Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-06 / 52. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. március 6. Politikai napilap XIV. évfolyam 52. sz. A művész kötelessége Immár kétségtelenné vált, hogy Toscanini nem vesz részt az idcn a salzburgi ünnepi játékokon. Ezeknek a művészi játékoknak Rcinhardt és Toscanini adta meg a világhír érdekességét és színvonalát. Előbb megbénitották Reinhardtb a n a művészi önérzetet s a művészi alkotás szabadságát s most Toscanini számára is lehetetlenné vált, hogy részt vegyen azokban a játékokban, melyek számára neve és zsenialitása szolgáltatta a világeseményt. Nem vállalkozhatunk arra, hogy Ítéletet mondjunk abban a perben, melyet Toscanini és Ausztria között tett folyamatba a berchtesgadeni találkozó. Nem volna jelentősége, ha lelkiismeretünk igazolásával akár Toscanini, akár Ausztria mellé állnánk. S ekként félretéve minden ítélkező szempontot, pusztán csak a művész kiállását ünnepeljük Toscanini elhatározásában s annak a példaadásnak monumentalitását s szinte hősiességét, amivel Toscanini világraszóló művészetének tekintélyével és hitelességével a maga emberi meggyőződésének és hitének igazságát igazolja. A művésznek, — ha művész —, nem nz n kötelessége, hogy szórakoztasson. A művésznek az a kötelessége, hogy tudatosítsa bennünk azt, amit az emberiséggel szemben fennálló kötelezettségeink várnak el tőlünk. A művész csak a fejlődés szolgálatában állhat. Ecsettel, vezénylőpálcával, vésővel, vagy irótollal kezében kell szolgálnia a jövőt és a fejlődést. A szalonzene és a IX. szimfónia között ebben a vonatkozásban csak egy különbség van, oz, hogy oz egyik simogat, becéz, feledtet, a másik felráz és ráeszméltet a magunk életére. A művészetnek nem az a feladata, hogy megbékítsen az élet szenvedéseivel, elringassa a szociális lelkiismeret által meggyötört lelket s mákonyos hangulattal ölje ki a lélekből a jobb, szebb és igazságosabb világ utáni vágyakozását. A művészet nem vállalkozhatik arra, hogy politikai uralmak' számára. végezze cl a keritő munkát. Minden művész, aki megnyugvást, beletörődést hirdet zenével, verssel, vagy pikturával, az akarva-nem akarva politikai szolgálatot végez azok számára, akiké az uralom. A^trubadur-költészet folytatását jelenti mindaz a művészi törekvés, amelyik azt a célt tűzi maga elé, hogy gyógyítás helyett megbékítse az emberi lelket s kilopja belőle a teremtő elégedetlenség szikráját. Az irodalom szolgálta már az emberiség haladását, amikor egy emberben megmutatta az egész társadalom szenvedését, a kornak minden fajdalmát és szégyenét s ezzel a tudatosítással egy irányba fogta össze milliók vágyát, célját és törekvését. A művész álljon ki ma is s ne azt a feladatot vállalja, hogy hangulatvilágítást rendezzen politikai budoárokban. Mindig lesz történetíró, aki a tényleges erő.isteni eredetét bizonyítja s.mindig lesz művész, aki kőben, olajban, vagy rimben halandó emberek, gondolatok és rendszerek halhűtatlanitására vállalkozik. — Ncrn a saját halhatatlanságáról zengett himnuszt, de mindig lesznek Nérónál kisebb költők, akik Nérónál nagyobb zsarnokokról zengenek ódákat —, de nem tudós az a történetíró aki tollát bérbeadia a hatalom számára és nem művész az a költő, festő, muzsikus, vagy szobrász, aki a hangnak, szónak, színnek vagy formának erejével a lélek szabadsága s a haladás örök törvénye ellen üt pártot. Művész nem hódolhat be a politikának s még kevésbé politikusnak. Művész csak az emberiség szolgája lehet, — művész nem tagadhatja meg a szabadságot, mert szabadság nélkül nincs művészet. Nem elég az, ha Thomas M a n n o k állnak ki a maguk ragyogó tehetségével és fénylő hitével, mindenkinek ki kell állni, akikben hisznek, akik a maguk világhírének glóriájával tudnak súlyt adni kiállásuknak is. Toscanini száműzte magát Németországból, mert Németország száműzte az emberi szellem szabadságát s a politikamentes művészetet. S most Toscanini nem megy el Salzburgba sem, mert ugy érzi, hogy Németország és Ausztria közeledése nem Németországot Ausztriához, hanem Ausztriát Németországhoz fogja hasonlóvá tenni. Toscanini elhatározása a művészet tiltakozása az ellen a politikai rendszer ellen, amelyik a művészet ellen tiltakozik. A szabadság lázadása azok ellen, akik a szabadság ellen lázadtak fel. „Az Írástudók árulása" hozta az emberiség fejére a világtörténelem legnagyobb katasztrófáját. A művészek árulása megszerezhetné a halhatatlanságot e — katasztrófa számára. A művészet nem lehet áruló s aki áruló, az lehet iró, lehet festő, vagy szobrász, de nem lehet művész. A művészet nem narkotikum, a művészet nem a szórakoztatás aljas céljáért és alantas eszközeiért van, a művészetnek az a kötelessége, bogy fogékonyabbá tegye a lelkeket, érzékenyebbé a lelkiismeretét azokkal a kötelességekkel szembén, melyeket az emberiség, a fejlődés, a haladás szolgálatában kell teljesiteniünk. Toscanini nemcsak azért nagy művész, mert karmesteri pálcájával a legnagyobbak álmát tudja tökéletes valóra váltani, hanem azért is, mert művészi hite mellett szociális lelkiismerete s történelmi felelősségérzete kötelezi és képesiti alkotásokra. S ez az elhatározása van olyan nagy alkotás, mintha Beethoven kottáiból Beethoven lelkét varázsolja elénk." Hetekig eltartanak ax angol-olasz tárgyalások Chamberlain szerint a megegyezés előli tisztázni kell a spanyol kérdést Egy Iondoni jelenlés szerint Hitler népszavazást akar Ausztriában és Csehországban London, március 5. A News Chronicle arról ir, hogy Hitler és Ribbentrop konkrét javaslatot dolgozott ki. A tegnapelőtti kihallgatáson, amikor Hendcrson angol nagykövet Hitlernél járt, hir szerint, erről a javaslatról folytainak előzetes tanácskozást. Az egyezmény aláiró hatalmai, Németország, Anglia, Franciaország és Olaszország lennének. A javaslatot Ribbentrop kölűgs miniszter jövő heti londoni látogatásakor közli az angol KormShyJtyal. A News Chronicle öt pontban foglalja össze azokat a kérdéseket, amtlyek Németország és Anglia között megbeszélésre kerülnek. A legnagyobb érdeklődést ezek közül Németországnak az a követelése vallja ki, hogv Ausztria lakossága és a Csehszlovákiában élő német kisebbség népszavazás utján döntsön sorsáról, vagyis határozzanak arról, hogy a német birodalomhoz kivánnak-e csatlakozni. A News Chronicle szerint az angol-német tárgyalás öt pontja a következőképen alakul: 1. Gyarmati ügyek. 2. Propaganda ügyek". 3. Ausztria és a szudétanémetség. Ribbentrop kérni fogja Angliától ama német követelés jogosultságának elismerését, hogy a Csehszlovákiái németek és Ausztria németjei népszavazás utján gyakorolhassák jogukat. 4 Németország és Olaszország. i; 5. A szovjetunió. Az angol-olasz közeledéssel a londoni sajtó | egyelőre nem foglalkozik. Érezhető, hogy felsőbb sugalmuzásra tanúsítanak tartózkodó magatartást. Páris kedvezően fogadta Hodzsa beszédét Páris, március 5. A francia sajtóban élénk" visszhangot kelteit Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök beszéde, amelyben válaszolt H'i 11 e rnck és G ö r i n g n e k. A fogadtatás a francia lapokban rendkívül kedvező. A félhivatalos Petit Párisién ugy magyarázza Hodzsa miniszterelnök nyilatf.íozatát, hogy szívesen hajlandó ugyan Németországgal megegyezni, de félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy az engedményeknek határai vannak és Csehszlovákia a végső esetben ellenállást fogja tanúsítani. Aza francia félhivatalos lap cikke, hogy a csehszlovák miniszterelnök magatartása példaképül szolgálhal a nagyhatalmaknak. Berün. március 5. Valamennyi lap ismer-, Hodzsa a legnagyobb zal végződik