Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasárnap, 1938 április \7, DÉLMAGYAROPSZXG 13 A szociális gazdaságpolitika legsürgősebb feladatai [rfa vitéz MAKRAY LAJOS prépost országgyűlési képviselő A mai összekuszált világban, az égető kérdé­sek szörnyű torlódásai között keressük az em­berségesebb jövő felé vezető utat. A problémák DO százalékban gazdasági és szociális termé­szetűek. Ha ramf objektív ellenzéki bírálója a dolgoknak, nézem a kormány munkáját, akkor igazságosan meg kell állapitanom, hogy addig, amig a közjogi kérdések ügye végleg lezárva nincs, a kormány csak félkczzcl nyúlhat az előbb cmlitctt problémákhoz. Darányi Kálmán kormánya voltaképen terhes örökségképpen vette át a közjogi kérdéseket, mert végre vál­lalnia kellelt a titkos választójog megalkotá­sát, amelyet annyi szenvedéllyel cs elánnal ex­ponáltak az utolsó három esztendő alatt. Való­sággal húsba, vérbe forrasztották és rögzitelték ennek szükségességét és miután a választójogi kérdést szervesen bekapcsolódott az államfői hatalom kiterjesztésének és a felsőház reform­jának kérdcscbe, nem lehetett ezektől függetle­nül megoldani. Igy került ez a komplexum a maga egészében a törvényhozás elé és kötötte le ennek legfőbb energiáját és legterjedelme­sebb munkaidejét. A szociális és gazdasági kérdéseket nem le­het egymástól függetlenül megoldani. A szo­ciális politikának mertékét a gazdasági hely­zet adja meg, viszont kizárólag gazdasági szempontok által vezetett gazdaságpolitika, amely az embert nem részesítené kellő figye­lemben, rideg, hatástalan és veszedelmes is volna. Meg kell találni és remélem, a kormány meg is találja a helyes utat, amelyen a szociális igazság felé kell haladni anélkül, bogy a gazdasági érdekeket katasztrófa crné és a nemzet gazda­sági struktúrája gyógyíthatatlan se­beket kapna.. Ebben a törekvésben minden konzervatív el­lenzéki párt készséggel segíti a kormányzatot. A megoldandó legfontosabb gazdasági kér­dések közé tartozik első helyen: a szerves birtokpolitika, amelynek amilyen bátornak, olyan okosnak cs józannak Is kell lennie. Nem lcliet szó értékes gazdasági egységek eszeveszett széltöréséről, hanem olyan szerves fejlődés elindításáról és istápolásáról, amely­nek eredménye egyrészt a kiegyenlítettebb bir­lokeloszlás, másrészt a birtokkategóriák egész­ségesebb elosztása, végül mentül több ember organikus összekapcsolása a magyar földdel. Ilyenformán kellene a birtokpolitikai célokra egyelőre bőségesen rendelkezésre álló földterü­letet akként juttatni a gazdáknak, hogy a tör­pebirtokos átjuthasson a kisgazda-kategóriá­ba, a kisgazdák megizmosodhassanak, gyara­podhassanak és fokozatosan felemelkedhesse­nek a középbirlokosok osztályába, amely saj­nálatosan kis szektora az összes birtokkategó­riáknak. Természetes, hogy ezzel együtt íej­lödöttebb és fokozottabb mezőgazdasági kul­iurára van szükség, bogy a nemzeti termelés­ben fennakadás vagy visszaesés be ne követ­kezzék. Ezért van szükség a gazdasági okta­tás kiszélesítésére, a mezőgazdasági hitelkér­dés megoldására, állandó piacok biztosilávára és ennek kövelkezményeképon a leni-tőség . szerint rentábilis mezőgazdasági árak stabili­zálására. Természetesen c nagyjelentőségű és rendkívül bonyolult kérdés megoldásánál na­gyon kell vigyáznunk arra, hogy pillanatnyi haszonért magunkra ne vegyük egyoldalú gazdasági lekötöttségnek az igáját, aminek a történelem tapasztalatai szerint mindig poli­tikai vazullátus szokott a következménye ten­ni. Nem maradhat ki a kérdések komplexu­mából a tőke sem, melyet anélkül, hogy annak létét vagy továbbképződését veszélyez­tetnék — a szociális igazságnak megfele­lően erőteljesebben kell belekap­csolni a nemzetgazdaság életebe. Minden földbirtokpolitika és ezzel kapcsola­tos szociális reform megvalósításából a tőké­nek teherbiróképessege maximumáig kell ki­vennie a maga részét. Ezt nemcsak a nemzet érdeke, a szociális igazság, hanem a tőkének jól felfogott érdeke is parancsolóan irja elő. Mert, lia a tőke sziikkeblüscge, vagy öncclu­sága következtében tragikus társadalmi ki­robbanások keletkeznének, akkor ennek kárát nem utolsó sóiban maga a tőke látná és nem lenne meg számára az a megnyugtató tudat, bogy a maga részéről e tragédia bekövetke­zését minden lehető módon igyekezett meg­akadályozni. A munkabér kérdését, amely az ország lakosságának kontingensét érinti és amelynek méltányos rendezésétől függ a szociális elkeseredés levezetése, Szintén a keresztény etika, az ennek alapján meghir­detett Quadragesimo Anno oly tökéletesen megformulázott szociálpolitikája szerint kell megoldani. Uj és igazságosabb kapcsolatra van szükség a tőke és munka között. Nem vagyunk anti­kapitalisták, sőt kívánatosnak tartjuk, hogy minél több embernek legyen tőkéje, azonban a tőke elhatalmasodását, zsarnok­ságát, keresztényiden, emberte­len cs szörnyű veszedelemnek tartjuk. A munka cs a tőke két principális tényezője a közgazdasági életnek. Egyik a másik nélkül a mai fejlődés korábban megtömi nein tud. Azonban a tökének a közösen elért gazdasági haszon egy részéről az eddiginél sokkal bővebb részéről a munka javára le kell mondani. Le­hetővé kell tenni, hogy a munkabérből a mun­kás. uccsak az elvesztett energiáját tudja ugy, ahogy pótolni, hanem tudion emberhez inéltó életet is élni, tudja családját eltartani, tudja az őt megillető kulturális igényeit kielégíteni és tudjon takarékossággal lökére, tehát a magántulajdon mély emberi örömére is szert tenni. A magántulajdon ma azért Is jutott nagy válságba, mert mindig kevesebb ember van érdekelve a magántulajdonnál Ha meg akar­^ juk újra Szilárdítani ezt a mélyen gyökerező és a természet-jog erejével életünkbe plántált emberi jogot, akkor a inagá.itulujdonszerzés szabadsága mellett igazságos mupkabérpolitikával Wonder kerékpárok, ötévi jótállással Ma jestkg Super kerékpárok Sárkány áramvonalas kerékpárok Moll speciál versenykerékpárok ORION PHILIPS TELEFUNKEN 1938-as typusu rádiók, Eka9 Spor, Elekiro petroleomgázfőzők. Kerékpár és rádióalkatrészek nagy választék ban. Hosszú qészletl Csereakció oki. gépészmérnök, Szeged, Tisza L. krt. 41. meg kell teremtenünk a magán­tulajdon szerzésének lehetőségét is. Ez az a nagy gondolat, amelyet a pápai cn­eiklika ugy formulázott meg, hogy törekedni kell a proletáriátus megváltására, ennek a szörnyű, embertelen állapotnak, ennek a ttiá* ról-holnapra való élésnek, ennek a kllátásta* lanságnak és reménytelenségnek a megszüli* letésére. Korunk, amely időbclileg követi azt a kor* szakot, amely a szabadsúg jegyében élt, in-< kább az egyenlőségre való törekvés kora. iV | mai ember könnyedén lemond a szabadságról, i lia ennek ellenében erőskezű, kíméletlen és könyörtelen politikát folytaló nagy egyéni* seg közelebb tudja őt vinni a gazdasági, tár* sadalmi és szociális egyenlőséghez. De tagadom, hogy a kicgycnlilődé­dési folyamat, a nagy távolságok­nak megszükitésé csak diktató­rikus uton érhető cl. A magyar alkotmány, amely maga az ele* venélet, tehát fejlődik, alakul, idomul, min­denképen alkalmas arra, liogy elindítson ilyen igazságos, szociális és közgazdasági politikát, amely bátran belenyúl a dolgok mélyére. Az emberi méltóságot respektáló szociális politikát az alkotmány Csil8árv rádió vásárlása élőit okvetlen keresse fel ALBERT,, villamossági üzletét, Kárász-u. 7. Tel.: 18-71. Kedvező részletfizetési feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom