Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-17 / 85. szám
Vasárnap, 1938 április \7, DÉLMAGYAROPSZXG 13 A szociális gazdaságpolitika legsürgősebb feladatai [rfa vitéz MAKRAY LAJOS prépost országgyűlési képviselő A mai összekuszált világban, az égető kérdések szörnyű torlódásai között keressük az emberségesebb jövő felé vezető utat. A problémák DO százalékban gazdasági és szociális természetűek. Ha ramf objektív ellenzéki bírálója a dolgoknak, nézem a kormány munkáját, akkor igazságosan meg kell állapitanom, hogy addig, amig a közjogi kérdések ügye végleg lezárva nincs, a kormány csak félkczzcl nyúlhat az előbb cmlitctt problémákhoz. Darányi Kálmán kormánya voltaképen terhes örökségképpen vette át a közjogi kérdéseket, mert végre vállalnia kellelt a titkos választójog megalkotását, amelyet annyi szenvedéllyel cs elánnal exponáltak az utolsó három esztendő alatt. Valósággal húsba, vérbe forrasztották és rögzitelték ennek szükségességét és miután a választójogi kérdést szervesen bekapcsolódott az államfői hatalom kiterjesztésének és a felsőház reformjának kérdcscbe, nem lehetett ezektől függetlenül megoldani. Igy került ez a komplexum a maga egészében a törvényhozás elé és kötötte le ennek legfőbb energiáját és legterjedelmesebb munkaidejét. A szociális és gazdasági kérdéseket nem lehet egymástól függetlenül megoldani. A szociális politikának mertékét a gazdasági helyzet adja meg, viszont kizárólag gazdasági szempontok által vezetett gazdaságpolitika, amely az embert nem részesítené kellő figyelemben, rideg, hatástalan és veszedelmes is volna. Meg kell találni és remélem, a kormány meg is találja a helyes utat, amelyen a szociális igazság felé kell haladni anélkül, bogy a gazdasági érdekeket katasztrófa crné és a nemzet gazdasági struktúrája gyógyíthatatlan sebeket kapna.. Ebben a törekvésben minden konzervatív ellenzéki párt készséggel segíti a kormányzatot. A megoldandó legfontosabb gazdasági kérdések közé tartozik első helyen: a szerves birtokpolitika, amelynek amilyen bátornak, olyan okosnak cs józannak Is kell lennie. Nem lcliet szó értékes gazdasági egységek eszeveszett széltöréséről, hanem olyan szerves fejlődés elindításáról és istápolásáról, amelynek eredménye egyrészt a kiegyenlítettebb birlokeloszlás, másrészt a birtokkategóriák egészségesebb elosztása, végül mentül több ember organikus összekapcsolása a magyar földdel. Ilyenformán kellene a birtokpolitikai célokra egyelőre bőségesen rendelkezésre álló földterületet akként juttatni a gazdáknak, hogy a törpebirtokos átjuthasson a kisgazda-kategóriába, a kisgazdák megizmosodhassanak, gyarapodhassanak és fokozatosan felemelkedhessenek a középbirlokosok osztályába, amely sajnálatosan kis szektora az összes birtokkategóriáknak. Természetes, hogy ezzel együtt íejlödöttebb és fokozottabb mezőgazdasági kuliurára van szükség, bogy a nemzeti termelésben fennakadás vagy visszaesés be ne következzék. Ezért van szükség a gazdasági oktatás kiszélesítésére, a mezőgazdasági hitelkérdés megoldására, állandó piacok biztosilávára és ennek kövelkezményeképon a leni-tőség . szerint rentábilis mezőgazdasági árak stabilizálására. Természetesen c nagyjelentőségű és rendkívül bonyolult kérdés megoldásánál nagyon kell vigyáznunk arra, hogy pillanatnyi haszonért magunkra ne vegyük egyoldalú gazdasági lekötöttségnek az igáját, aminek a történelem tapasztalatai szerint mindig politikai vazullátus szokott a következménye tenni. Nem maradhat ki a kérdések komplexumából a tőke sem, melyet anélkül, hogy annak létét vagy továbbképződését veszélyeztetnék — a szociális igazságnak megfelelően erőteljesebben kell belekapcsolni a nemzetgazdaság életebe. Minden földbirtokpolitika és ezzel kapcsolatos szociális reform megvalósításából a tőkének teherbiróképessege maximumáig kell kivennie a maga részét. Ezt nemcsak a nemzet érdeke, a szociális igazság, hanem a tőkének jól felfogott érdeke is parancsolóan irja elő. Mert, lia a tőke sziikkeblüscge, vagy öncclusága következtében tragikus társadalmi kirobbanások keletkeznének, akkor ennek kárát nem utolsó sóiban maga a tőke látná és nem lenne meg számára az a megnyugtató tudat, bogy a maga részéről e tragédia bekövetkezését minden lehető módon igyekezett megakadályozni. A munkabér kérdését, amely az ország lakosságának kontingensét érinti és amelynek méltányos rendezésétől függ a szociális elkeseredés levezetése, Szintén a keresztény etika, az ennek alapján meghirdetett Quadragesimo Anno oly tökéletesen megformulázott szociálpolitikája szerint kell megoldani. Uj és igazságosabb kapcsolatra van szükség a tőke és munka között. Nem vagyunk antikapitalisták, sőt kívánatosnak tartjuk, hogy minél több embernek legyen tőkéje, azonban a tőke elhatalmasodását, zsarnokságát, keresztényiden, embertelen cs szörnyű veszedelemnek tartjuk. A munka cs a tőke két principális tényezője a közgazdasági életnek. Egyik a másik nélkül a mai fejlődés korábban megtömi nein tud. Azonban a tökének a közösen elért gazdasági haszon egy részéről az eddiginél sokkal bővebb részéről a munka javára le kell mondani. Lehetővé kell tenni, hogy a munkabérből a munkás. uccsak az elvesztett energiáját tudja ugy, ahogy pótolni, hanem tudion emberhez inéltó életet is élni, tudja családját eltartani, tudja az őt megillető kulturális igényeit kielégíteni és tudjon takarékossággal lökére, tehát a magántulajdon mély emberi örömére is szert tenni. A magántulajdon ma azért Is jutott nagy válságba, mert mindig kevesebb ember van érdekelve a magántulajdonnál Ha meg akar^ juk újra Szilárdítani ezt a mélyen gyökerező és a természet-jog erejével életünkbe plántált emberi jogot, akkor a inagá.itulujdonszerzés szabadsága mellett igazságos mupkabérpolitikával Wonder kerékpárok, ötévi jótállással Ma jestkg Super kerékpárok Sárkány áramvonalas kerékpárok Moll speciál versenykerékpárok ORION PHILIPS TELEFUNKEN 1938-as typusu rádiók, Eka9 Spor, Elekiro petroleomgázfőzők. Kerékpár és rádióalkatrészek nagy választék ban. Hosszú qészletl Csereakció oki. gépészmérnök, Szeged, Tisza L. krt. 41. meg kell teremtenünk a magántulajdon szerzésének lehetőségét is. Ez az a nagy gondolat, amelyet a pápai cneiklika ugy formulázott meg, hogy törekedni kell a proletáriátus megváltására, ennek a szörnyű, embertelen állapotnak, ennek a ttiá* ról-holnapra való élésnek, ennek a kllátásta* lanságnak és reménytelenségnek a megszüli* letésére. Korunk, amely időbclileg követi azt a kor* szakot, amely a szabadsúg jegyében élt, in-< kább az egyenlőségre való törekvés kora. iV | mai ember könnyedén lemond a szabadságról, i lia ennek ellenében erőskezű, kíméletlen és könyörtelen politikát folytaló nagy egyéni* seg közelebb tudja őt vinni a gazdasági, tár* sadalmi és szociális egyenlőséghez. De tagadom, hogy a kicgycnlilődédési folyamat, a nagy távolságoknak megszükitésé csak diktatórikus uton érhető cl. A magyar alkotmány, amely maga az ele* venélet, tehát fejlődik, alakul, idomul, mindenképen alkalmas arra, liogy elindítson ilyen igazságos, szociális és közgazdasági politikát, amely bátran belenyúl a dolgok mélyére. Az emberi méltóságot respektáló szociális politikát az alkotmány Csil8árv rádió vásárlása élőit okvetlen keresse fel ALBERT,, villamossági üzletét, Kárász-u. 7. Tel.: 18-71. Kedvező részletfizetési feltételek