Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-30 / 70. szám

DELM AGYAKORSZAG mmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmwmmmmmrnmmmammmmmmmmmBmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamm Szerda, 1938. március 30. Politikai napilap XIV. évfolyam 70. sz R gyűlölet programié Mennyi fékezhetetlen gyűlölködés, meny­nyi türelmetlen uszítás sistereg ki azokból a szavakból, melyekben a kereszténypárt szó­noka fejtette ki álláspontját a választójogi vitában. A napirenden a titkos választójog javaslata s aki hozzászól, az a legnyíltabb gyűlölködés programját hirdeti, Titkos választójog helyett nyilt ellenségeskedés azok ellen, akiket nem gonoszságuk, nem ér­téktelenségük, nem artalmasságuli csak a fékezhetetlen gyűlölet soroz be az ellenséges táborba. Körülöttünk világtörténelmi események zajlanak le, egész Európa véres katlanná vált, olykor azt érezhetjük, hogy megindul a föld alattunk s nem tudjuk, melyik pillanatban hullunk feneketlen szakadékba. Most kelle­ne vigasztaló, jó szó, most kellene jóságos cselekedet, amelyik hitet tudna önteni a két­ségbeesett lélek üres kancsójába s amelyik talpra tudná állítani a félelem villámcsapott­jait. S amikor a kereszténypárt hivatalos szó­noka megszólalt, — higyjük azt, hogy csak a maga lelkét vethette ki szavaiba, — „Ná­záreti Jézus, szived hova bágyadt, hogy a szörnyűt láttad?" Ha valaki azt mond ja, hogy amikor a nem­zetnek a négy milliárd nemzeti vagyonból egymilliárdot kell beszolgáltatnia a kormány beruházási programja számára, akkor ezen a példátlan erőfeszítésen nem gazdagodha­tik senki, — mindenki helyeselni fog. Ha valaki azt mondja, hogy ezekben a kísérteties időkben a nemzet nem engedheti magántu­lajdonban azokat a javakat, melyek a nemzet jövendőjének biztosítására szükségesek s törvényes uton kell köztulajdonba venni a szénbányákat s a hadiipari üzeme­ket, — nem lesz senki, aki ennek ellent­mond. Ha azt hirdetik, hogy a nemzeti va­gyoneloszlás nem maradhat meg olyan igaz­talan szélsőségek között, melynek „határérté­kei" az Esterházy-hitbizomány százezres holdnyi tartománya s a földnélküli cseléd nyomorúsága, Chorin és Vida jövedelme s a gyári munkásnak, a szellenii inségmunkásnak nélkülözése, akkor mindannyiunk kötelessé­ge az, nogy ennek a súlyos helyzetnek törvé­nyes uton való szanálását sürgessük. S nem titkoljuk" azt a kívánságunkat is, hogy az iparmágnás urak ne várják meg a törvény kényszerét s ne tűrjék azt nyu galom­mal, hogy az általuk felkeltett gyűlölet hogyan vág végig sze­gény, küzködő hitsorsosaik nyo­morult életén, becsületes kis exiszten­ciáján. Már régen itt van annak az ideje, hogy a mammutjövedelmeknek boldog él­vezői, akik csak cégérei, do nem céltáblái a gyűlölködő antiszemitizmusnak, mondjanak le jövedelmüknek arról a jelentékeny részé­iől, ami — szegények ellen kelti fel a tudat­lanság és rosszhiszeműség gyűlölködését. A magyar jövendő aggodalmas hivői meg­nyugvással fogadták a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a külpolitikai események nem lehetnek hatással a magyar belpolitika irányára és szellemére. Az utolsó hetek tör­ténelme cselekvésekben és mulasztásokban fájdalmasan ellentmond ennek a miniszterel­nöki kijelentésnek. C s i 11 é r y András hang­ja, programja és követelése a világpolitikai változás visszhangja olyan területen, melyen sem a győzelmes események, sem a győzel­mes szellem példát nem statuálhatnak öncé­lú nemzet számára. Magyarország teheti at­tól függővé politikáját, hogy ochuschnigg népszavazást rendelt el? Magyarország sor­sát kötheti ahhoz az eseményhez, hogy né­met-osztrák határon ledöntötték a határkoró­kat? Mindezekben a tényekben semmi ré­szünk nem volt s már ezért sem osztozkod­hatunk konzekvenciáiban. A magyar élet problémáit a magyar erdekek pa­rancsa szerint kell megoldani s botorság volna azt állítani, hogy ami szükséglete volt a német nép szellemiségének s politikai ön­tudatának, az szükségletévé vált a politikai magyar nemzetnek is. Ha jó a program, .amit hirdetnek, minek kell csak a zsi­dókra végrehajtani, ha rossz a program, aminek megvalósulásáért harcot hirdetnek, nem válik azzal jóvá,, hogy csak zsidókra korlátozzák érvényét. El­hisszük, hogy érthetőbb, világosabb , meg­kapóbb, népszerűbb és sodróbb erejű ez a Róma, március 29. Egyre jobban izgatja a nemzetközi politikai világot az esetleges fran­cia beavatkozás kérdése. Különösen nagv az izgalom Olaszországban, ahol heves sajtótá­madásokat intéznek a francia kormány ellen. Az olasz sajtó hangoztatja, hogy Franciaor­szágra a spanyol polgárháborúba való beavat­kozás a legsúlyosabb következményekkel jói ­na. A Popolo di Roma azt irja, nent akarnak riadalmat kelteni, de meg kell állapítani, hogy az óra, amelyet átélünk, rendkívül kényes. Hivatkozik a lap az angol-olasz tárgyalások kedvező menetére, amely az európai megbéké­lés előfeltétele. A Tevre szerint Franciaország halálos ve­szedelemnek tenné ki magát, na akár csak egy ujjal is átnyúlna a határon. A Giornalc d Italia szerint Franciaország lélekzelelállitó ütem­ben szállit'a a fegyvereket a spa­nyol köztársaságiaknak. Prága, március 29. Szüllő Géza képvisel6, a Magyar Egyesült Párt nevében a képviselő­házban deklarációt olvasott • fel, amely töb­bek között ezeket mondja: — A képviselőház fóruma előtt szögozom le, hogy ebben a köztársaságban nemcsak szlovák, német, lengyel, rutén, hanem magyar kérdés is van. Innen jelentem ki. hogy a ma­program. Mert ha valaki azt hirdeti, hogy aktívvá kell tenni a külkereskedelmi mérle­get, vagy hogy addicionális hitellel kell se­gíteni a kivitelt, ennek a programnak jóságát és szükségességét kevesen fogják első hal­lásra belátni, de ha valaki azt süvöltözi, hogy „üsd a zsidót", ezt a programot mindenki nyomban megérti. A morálnak, a műveltségnek, a lelki ne­mességnek kellene gátat emelni a féktelen izgatás orgiázó zűrzavara ellen. Egyfelől Bethlen, Eckhardt és Rassay, más­felől C s i 11 é r y, H u b a y és Rajniss, —• döntse el mindenki, hogy a magyar sors és a magyar élet érdeke melyik ut követését parancsolja? Mindenki beszél, ágál, harsog, imádkozik, vagy káromkodik, csak a kormány hallgat még. Nem is a szavak megnyilatko­zását várjuk már, hanem a cselekvése­két. Ezeknek a cselekvéseknek kellene hi­dat építeni az alkotmányos mult és az alkot­mányos jövő széditő messzeségben ködlő két partja között. A lap szerint önkéntesek is ezrével lépik át K határt, hogy a köztársaságiak oldalán harcol­janak. A lap végül cáfolja azokat a híreket, hogy Olasz­ország ujabb katonai és hadianyag­szállitási támogatást nyújtott volna Fianconak. Londoni jelentés arról számol be, bogy a sf. laurent-de-lavalaquei francia repülőtérre, amely nem messze van a spanyol határtól, 13 gyorsjáratú francia hadirepülőgép érkezett. A Daily Express perpignani tudósí­tója ugv vcli, hogv a repülőgépek netáni szűk­ség esetén hatáijáröri szolgálatot fognak tel­jesíteni. A római iárgyalások Róma, március 29. Hivatalosan jelenlik, hogv a Chigi-palotában kedden újból megbe­szélés volt Ciano gróf külügyminiszter és a római angol nagykövet között. Római angol körökben megelégedéssel nyi­latkoznak a megbeszélések menetéről. A meg­egyezés aláírása húsvét táján várható. gyar&áa sem kulturális, sem gazdasági, sem közjogi tekintetben nem merte el azokat a jogokat, amelyeket garantáltak vészére, mi­dőn Európa felosztása alkalmával ezt a. köz­társaságot megteremtették. Ez az oka anuqk. bogy a magyarság pártjai mar megalakulásuk óta állandóan a szlovákokkal a K árvát alfa autonóm iájáért harcoltak. Csehországban neh csak szlovák, nemet, lcngqcl, rutén, hanem maggar kérdés ls van" Olaszország tiltakozik a francia beavatkozás terve ellen Tovább haladnak a római megbeszélések — Húsvétra aláírják az angol-olasz megegyezést

Next

/
Oldalképek
Tartalom