Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-08 / 78. szám
DitXM A GY A17 OR5ZXÜ Pénter, 1958. SpríITs ©r kereső ifjúság. A „professzor" mivoltát neve is mutatja. A „confesizoraz, aki magában titkon gyón. A „professzor'4 a szó értőiménél fogva az. aki nyíltan gyón. nyíltan tesz hitvallást a tr.aga legbensőbb meggyőződéséről uh'i keresi a tudást, az igazsápot és ha azokat megtalálta, azokról félelem nélkíll tesz nyíltan tanúbizonyságot, tekintet nélkül minden külső hatalomra. — Az gazságoknak ez a törhetetlen keresése ós szeretete, a szellemi szabadság, az orvetem éltető levegőjo és az egyetem is csalt addig élhet ós tarthat 6Zámot magas helyérc, amig ezen hivatásának eleget tesz és nem adja rí magát a nap divatos jelszavainak, púrtnézeteket helyezve az örök igazságok helyébe. — Erre a magasztos hivatásra: az igazság törhetetlen keresésére és félelmotlcn hirdetésére a professzort maga az állam is kötelezi >— folytatta. Ezt az állam azáltal juttatta kifojezósro. hogv két hivatás viselőivel szemben. a professzorral és a Urával szemben, megvonta önmagától a jogot, hogv e két hivar tás viselőit állásukból idő előtt elboesájthas9a. Evvel az állam nemcsak biztosítja a professzort és a birót, enyhen kötelezi őket. hogy mindig csakis legbensőbb, legigazabb meggyőződésüket hirdessék. — Ezek körül a nyílt hltrallók. professzorok körül csoportosul az ifjúság, a nemzet virága. hogv tudásvágyát kielégítse ós magát ,iz életre, a tudás eszközeivel fegyverezze. Itt az. egyetemen forr egybe az öregek bölcsessége a f'atolok tudásvágyával, az öregek élet• apnsztnlata az ifiuság tüzével, moly közös lángban kovácaolódik azután a nemzet, lövőiébe. Az egyetem az emberiség legdrágább kincsének, n tudásnak őrzője és fáklyavivője, a legszebb érzések és vágvnk kielégülésének lielve. nz fcrök igazságok, mély ueggyőződée, Indás keresésének n tanításnak és n tanulásunk luzlirlve, ahol nincs keresnivalóin a liilckcdó pártharcoknak és gyűlölködésnek. — A mai háborgó világban különösen megbecsülhetetlen menhelye az egyetem a megnyugvásra váró életnek. Ha széjjel nézünk n nagyvilágban, ugy azt látjuk, hogy a nemzetek közti viszonyt gyűlölet, félelem, uralomvágy. önzés uralta, hogv mindenki a saját faiát. nemzetiségét és nyelvét akarja a másik 'öh he helyezni, hogy a polgárok világszerte bék's munkáink gyümölcseiből a pusztítás eszközeit kovácsolják. Az egyetem a maga sok 'vözáz.idos történelmével, a nnau közös em. beri ideálok szolgálatával fölötte áll a történelem pillanatnyi Ingadozásainak és megmutat ia. azt az irányt, amely felé az emberiség íobb jövője fekszik. Ez a nagy történelmi távtat azt tanítja, hogy nem állhatunk mindannyian egymás fölött, hnnem egymás mellett kell, hogv élűink, ha békességbe* akarunk élni és hogy nem az a lényeges. hogy a magunk nemzetiségét, faiát, vagy pari'ál helyezzük mindenki más fölé, hanem bogv n Indust helyezzük a tudatlanság fölé. a kéuességet és szaktudást. tehetsége! — a protekció és nárténfeni fölé, a szeretetet a flViilölet fölé. a megértést a marakodás, az építést a roiuliolás fölé, 7Lelkes fo08.7 . — "He az egvotem nemesek -> közös emberi Meálok. dc egyben a legmélyebb hazaszedrtet. hirdetője is, az-c a mélységes hazaszereteté. amelv nem merül ki a jelszavak koriongalásáhan. a mások gyűlöletében, hanem art janit in. lona minden erőnket, kf. I"Stégünket, tudásunkat, minden lélegzetünket is ideaszdhmhit g. ha'a szolgálatába kelt, hoöu állítsuk, hogy a hazát naggyá. a közös emberisén hasznos és méltó tagjává teaíi&k, Y$r,kóia tarló meleg taps) — Ez az f-gvelem — mondotta ezután cz. nz ősi évszázadoktól megszentelt intézmény hajlik le most hozzám, hogv felemeljen. Mcotisztelés értékét megkettőzi az, hogy az egyetem, amely ezt teszi, az én saját egyetemem. • < < -- Hogv valaki énjét hazájában lehessen próféta, az ritkaság, de hogy valakit saját egyeteme emeljen fel, arra a történelem még kevés példát adott. De nekem a szegedi egyetemnek ez a nagylelkűsége még egv más okból Í6 kettősen kedves. Engem az én vérem anyai ágon a tudományhoz, apai ágon Erdélyhez köt. Ez az egyetem nemcsak a tudomány tűzhelye, de egyben Erdély egyeteme is. De ha tekintetemet nem a történelem messzi távlatába boceájtom, hanem itt nézek körül, ugy magam előtt nemcsak a? ősi professzort, hanem kedves ismerős baráti arcok sorát látom és lelkemet meleg barátsáa és hála érzése hatja át, mert lm az én kutatásaim eredményre vezettek, ennek egyik oka az, hogy ezen az egyetemen engem mindig ecm kedves jóindulatu baráti kör, kollégáim, tanártársaim köre vett körül, megadva azt a lelki légkört, amelv előfeltétele az eredményes kutatói munkának. —• Én kedves professzor társaim a legnagyobb hálával, köszönettel, szeretettel adózom nektek, akik kedves, megértő, jóindulatotokkal megadtátok nekem azt a mindennapi meleg lelki környezetet, amely szükséges anhoz. hogy a tudomány rögös utján el ne csüggedjünk. És ti most még megtoldottátok az egyetem ajándékát a magatok nagylelkű adományával és azt a mulandó alakot, amelyben most előttetek állok, művészi kezek segítségével örökítettétek meg. Dc ervei az ajándékkal ucmesak nokem, hanem a ti saját ungylelküségteknek és kollegiális szereteteknek állítottatok emléket, amely szeretet mmdannyionkat egybekapcsol és amely ennek az egyetemnek különös büszkesége. — Az emberi léleknek egyik sajátossága, hogv jobban szeret adni, mint kapni, vagy legalább is azt kívánja, ha kapott, valamit adjon is érte. Én már hetek óta szégyenkezve állok a jóindulatnak, a szeretetnek a sok megnyilatkozásával szemben — fejezte bo mély hatású beszédét —, mert mit tudok én mindezért adni? — Én nem állithatok ki díszoklevelei és nem önthetek ércből szobrokat, én a laboralóriumnak egyszerű és csendes munkása. Dc talán szerénytelenség is lenne egy ilyen nagy ősi intézmény, mint. az egyetem kegyét egy ilyen kis közembernek viszonozni akarni. Mégis nem tudom leküzdeni a vágyat, hogyha csak jelképesen is, vnlamikcpcn no viszonozzam az egyetem ajándékát. Ezért méltóztassanak megengedni, hogv az egyetem oltárára letegyek egy kis darabka papirost, amelyen csupán néhány kézzel írott szó áll. Ez a távirat hozta nekem a Nobel-iij örömét. Engedjétek m,eg, hogy ezt a kis darabka papirost hálám jelicépekepen tegyem az egyetem oltárára. Isten vezéreljen mindannyiunkat. A díszközgyűlés közönsége tomboló lelkesedéssel ünnepelte lieszédo végeztével az egyetem uj diszdoktorát, nki megilletődve állt a tapsok és zugó éljenzés központjában, majd átadta Gclei rektornak a szürko stockholmi táviratot. Az ünnepélyt az Egyetem? Énekkar a Himnusszal fejezte be. Amikor Szent-Györgyi Albert. elhagyta a dísztermet, a mellette lévő tanácsteremben az Egyetemi Énekkar tagjai sorfalat álltak és a közéjük lépő Szont-Györgvi professzort a régi üdvözlő dallal ünnepelték; Éljen ő, boldogan. Az Isten éltesse őt soká» Éljen. éljen sokai Mii. MiiKendáffli, horgíszaiiciM csúnaH-laHarő ponyva Varga Mlháily cégnél, Aradi-u. 4. „Ne csak a vitaminok oszoiianak széf a táplálékunkban, hanem a tudás szelleme az emberek között'4 Az Egyetem Barátainak Egyesülete csütörtökön délután tartotta utolsó szabadegyetemi előadását, amelyen Szent-Györgyi tanár tartott előadást. Az egyetem aulája zsúfolásig megtel! közönséggel, amelynek soraiban ott volt dr. Szily Kálmán államtitkár dr. vitéz Imecs György főispán, dr. Gelei József rektor, az egyelem professzorai nagy számban és a város társadalmának számos vezetői. Dr. Ereky István egyetemi tanár nyitotta meg az előadóülést és mint az Egyetem Barátai Egyesülelének elnöke az egyetem összesége nevében üdvözölte dr. Szent-Györgyi Albert diszdoktort. Ezután Szent-Györgyi "Albert azzal kezdte meg „Égések és vitaminok" cimü előadását, hogy ezen a napon már másodszor veszi igénybe a közönség türelmét — ez nem az 6 hibája — mondotta —, hanem az egyetemé, amely tudni akarja, hogy ha már diszdoktorságot adott, miért adta azt. Sokan ugy képzelik, folytatta —, hogv egén* nap a paprikában kutat, keresi a betegek gyógyítására alkalmas szert. Sohasem vezette az a szempont a kutatásainál, hogy használható, gyakorlati dolgokat találjon. A tudomány igazságokat keres, u] Igazságok megismerését keresi, nem né»| előre, hogy mire lehet majd felhasználni, do azután belső öröm tölti el a katatót, ha kiderül, hogy betegeket lehel felfedezésével gyógyítani, vagy — paprikát lehet vele könnyebben értékesíteni. Ezután kutatásait Ismertette. Munkája — mondotta — az energia keletkezése körül mozgott. A* állati energia nem más, mint a hidrogén és oxigén egyesülése. Az élet folyamata a hidrogén ési oxigén atomok céltudatos egyesülése szervezetünkben. Kutatásai abból indultak ki még medikus korában, hogy mit csinál a mellékvese kérge, vizsgálni kezdte, miért halnak meg az emberefc mellékveso nélkül és miért barnulnak meg a bctegveséjü emberek. Gondolta, hogy nz áltat és növény között nem lehet nagy különbség és ezért azokat a növényeket vette vizsgálat alá, amelyek könnyen megbarnulnak. Azután áttért a mellékvesék vizsgálatára és Amerikában ebböi sikerüli előállítani a C-vitamint. Erro azonban csak később jött rá, hogy a birtokában levő kiválasztó)! anyag nem más, mint a C-vitamin, aminek létezéséről már száz cv óta tudtak, csak az összetételéi nem ismerték. Ezután már olyan anyagot kellett keresnie, ami könnyebben hozzáférhető és ennek során jutott el a szegedi paprikához. Két bét alatt már tel kiló C-vitaminja volt éa elárasztották vele az egész tudományos világot, Egy osztrák orvos egyszer azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy évek óta taftó vérzését akarja; megszüntetni és C-vitamint kér, mert azt reméli, hogy ettől meggyógyul. Még nem volt annyi Cvi-. taminjuk, hogy küldhettek volna az orvosűuk éa ezért azt ajánlotta neki, hogy egyen paprikát, abban van elég C-vitamin. Ebből indultak ki dr. Rusznyák István professzorral a vérzékenységet megszüntető P-vitamin kutatásánál, amelyet szintén a paprikából állítanak elő és ezért adtál; a P-nevet is. — Mi az a C-vitamin? — folytatta előadását Szent-Györgyi professzor. A latin szó magyar fordítása után sokan ugy gondolják, hogy az éle! közepének titka. Külsőleg olyan, mint a konyhasó, szabadszenímcl meg sem lehet attól különböztetni. A C-vitamint annak a szernek tartják, amely megszünteti a skorbutot. Do a skorbut és na egészség között nagyon széles terep van. A skorbut akkor lép fel, ba a C-vitamin egészen hiányzik a szervezetből, ha azonban c»ak részben hiányzik, könnyebben megfázunk és könnyebben éri mái betegség is az embert. A vitaminoknak napról-napra nO a Jelentőségük, a vitaminok még nagyon sokat fognak hozzájárulni a betegségek leküzdéséhez és az euibeií nyomorúság csökkentéséhe*. Előadását annak a hangoztatásával fejezte ho * professzor, hogy ne csak a vitaminok oszoljanak Szét a táplálékunkban, hanrm a tudás szelleme az emberek között és akkor az embert nyomomSág még nagyobb mértékben fog csökkenni. A nagy figyelemmel hallgatott, élvezetes, humorral is átszőtt közvetlen előadást a hallgatóság sokáig tartó lelkes tapssal fogadta, maki Ercky professzor mondott az előadásért köszönetet.