Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-27 / 68. szám

lft Dél Miovunnmuif, Vasárnap, 1938. március 27. Valódi Merkúr kerékpárok ismét kaphatók. Készletre is. Alkatrészek, oumik. Nagy javítóműhely. fSSÍX^SSSSÍ'- Oéry fíénánház A DÉLMAGYARORSZAG ZH NEGY NEGYED J R T A MAGYAR LÁSZLÓ 30 — Add meg az engedélyt, Vili, bízzunk benne, hogy nem lesz semmi baj. De ez a szerencsétlen nem maradhat itt már reggelig sem. — Köszönöm, Ferkó, a tanácsot, a bótori­iást — sóhajtott halkan Mezei, aki talán nem is a tanácsot köszönte meg, hanem a tege­zést, meg a Vilit. Aztán Matinákhoz fordult. — Hát menjen ki és keressen magának két segítőtársat. De nagyon vigyázzanak. Rá is, a hadnagy úrra, meg sajátmagukra is. — Tessék csak ránkbizni. Matinák kiment, a két uj barát pedig együtt maradt a beteggel. Nem szóltak, csak iltek egymás mellett cs azon gondolkoztak, hogy mégiscsak furcsa helyzeteket teremt néha oz élet. Lángba kellett borulnia az egész világnak, hogy ők ketten csak most. a tomboló háború kcllősközepén és csak itt, az ismeretlen orosz síkságon igazán közel­kerüljenek egymás embervoltához, ők ket­ten, akik hosszú esztendők óta élnek közös födél alatt, akik ismerik egymás minden leg­titkosabb dolgát, vágyát, akik ugyanazt a levegőt szívják, ugyanazokat a szagokat ér­zik, amikor hivatalukból, irodájukból haza­mennek, okik ugyanazokkal az életproblé­mákkal viaskodnak. — Mikor kaptál hirt hazulVól? — kérdezte később Mezei. — Három nappal ezelőtt. Lilike irt. A fe­leségem. Mindenről beszámolt. Megírta, hogy odahaza egyre nehezebb az élet. Jegy­re adnak már mindent és kukoricaliszttel keverik o kenyérlisztet. Megírta azt is, hogy a házban nincs semmi újság, legfeljebb Geb­hardt is bevonult, önkéntes. A háború előtt nem volt katona. Kicsit rövidlátó. De a leg­utóbbi pótsorozáson bevált. A mi ezredünk­be osztották be. Lehet, hogy ö is idekerül. — Érdekes lenne. Akkor együtt lennénk mind a négyen. — Tudja Isten, én nem nagyon kívánko­zom Gebhardt után. Furcsa ember. — A lövészárok leszerel ám minden civil­furcsaságot az emberről Ezen ismét lehet gondolkozni. Mert sok igazság van benne. Az bizonyos, hogy fur­csán alakulna a helyzet, ha megérkezne Gebhardt Péter önkéntes ide, a lövészárok­ba. Talán cppen Matinák Mátyás betűszedő ur, jelenleg szakaszvezető, lenne a szakasz­parancsnoka. Mezeinek eszébe jut hirtelen az a pofon, amit Gebhardt kapott a vasutas sztrájk ide­jén Matinéktól a Hold-uccai lépcsőházban. Akármilyen titokban csattant is el annakide­jén, a hire mégis kiszivárgott és tudott, hal­lott róla valamit a ház minden lakóin. Csak nem beszéltek róla. Legfeljebb külön-külön, a négy lakásban. Mezei már majdnem ki­mondta most, de aztán meggondolta a dol­got. Hallgatott. A világháború még az ilyen pofonok emlékét is leszereli. Matinák jött vissza cs most mór katoná­san jelentette Mezei hadnagy urnok, hogy megszervezte az expedíciót. Kispéter Péter megy majd éjszaka vele, meg Hegedűs Pis­ta, Balassa hadnagy ur pucerjc. Rögtön megtartották a haditanácsot. Ala­posan meghánytók-vetették az eshetősége­ket. Elhatározták, • hogy összeszednek min­den vásznat, minden lepedőt, ami csak akad a lövészárokban. Fehér lebernyegeket for­málnak belőlük és fehérbe bugyolálják Ba­lassa hadnagy urat is, ugy teszik rá a hord­ágyra. Ha rájuk villan az oroszok fényszó­rója, lefekszenek a hóbu, a fehér lebernye­gek szine beleolvad a hó fehérségébe. így talán baj nélkül megússzák. — De vissza se jövünk üres kézzel, — igérte Matinák —, a hordágyat telerakjuk konzervvel, rummal, cigarettával, kényénél, mert bizony fogytán van már a készlet. — A postát is hozzák el, — kérte Mezei. — Ha elérjük, azt is elhozzuk. Alig vár­ja mór a legénység. Talán jobban éhezik rá," mint a konzervre. — Csak nagyon vigyázzanak. — Nem lesz semmi baj, hadnagy ur." És éjszaka nagy gonddal becsomagolták szegény Balasnát. Ami pokróc akalt a fede­zékben, mind rájarakták, hogy meg ne fáz­zon a kiránduláson. Aztán föltették a hord­ágyra és némán várták az alkalmas pillana­tot, hogy indulhassanak. Elég soká kellett várni, mert a fényszórók kíváncsi tekintete állandóan körülöttük settenkedett cs szün­telenül ropogtak az orosz puskák is. Azok, odaát, megneszelték, hogy készül valami és idegességükben lövöldöztek bele a vak éj­szakába. De aztán csak eluntújc a dolgot. Néhány percre elcsöndesedett ' mindén, a fényszórók is másfelé keresgéltek. — Indulhatunk, emberek — suttogta Mati­nák és hátrafelé kimászott a futóárokból, • aztán fölsegítette a hordágyat és a két ka­tonát is. Odakinn elterültek a földön, vár­tak néhány pillanatig, aztán lassan, óvatosan megindultak. Matinák ment elől, utána a hordággyal a két katona. » — Vigyázzanak! — súgta utánuk Mezei. — Szerencsés utat! — tette hozzá Bólint. Sokáig bámultak utánuk és örömmel álla­pították meg, hogy a fehér lebernyegek jól beválnak. A kíváncsiskodó fényszórók nem tudták megtalálni őket. Belevesztek, fölol­vadtak teljesen a nagy fehérségben. — Tizenegv óra lesz mingvárt — olvasta le karórája világitó számlapjáról Bálint —, mikor érhetnek célhoz? — Tizenkettőre, félcgyre ott lehetnek. Pi­hennek egy órát és — ha jól megy —, há­romra, félnégyre már itt lesznek ismét. — Csak vulami baj ne essen, velük:.. Nem vagy fáradt, nem fekszel le? — Bizony alaposan megviselt ez a nap. De hót nem lehet. Századparancsnok va­gyok. Most engem terhel minden felelősség. — Nyugodtan lefekhetsz. Majd addig én vigyázok. Éjszaka ugy sem történik sernrnL Hajnalban majd fclköUelck. — Jó, köszönöm. De ha Matinákck meg­jönnek, azonnal költs fel. (Folyt, köv.) Csomagok szállítását Budapestről Szegedre ós Szegedről Buda­pestre a legkisebb súlytól 30 kg súlyig, bármilyen súlyban a leggyorsabban esz­közöljük a Gyorsáru Gyűjtő r. t. (Hirs<b posta) forgalmában Szegcdi képviselete: Per* Mór es fia születők, Feketceas ucca 17. Telefon 11—21. Szcjcd sz. kir. város polgármesterétől. 13.499 — 1938. E. sz. Versenytárgyalási hirdetmény A törvéflyhatósági közutak fenntartására az 1938. év folyamán szükséges kőanyagok cs feltöltési földnek a felhasználás helyére való fuvarozási mun­kálatok vállalatbaadására nyilvános versenytárgya­lást hirdetek. A szállítási költségek szabályszerűen biztositva vannak. Fuvarozni kell a kővetkező helyekről; 1. Újszeged-állomásról 1075 t. 2. Szabadkai-uti rakodóról 2145 t. 3. Kiskundorozsmáról 820 t. 4. Röszkc-állomásról 335 t. 5. Domaszék-álloinásról 70 t. 6. Alsóközpont-álker.ásrót 1280 t, 7. Várostanya-állomásról 430 t, 8. Szatymaz-állomátaól 4760 t. 9. Szeged-Folsőtanya-állomásróI 35 t. 10. Kistelek-állomásról 3930 t, 11. Szeged—röszkei th. közút 0.000—2 300 km. szakaszáról 2430 t Kőanyag össze;en: 17.310 t. A fuvarozás megkezdésének ideje előre'áthatóíag április hónap. Ajánlatokat lehet tenni állomáson­kint, illetve a fuvarozás anyag szerint külön-külön; 2 százalék bánatpénz telétele kötelező. Versenytárgya'ási hirdetmény, á talários verseny­tárgyalási és vállalati feltételek, ajánlatminta, ajánlati költségvetés-nyomtatványok a városi köz. ponji kiadó helyiségében, Városháza, I. em. 9. a, betekintésre rendelkezésre állanak a rendes hiva­talos órák alatt s ezen nyomtatványok ugyanott 1 pengő költségmegtérités ellenében megszerez­hetők. Csakis ezen nyomtatványok felhasználásával le­het ajánlatot tenni és azt 1938 április hó 11-én dél­előtt 10 óráig a városi iktató hivatalba (Város­háza, földszint 14.) kell benyújtani. Ezen időpon­tig kell a bánatpénzt is a letétpénztárba befizetni és a befizetést igazoló nyugtát az ajánlathoz csa­tolni. Az ajánlatok felbontására kiküldött bizottság ugyanezen napon délelőtt 10 órakor a Városháza tanácstermében fogja nyilvánosan a beérkezett ajánlatokat felbontani, amikor is az ajánlattevők, vagy igazolt képviselőik jcten tehetnek. Az ajánlatok fe'elt a közigazgatási bizottság út­ügyi albizottsága dönt és jogerősségig az ajánlat­tevők kötelezettségben maradnak. A versenytárgyalásra és a vállalatra nézve 50.000—1934. K. M- sz. a. kiadott Közszáilitásl Szabályrendetet előírásai érvénynek. Szeged, 1938 március 26. Dr. Tóth Béta h. polgármester. A világhírű balettcsoport SSS

Next

/
Oldalképek
Tartalom