia iró között igen szoros szellemi barátság keletkezett, amelynek valószínűleg irodalmi eredményei is lesznek. Arról van szó, hogy a két Nobcl-dijas — hir szerint — közös könyvet fog irni a — békéről. Dr. Szent-Györgyi Albert, akiricl érdeklődtünk az érdekes terv iránt, nem ad határozott váíaszt. — Igen — mondja — volt szó közöttünk ilyenféléről, de ez ebben a pillanatban' kicsit távolinak lálszó gondolat. Találkozásunk óla nem szakadt meg ugyan a kapcsolat közöttünk, de kicsit nehézzé vált az érintkezés. Hetekbe telik, amig leveleink megtalálják egymást. Ennek pedig az az oka, hogy Martin du Gard mindig ulazik, hosszabb időt nem igen tölt egy helyben. Ha Párisba irtam neki, a levelem valószínűleg Olaszországban érte utol. Szó volt arról is, hogy a közeljövőben találkozunk és megbeszéljük tüzetesebben a Stockr hóimban fölvetődött gondolatot, de kölcsönös elfoglaltságunk miatt erre a találkozásra eddig még nem adódott alkalom. Hallottunk arról is hogy a Nobel-dijns francia iró Szegedre is ellátogat, bogy professzor úrral itt találkozzék — mondottuk. _ Igen, erről is volt szó és lehet; hogy erre ís sor kerül egyszer, de egyelőre még nagyon bizonytalan, bogy mikor, — válaszolta SzentGyörgyi Albert, aki erről az érdekes tervről többet semmiképen sem volt hajlandó elárulni. Martín du Gard-nak különben más kapcsolata ís támadt időközben Szegedről, még. pedig a szegedi egyetem egyik fiatal hallgatónőjével, aidobolyi 'Nagy Helgával, aki a bölcsészeti fakultás francia-olasz . szakos hallgatója. Aidobolyi Nagy Helga, aki Jelenleg a gTázi egye'.emcn tökéletesíti német és francia nyelvtudását, doktori szakdolgozatdmk témcijdiál az Irodalmi Nobel-dij legutóbbi kitüntetettjét, a francia Martin du Gard-t választolta, még pedig tanárának, dr. Zolnal Béla professzornak a tanácsára. A fiatal filozopternő nagy lelkesedéssel látott még a télen munkához, amelyről csillogó szemmel beszél: — Roger Mariin du Gard. — mondja lelkesülten — a Nobel-dijat , a Les Tliibault cimü regény sorozatával nyerte, cl. A Nobel-díjas francia írót Zolnai professzor ajánlotta nekem szakdolgozati témául. Dolgozatomat, ha elkészülök vele, valószínűleg könyvalakban is megjelentetem. Erre vonatkozólag már kaptam is ajánlatokat. Martin du Gard roppant furcsa ember. Rideg, barátságtalan. Legalább is így hallottam róla. Levelet, irtam neki, bár nem volt sok reményem, hogy válaszoljon levelemre, mert most,, hogy a Nobeldíj világhíressé telte, a legelőkelőbb világla-" pok munkatársai sem tudtak nyilatkozatot szerezni tőle. Próba: szerencse, gondollam és nagy nekifohászkodás ulán íuegirlam neki, hogy róla szeretném irni disszertációmat. Arra kértem, adjn készülő munkámhoz néhány útbaigazítást. — Az előzmények után magam lepődtem meg a legjobban, amikor alig egy hét múlva már a kezemben vqlt a válasza. Boldogan, sugárzó arccal mutatja Martin du Gard hozzáintézett levelét, amelynek kedves, közvetlen hangja alaposan megcáfolja a francia iró ridegségérő! szárnyra kell híreket. DÜhere Madmoisélls — Írja levelében aidobolyi Nagy Hélgának a Nobel-díjas francia iró —, nagyon zavarban vagyok, hogy a kérdésére hogyan válaszoljak, mert eddig nagyon kevés kritikai tanulmány jelent meg tevékenységemről, a Nobel-dij óta megjelent tanulmányok pedig telve vannak hibával. A Nouvelle Revuc Franoaise kiadott egy kits nyomtatványt, amelyet önnek nagyon szívesen elküldenék, ha nem volnék uton, egy értekezést, amelyet Lalou irt rólam. Hogy Lalou hogyan dolgozott, nem tudom, de a tanulmány nagyon jő, el ke'.l ismernem. És mindaz, amit ir, Igaz. Müveim analízise is jól felfogott. (Martin du Gard levelében ezután néhány szakdolgot közöl, majd igy folytatja levelét:) Ugy gondolom, hogy jobb kiinduló pontot nem találhatunk René Lalou müvénél. Mindezeket előrebocsájtva ugy gondolom, hogy az írót mindig müvében kell keresni. Ha van türelme jól átolvasni müveimet és bátorsága kifejteni impresszióit, biztosan eredményes munkát fog végezni. Fogadja legjobb kívánságaimat és rokonszenvemet, Roger Martin du G'trd.t Nagy Helga egyre lelkesültebben beszél a francia íróról és a saját dolgozattervéről. ö is hallott arról, hogy Martin du Gard Szegedre készül, Szent-Györgyi Alberthez. Vasaláshoz használjon .LIKÁUL faszénkockát Nem porlódik, szagtalan,füstmentes. Kapható minden füszciés festókkcrcskedésbcn. Főclárusiló. Vértes Szénkereskedelml r. f. Szeged, Boldogasszony sugárut 17. szám. — Martin du Gard — mondja nagv pacifista, ugy tudóin, hogy a közeljövőben meglátogatja Szegeden Szent-Györgyi pofesszort, akivel nagyon összebarátkozott. Állítólag közösen akarnak könyvet irni a béke gondolaiáról. Pályafutása a Jean Barois cimü regényével kezdődik, amelyben rengeteg szó esik. a békéről. Ebben a könyvében is az embert rajzolja. A regény egy egész emberi élet története. Legszebb, legigazibb jelenete, amikor a kisváros kétkedő papja azért megy el Baroislioz, liogy dönlő érveket nyerjen az egyháztól való elszakadásához. Barois tudományos kételyei azonban a liilét erősilik meg véglegesen. Magyarországon <lu Qard-nak a Vieilla I"ran.cC cimü müvét ismerik leginkább, amely Illés Endre fordításában. Yen Európa cimrael jelent meg. Ezt a könyvét a francia iró falusi életképnek nevezi. Nagy Helga beszél még a francia iró Nobeldijjal kitüntetett regényciklusáról, a Thibault-sorozatról, amely egy család történetet öleli fel. — Martin du Gard legjobban maga is első könyvét, a Rarois-t szereti a legjobban. A regény hjíse, Jean Barois egyetlen igaz baratja, Möntaigne tolmácsolja magának az írónak* a jelmondatát: „A legjobban azt szeretném, ha ugy olvasnának, mintha minden könyvemi elején ott állna a mottó: nem lanilok, esaK mesélek." Nagy Helga nagyon boldog, hogy Ieve'ct kapott a Notel-iijas Írótól, de öröme még inkább' fokozódott, amikor nem sokkal később ujabb küldemény érkezett cimére Párisból. Roger Martin du Gard elküldő!te neki tizenöt kötetben eddig megjelent munkáit. Nagy Helge most eredetiben tanulmányozhatja disszertációjának tárgyát, de azért — mint mondja — külföldi tanulmányútja során ha csak teheti, személyesen is föl fogja keresni a Nobsi-dijas irót, aki ilyen kedvesen cáfolta meg a ridegségéröl elterjedt híreket Magy/r Ld"zlö. Zongorát hanqol RAKOVSZKY sppciál ós hangversenvhangoló. Széchenyi-tcr 3. földszint. Zongora, elsőrendű • gyártmány eladó. Megtekinthető 12^2 óráig. • • | f I • költözködéskor MaiUSI ingyen szerelem át csillárjait, ha szükségletét cégemnél szerzi bc. — Tekintse meg vélclkötelczcttség nélkül óriási raktáramat. •• 9 _ Fonyo Soma Villamossági szakiuíef, Kölcsey ucca 4. Teleion 11—65. Csere! ' ^ ^ Részlel!