Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-27 / 68. szám

Vasárnap, 1936. március 27. DÍ I *»» r">t • - — ^ C 7 \ fj Az állatoknak köszönheti az ember, hogy husz évvel tovább élhet Beszélgetés az élő állatokon végzett kísérletekről Budapest, március végén. A statisztika adatai szerint Európában a mult század első esztendejében, 1800-ban J87 000.000 ember élt. Európa lakosainak száma száz év alatt, több, mint a kétszeresére szaporodott: 1900ban már 400.000.000 ember lakta földrészünket. Egv harmad évszázad alatt 1933ra ez a szám 520,000.000-ra szaporodott. Az ember átlagos életkorú 1870-ben 36 esztendő volt, tiz évvel ezelőtt majdnem husz évvel emelkedett az átlagos életkor: most már 56 évet ér meg átlagban az ember. Pedig: a statisztika arról beszél, bog-v a születések száma nemhogv emelkednék, hanem csökken. Még pedig lényegesen. És mégis: többen vagyunk és sokkal tovább élünk. Az orvosi tudománynak. illetve az orvosi tudománv két ágának köszönhetjük ezeket az eredményeket. Elsősorban a bakteorológia hallatlan fejlődésének, másodsorban a fáidalomnélküli, vértelen é- steril operációknak. Mindehhez hozzájárulnak azok az eredmények, amelveket a modern gvógvszertudománv elért. És én. az élettan tudományának kutatója állithatom, hogv soha nem értük volna el ezeket az eredményeket, ha az ember nem vette volna kölcsönbe kísérletei céliaira az á'lftt teetót, szervezetét és ha milltó ég millm állatnak kellett is elpusztulni a kísérleti termek operáctos asztalain: a kísérletek azt erodménvezték. lioev a vége°éle<ü ember élete boldogabban hosszabb é« fáidalommentesebb lett volna ezen a földön. Elvégre: ez a végső célja minden tudománynak , . . » Ezekkel a mondatokkal kezdte meg a nvllatkozatát Peznák Aladár egvetemi tanár, az élettan tudós professzora, akit azért kerestem fel. hosrv az utóbbi időkben ann"iszor szőnyegre kerülö kérdésről, a viviszekcióról besző'vessek. M't köszönhet az em^er annak. KOT állatok kerülnek műtőasztalra? Mit, köszönhetünk mi valamennyien, akik éb'ink <TMgozunk. szeretünk — a pirosszemü ház'nvulnak. tarkapöttves varangéoe békának, fürge feh°r egérnek. fogait vioseritó patkányoknak. ánronfeoln macskának uccákon összeszedetf kóbor ebeknek és annak a sok-cok-millió ásatnak, aminek mártírhalált kellett halmok azért, hogv gvógvitbató legj'en az ember életét pusztitó betegségek lériéia? E kérdésekre kantom érdekes feleletet Boznák nrofossznr nrtói közel három óráig tartó beszélgetés 6orán. Nbes már vbuszeke'S. Ezt mnn'dto a rirofoosZOr* — M'ndeneVelőtt, azt kell leszögeznem. Hogv +(«*iti><á »)7«rftf Mert mit íelont e sió: v'vTsTO1--? á® árt felenti. h<y»rr,UI Mi a boncáé*' Bgv 'test. kibontása azért. bog" a benne levő szervek belvzotöröl állanotá'-ól ismereteket szerezzünk. A b""át bentiek ki aró-t. lvgv ^^óri.Uk: bol tekerik a rnái. nvtaon 3 szine. miként helyezkednek el a kiilönbö'ő szervek. Azért, bogv mftggvőrődinnk a sZervejet ösízetráeléröl. ma már nem áWn»niik(W életet Ráérünk várni: elvégre minden é'ő 1énv életének előbb-utóbb vége szakad. Pusztán anatómiai leiróoek kedvéért eeWom ü'ünk V5vior»«i'eői tebát. nincs, ellenben vennék <fí1/1 tk* •"*-». • — Állatkieérlet^k szá'milliószámra folynak az egész világon. E kísérleteknek külön. böző fajtáit folytatjuk. Készben az élet viselkedését figyeljük meg tudományos alapon, aztán a különböző szervek működésének módjait, az állatok fejlődósét különböző külső behatásokra, milyen behatással van az állatokra a táplálkozás, a mozgás és az életnek ezernyi megnyilvánulása. E kísérletek mindegyikében van kisebb-nagyobb operatív beavatkozás, műtét, amelyet azonban — még a legkisebb beavatkozásnál is — mondhatom: nagyobb gonddal és figyelemmel végzünk el, mint tesszük azt, az embernél. Az állát semmi fájdalmat nom érez és semmi kényelmetlenséget nem okozunk neki. Ezt azoknak mondom, akik harcolnak a nemlétező viviszekció ellen . . . I — Annak előrebocsátásával, hógv az állatkísérletek talán többet használtak az allatoknak, mint az embernek, mert hiszen az állatkísérletek révén tudjuk ma gvógvitani a sertésvészt, a száj- cs körömfáiást, veszettséget. szóval azokat a betegségeket, amelyeket általában a,z ember nem tud megkapni. azt szeretném elmondani még, bogv a világon mindenütt törvénv iria elő a kísérletek médiait és általában e kísérletek céljaira c«ak alacsonvrendü állatokat használunk fel. Amíg tízezer fehér patkánv kerül a műtőasztalokra, addig egv-kót mac=ka, vagy kutva áldozza fel életét — mindnváiunkért' . . . 'AllotJc'sfirUttk nélkül nem tenne orvosi tudomány. — 'Állatkísérletek nélkül nem lenne Haladás az orvosi tudománvban. Visarrteilődnék oK-an nívóra, amelvet el sem kétzélhetünk. Mindent. amivel gvógvitani lehet az ember hrtegpfWit. csökkenteni és megszüntetni a fá'dalmát. az á':-3toknak kA-Tftnketiük. ötven évvel i ezelőtt Mahritia és M*«knv*zl'V kn Kaikon j végzett kiserlotol során fedezte fel a ha°nválmirigi'gt és á'tanitntta mer- a e.nko-botogséget. éllatoknok köoTönbetiiik az inzulint e« azt. hogy a. CiikorKotPÉtpk életkora 90—ró évvel megbnsozabbodott. Az állatkísérleteknek köszönketi'nk a vitaminok feife^erósot.. — Az élő szerveretet csak élő szervezet vizsgálatával lehat megismerni. Pbába v'rogálom a szivet a mai vet m°eá"rtort p b-lál; titkot nom tndem meg sohacom. kT-m f«d<Mm: mikor lesz a sziv ingerült és mifel" kn]ső bokatáook okoznak sziv—ö-nsöket C°ak aZ élő állati sziv vizsgálatával iöbete1* rá arra, miféle módon lobét a legventriUt szivet, megerősíteni. AHatJrisérletek nélkül sohasem találták volna rneg a lázcsökkentő s/orokot,. a TAVASZ Olaszországban. Abbazia, Venezia, Firenze, Róma, Nápoly, 'Taormina, Geuua, - J Milnno. az Olasz Riviéra ói az Ümsz Tavakhoz, tetszésszerinti beosztásban eguenlleg, vatfu társasutazással Neu Ernő banküzlet utazási irodáidban. vérnyomás erőeitőket és a szivserkeníő orvos; ságokat. Állatkísérletek nélkül arra sem jött volna rá az oivosi tudomány, hogy a fejfájás enyhítésére félgram aszpirin elegendő, hiszen a gyógyszereknek a dozirozáeát is állatokon próbáljuk ki. A pajzomirig hormonját, a golyva ellenszerét az állatkísérletek adták nekünk, embereknek. Az állatoknak köszönhetjük, hogy immúnisak vagyunk egyes betegségekkel szemben és az állatoknak köszönhetünk minden oltóanyagot. Állatkísérletek nélkül nem lenne egyetlen belső szekréciós orvosságunk 6em. Az az angina pectorisban szenvedő ember, aki helyes élqjtmód és megfelelő medicinák segítségével tovább él 06 nyugodtan él: millió ós millió béka- és nvulszivnek köszönheti az életét. — Ha Erlich nem tudta volna átvinni aa állatokra az ember vérbaiának baktériumait, ismeretlen lenne ma a Salvarsan és általában csak azok a betegségek gvógyithatatlanok, melyek az állatok világában sem pusztítanak ég amelyekkel állatokon nem kísérletezhetünk. Ha majd a leprát át tudjuk vinni állatokra, akkor — megtaláljuk maid a lepra ellenszerét, védőanyagát is . . , * Kell, hogv hálásak legyünk a Tudomány vértanúinak . . . Gondoljunk arra: mennyi millió fehér egérnek kellett elpusztulni addig, amig eliutott a sebész addig, hogv biztosan tartsa a kést, l>a operál. Valamikor pestis, fekete himlő, kolera tizedelta az emberiséget. A veszedelem megszűnt: hála a kícsinv állatoknak, amiket milliószámra tenyészt a tudománv. Emeljük le a kalapunkat a londoni Hvdo Parkken a-Z ,.:xmereth>n hitw" márvá"""~"'<"'hra előtt ég gondoljunk arra, hogv — nemcsak megszámlálhatatlan állat, hanem ezernvi «ok ember is odaadta életét, annak a tudománynak, amelvnek csak egv célja van: gondoskodni arról, hogv az életünk ujaid) és boldogabb legyen . . . Pa ál Jób. A PE*,»l*«l,MCr PEMf O HuHsmos* sz'yfrbeit. IV., 'rányl-u 21 a legtökéletesebb konfortot, a legkitűnőbb konyhát, kívánatra diétás ellátást, is nvu.it mérsékelt árak mellett. A legideálisabb tartóz-kodás családoknak. Minden szobában hideg és meleg folvóviz. Lift ciiel-nappal. Autóbusz és villamos közlekedés minden irányban. Telefon 182-527. Mielőtt vásárol, nézze meg az 1938-as legújabb kerékpárokat Újból kaphatók a b é k e b c 1 i UNION kerékpárok. e9yed0" Kelemen Mártonnál Kelemen-uccu 11. Rádiók — Írógépek — Csillárok — Kerékpáralkatrészek és gumik legolcsóbb beszerzése. — Nagy javító műhely — Kedvező részletfizetési feltételek.