Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

10 OÉLM A(, y AROHS/ÁG Vasárnap, IQjtf április 17. Tenniszütő hurozás Sínger Sándor ható 'dün beiül nem fjen biztosíthatnánk hozzá. Dc a volt államtitkár tervei jr.ár nem is felelnének na- a célnak. (íulácsy városi fökertósz "tij terveket készitet1. Ez oz 11 j park-terv sokkal jobban simult a templonibozLés kíeiu-ti, hangsuhozza ."ii11 ok architektúrái hutását. Ezt a tervet cl is fogadta n város, de sajnos, az idén a parknak csak egyharmad része készül cl. — Elgondolásunk szerint a parkot különböző hTSysású és ánvngü szobrok díszítenék. pedig a II u n y a d i-esnipd nevezetes tagjainak szobrai Nagyon szerettük volna, ha az idén már felállíthatjuk az első két szobrot, Ilunyadi Jánosnak és Szilágyi Eizsebelnek á szobrát, dc sajnos, a pénzhiány miatt erre nem igen kerülhet a íor. l'edig jó lelt volna, ha a pünkösdi országos ünnepség nemcsak belső, templomi ünnepség lenne, hanem külső, szoboravaló ünnepség is. .V kcj'szabor felállításához mintegy tízezer pengőre lenne szükség cs van h« zzá — húsz pengőnk. Az egyetem egyik professzora ndoft erre o célra i mult évben is. az idén is 10—10'pengőt. És van száz pengőre Ígéretünk A MANSz ajánlott fel Szilágyi Erzsébet szobrának költségeihez száz pengő hozzájárulást. Milyen szép lenne, ha a város néhány nagyobb válinlata és néhány tehetősebb polgára összeadná ezt i tízezer pengőt, hiszen n Hunyadiak ligete nemcsak n templomnak, nemcsak Alsóvárosnak lesz az ékessége, hanem szép nevezetessége lesz nz egész vátosnak. A lelkes plébános ezután arról beszélt, hogy a Hunyadiak kultuszát Szegőditek kellene intenzíven ápolnia, hiszen cr.nck a városnak nnnvi történelmi emléke kapcsolódik hnzzáiuk. Ezt a kultuszt szolgálná n Hunyadiak ligete is. ..DORONGGAL NEM LEÍÍET MEGOLDANI SEMMIFÉLE KÉRDÉST. ; " Az alsóvárosi zárda falai nagvon vastagok, ralósigos öles falak, nem igen hatol át rajtuk nz odakünn lüktető vonagló élet lármája- A leszól-etés azért mégis, akaratlanul is, a ma •driu;»1!«»«>»ira terclódik. — Mi bizonv nem ériirik rá politikával foglalkozni — mondja Vencel atva — mert. epren elég sok dolgunk van. ami lekö'l minden időnkét, minden aondolntnnlcat. Do|«ío?)tnn mindenki, végezze el mindenki azt. ami a kötelessége Szerintem ez'a leftbclvesebb politika. Tudom jól, hogy odakünn a szélsőségek próbálkoznak. dc azt is tudom, hogv itt, Alsóvároson, ennek a derek, szorgalmas népnek a lelkében a szélsőséges irányzatok sohasem találtak cs nein is találnak soha termékeny talajra. — Csöndes nép ez, lelkiismeretesem végzi á kötelességét és igen mélyen vallásos. Gyönyörű bizonyítéka ennek, hogy minden alsóvárosi a rajongásig szereti a templomát és most, hogy ez a templom n szemük előtt születik újjá, erről beszél mindenki. — A mi népünk egyáltalában nem politizál, nem tart politikai gyűléseket sem. Ha közé jönnek a politikusak, húsz-harminc ember meghallgat ja őket, de más aztán nem is történik. Itt nem izgatja az embereket az ugye nevezett zsidókérdés sem. Ezzel a kérdéssel én sem foglalkozom, azt sem tudom, hogyan kívánják egyesek megoldani. Szerintem, ha van zsidókérdés, azt rsakis krisztusi alapon, a felebaráti szerelet alapján lehet és szabad megoldani. Nem lehet üldözni senkit sem azért, mert más a val- tolása. ' . • * —• Ha szóba kerül ez a kérdés, mindig B.a mghn páter egyik régi. még 1919-be.i tartott prédikációjára gondolok. Ez a prédikáció Budapesten. a Bazilikában hangzott el. Bansrha púier prédikációjában azt fejtegette, hogv abban az esetben, ba a zsidókat megtérítik az evangélium számára, magától megoldódik - az , úgynevezett zsidókérdés. Ugv érzem ma is, hogy Banghának van igaza. Hiába hirdetnek akármit n faj mítoszának hivei és fanatikusai, kétségtelen ténv, hogy a kereszténnyé lett zsidó megszűnik zsidónak lenni. Ha valaki m'oncK " jiik, nem -v illásos' meggyőződésből veszt fel keresztségét, a gyermekei már keresztény szellemben nevelkednek fel, igazi keresztényekké válnak és ki sem lehet őket válogatni a keresztéin- társadalomból. Nem tudom megérteni a zsidók üldözését sem, dc a/A sem, hogy miért üldözik azokat, akiknek a szülei voltak zsidók. Doronggal nem Irhci megoldani semmit és ha valakit származása, • vallása miatt polgári jogaitól fosztanak nirs, az pontosan ugv érzi magát, mint például Erdély magyar kisebbsége. a háromezer nézőt befogadó nézőteret, atrelyet azonban — ha az érdeklődés ennél nagyobb lesz — Pedig Magyarországon senkinek sem lehet még politikai ideálja sem a romániai, az erdélyi viszonyok idevarázsolása. Patcr Sehncidcr Vencelnek elkomorodik a tekintete, amikor Erdélyről beszél. Kiderül, hogy Erdélyben született, Krassómegyében és a krassói begyek világából magával hozta a húszas érek elején a szegedi zárda falai közó Erdély lelkének nemes, eniberi hagyományainak, történelmi múltjának rajongó szeretetét. És most ezt a szer-telei: gyakorolja a sokit szenvedett hajdani szegedi burálok zárdájában..; Egy bizonyos: Szeged részére hatalmas és méltánytalan versenyt jelent a margitszigeti szabadtéri színpad. »])APID« magánjellegű bérató vállalat vidéki és turautakra modern én kényelmes1 1500-irs Fiát luxusautóval fuvarozást vállal megegyezés szerint. Városban óránkint P 3.—, temetőbe óránkint P 4 Megrendelhető éjjelnappal CENTRAL-GARAGE. telefon 17-35. sz. bővíteni khet, Tulajdonképen cz az esztendő csak ki-érlct lesz, mert az időjárást, a szigeti párás levegőt, a szél járását, az akusztikai viszonyokat' akarjuk mos* megismerni és ha ezt megismertük, ez lesz Euró—pában a legmodernebb szabadtéri színpad. Ugyanis negyven méter magos toronyról fogjuk világítani a színpadot ' anézőtér háta mögül, vagyis éppen fórditva, mint ahogy eddig a közönség a •Fjvaldavilágilásról megszokta. Azt akartuk, hogy a színpad és néáőlér építkezési költségei nc emésszenek ffe! olyan/összejeke", mint amibe a Iptaí és a szogedi szabadtér/ színpadoknak épitkezé e került. J..— A nézőtér alatt építettük f'fel az öltözőket, ahol kétszáz embsr kényelmesen fel tud öltözködni. Természetesen vannak egyes öltözők, aztán vannak négyes) hatos, tízes és tömegöHözők. Az , öltözők'között folyosók vezetnek egyik oldalról n másikra • és téaeknek -R -folyosóknak a segítségéve, fogjuk a tömegeke' egyik oldalról a másikra, nem Fiumei Kávé és Teabehozatali Társaság jellegzetes budapesti szaküzletei legkiválóbb minőségű kávét, teát árusítanak. Központi üzlet és igazgatóság: Budaposf, V. Gresham-palota. Telefon: 82-4-72 £2-4-63. Junius 20-án megnyílik a margiíszigeíi szabadiért színpad „Szegednek sehodusem akartunk konkurrenctai csinálni", — mondja Katika Pder, a Közmunka Tanács műszaki tanácsosa (A Délmagyarország budapesti munkatársától.) A Margit-szigetén csöndesen, szinte egyik napról a másikra kinőtt a földből a legújabb színház: a Magyar Ünnepi Játékok kft. színháza. Ez a hatalmas szabadtéri s^inház ott áll a Víztorony elött, ahol nem is olyan régen még fiatal párok adtak egymásnak randevút, hogy a Víztorony lábánál lévő Tcjesaniokbin elfogyasztva a joghurtot, vagy a (ejcikávát, sétára induljanak a romok közé, ahol eldugott pádokon jólesett az egymáshoz-súuulás. Most a Tejcsarnok helyén ott áll a hatalmas, háromezer személyes szabadtéri színház, Kaffka Péter műszaki tanácsos álniodzásninak vasbetnba öntött valósága... A Délmagyarország munkatársa a terv születéséről és valóruvált áfáról megkérdezte Kaffka Péter műszaki tanácsost, a Közmunka Tanács művészi elgondolásainak kitérvezőjét és Kaffka Péter a margitszigeti színházról a következőket mondotta" — Tulajdonképen kétféle színházról lehet beszélni a német felfogás szerint. Egyik a Naturbjihne, a másik a Frcilichtbtühnc. A margitszigeti Naturbühne, mig a szegedi színpad a Frcilichtbü'hnc .Éppen ezért mi mást akartunk adni, mint amit Szeged az, mert »Szegednek sehogyan se akartunk konkurrenclát csinálni*. Azért csinált színpadot a Margit-szigeten a Magyar Ünnepi Játékok kft., hogy akik Budapestre jönnek és érdeklődést tanúsítanak az ilyesmi iránt, legyen egy hely, ahol érdeklődésüket kic égithetik. — Tisztást választottunk színpadnak, amely elé megépítettük ugy, mint eddig szokás volt, a színpad háta mö* gött, hanem a nézőtér alatt, átrendezni. A szin* pad mélysége töbtezéz mé téres lehet és ezáltal egy hatalmas, nagyméretű színpadot tudunk kap* ni, amelynek szélessége 40 iné cr, mélysége pedig á körülményekhez igazodva, változhatik. —. Ktoldalt a lépcsőházi feljárók elött két pá* holy lesz, amelyek közül egyik a Kormányzó ur* részére épült, a másikat pciig a kormány tagjai fogják igény bevenni. — Az építkezési költségek háromszázhúszezer pengőt tettek ki, de ez rövidesen megtérül, ha a színpad és néző* tér építkezési költségeit minden cvben amortizá* dóként fogjuk elszámolni. — A szegcdi játékok idején Budapesten is lesznek előadások? — kérdeztük Kaffka Pétertől. — Ugy dllUo'.tuk össze a müso-t, hogy a szegedi játékokat ne zavarj/T:. Természetesen lehetséges, hogy mikor Szegeden vannak az előadások, akkor itt is lesz valamilyen tornajáték, vagy mozielőadás, de a szegedi előadások ití 'jón nagyszabehu budapesti jd'ékot r.em tervezünk. A margitszigeti szabadtéri színpad junius 20-án kezdi meg előadását a Nemzeti Szinliáz vendégszereplésével _ Utána nagyobbszabásu zenés darabok bemutatására, majd hangversenyek tartásáru rendezkednek be.