Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-27 / 68. szám
Vasárnap, 1938. március 27. DÉLMAGYAROPSZÁG 7 Ahogy ők látják... Az IHustration, a franciák legszebb ós legjobban elterjedt képes hetilapja tulajdonképpen nem politikai újság, mégis mindeu számának vezető helyén politikai, sőt világpolitikai jellegű cikket szokott közölni a franciákat legjobban érdeklő és érintő kérdésekről. Ezeket a cikkeket elég súlyos emberek, volt miniszterelnökök, külügyminiszterek, nagvneTÜ katonák, akadémiai tagok ós elsőrangú fémjelzett publicisták szokták irni. Minthogy az Illustratéon nem pártlap, a szerkesztőség mindig nagyon ügyel arra, hogy ezek a vezető helyen közölt cikkek lehetőség szerint az egész francia közvélemény felfogásának legyenek kifejezői. Ncm lehet csodálni, hogy a mostani szám első cikkének tárgya az Anschluss, a cikknek írója pedig Ludovic Naudcan, a francia újságírásnak negyedszázad óta egvik büszkesége. Az ő kiegveusulyozot, megfontolt és stiláris,an is kiváló írásai mindenesetre sokkal nagyobb jelentőségűek, mint valamelyik taraseoni, vagv karakószörcsögi képviselő megnyilatkozásai a világpolitika állásáról. Hogy a jejen esetben Ludovic Naudeau mindenben helyesen itéli-e meg a történteket, és helvesek-e a következtetései, annak elbírálása alól felmentve érezzük magunkat és tökéletesen megelégszünk azzal, hogy gondolatmenetét, vázoljuk. Vannak ugyanis olyan meglátások ós megállapitások cikkében, amilyenek eddigelé még nem láttak nanvílánot francia publicista írásaiban. A tavasz serkedésének idején megiolent, cikkében van valami a politikai ősznek a hangulatából. A beismerések egész sorozata után s/mte szeretné az olvasó felvetni a kérdést- Miért csak mo«t. miért olv kémn. miért csak ióvá nem tehető hűnek és hibák után. a politikai reménységek lombhullásának idején? . . . Ludovic Naudeau világosan, nyíltan, minden kertelés nélkül bőszéi. Mogirja, hogy az Anschlussnak előbb vagv utóbb feltétlenül be kellett követke zni és legfeljebb csak az időpont lehetett kétséges. A lökést ezúttal az Anschlusshoz a berchtesgadeni találkozó után Hitler cs Schuschnigg között kifejlődött kontroverzia adta meg. Ez azonban csak látszólagos, külső és pillanatnyi ok volt; az igazi okot sokkal távolabb kell keresni, abban a kolosszális tévedésben, melyet a békediktátorok elkövettek, mikor az osztrák-magyar monarchiát szétrombolták. Ettől a pillanattól kezdve minden tisztán látó embernek számolni kellett azzal, bogy Ausztria és a Reich összeolvadása fel nem tartóztatható. Hitler a Mein Karnpf bevezető részében papírra vetette az egy nép, egy birodalom elvét és ha átmenetileg a hivatalos Nemetország le is mondott ennek a jelszónak a hangoztatásáról, mint távoli programpont sohasem került le a napirendről. Viszont, hogy éppen most kellett a kérdést dűlőre vinni, abban része lehetett Naudeau szerint azoknak a különböző oldalakról táplált törekvéseknek is. melyek azt szerették volna elérni, liogv Ausztria, Csehszlovákia és Magvarország érdekei összhangba lmzassanak és az isrv kielégülő gazdasági érdekek vessenek vésret a német birodalom keletre irányuló arabiciómak. Ezzel szemben Naudeau bátorságot kíván azoktól a politikusoktól, akik az Anschlusst meg akarták akadályozni, annak bevallásához, hogy a saint germaini béko óta egy vagy más időpontban Ausztriának minden politikai pártja megnyilatkozott már a Németországhoz való csatlakozás mellett: az első veimari köztársaság idején a szociáldemokraták, Sterosemann és a centrum koalíciók idején a polgári pártok, most pedig a nemzeti szocialisták és a fiatalság. Nem szabad elfelejteni, hogy mikor 1921-ben próba-népszavazást rendeztek Tirolban 98.6 százalék szavazott a csatlakozásra, amit a győztes országok hatalmi szóval, részbon pedig gazdasági ajándékok megcsillogtatásával akadályoztak meg. Lehot-o ilyen előzmények után meglepetésnek nevezni, ha a csatlakozás tényleg meg is történt? Kinek volt most oka tartani a csatlakozástól? — kérdezi Naudeau. A bit,hü katholikusoknak, a zsidóknak és a szociáldemokratáknak. Más politikai viszonyok között ezek is bizonyára a csatlakozás mellett nyilatkoztak volna meg. • A helyzet nvi az, hogy a 66 milliós német birodalom 6.700000 ausztriai némettel meggyarapodva ég más határos politikai közösségek. német polgárainak bekövetkezendő köz. vetlen. vaav közvetett bekapcsolásával megerősödve olyan domináló jelen tőségre emelkedik, hogv nemcsak középeurópai, hanem európai hegemóniának a lehetőségét vetiti előre. És vájjon melyik ország lehet politikai ellensúlya ennek a tulhatalnaas Németországnak? Oroszország, amelyet belső állapotai akciéképtelonségre ítélnek, bizonyára nem. Lengyelországnak túlságosan bizonytalanok a határai ahhoz, hogv 6zembc merjen helyezkedni Németországgal. Anglia annyira el van foglalva koloniális erdekeivel, hogy mindenáron nyugalmat akar az európai kontinensen. Olaszországgal szemben a franciák sulvos hibákat követtek el, maguk ellen hivták ki nemzeti érzékenységét óe különben is Olaszország ma egv vonalban halad Németországgal'. Marad tehát egyedül Franciaország, amely mindenkor kardi" volt a civilizáriónak. Vájjon érdeke-e ennek a Franciországnak, hogy feltétlenül szembehelyezkedjék a befedezett tényekkel, amelyeket ma megváltoztatni ugy sem lehet? Mindezek egybevetése után Ludovic. Naudeau csak két lehetőséget lát a francia politika szempont iából fennforogni. Az egvik a szembehelyezkedés, minden morális és anvagi erő összetömöritésc az csel leges veszede'cmínel szemben. A másik a kölcsönös érdekek lemérlegelésén alapuló józan mogegyezés. Vájjon elfogadható és elképzelhető-e ez a lebe-, tőség Franciországra nézve? A kettő között kell ugyanis választani, mert harmadik eshetőség nincs. Választani pedig kell. mert a kapkodás, a bizonytalanságok £s következetlenségek politikája volt az, amely Franciaországot oda juttatta, ahol ma van és Németországra nézve lehetővé tette, bogv megvelósiisa Ausztria bekebelezését, amelvet Versailles idején az egész győztes Európa tilalmazott.. —oOo— Ssámos fjarisny agy ár legkiválóbb gyártmányait, legújabb tavasai Harisnya különlegességeit kapja olcsón a fehércégiáb I ás Borosnál Csodásan szép arcbőrt biztosit a világszerte ismert Nagyenyedl Kovács krém. Már rövid idő múlva eltűnnek az arc szépséghibái, a bőr csodálatosan szép, iidc, hamvas lesz. Egv próba meggyőzi önt is? Éjjeli használatra kék csomagolásban (zsíros) Nappali használatra sárga csomagolásban (száraz* Figyeljen a védjegyre! Mi az uj vonal ? (Párisi divattevél) (Pari*, március.) Ha megkérdezik „MI az nj vonal?" — nem tudok mást flclelni: „Nincs egy uj silliuette, de van sok uj. Leírom például amit a legutóbbi nagy divatházak bemutatóján az utóbbi napoküau láttam. Délelőttre a puha gyapjú flanell szövésű jerseyt, vagy gyapjú crcppet favorizálják. Sok a ruhák közül a princesse, illetve a derékban varrásnélkül, lennt a szoknya glokuiben végződő. A nyak kivágás magas, némelykor szögletes és a nyak körül csinos formában megkötött sálban végződik. A kosztümök, hosszú egyenes kabáttal, vagy testhez simulóan egész rövidek. A délutáni kabátok egészen a Direktoír divatjára emlékeztetnek. Többnyire a testhez simulok, derékig, rövid széles kihajtóval. Estéro két vonal dominál: A testhez simuld ruha, vagy a krinolin. Motyneux hosszú ruhákat hoz, különlegesen testhez simulok A úgynevezett vacsoraruháknál a szoknya szük, rövid boleróval, amely szegélyezve van, kis selyem pompon okkal. A krinolin 1938-ban hasonlít Winterhaller csodálatos szép portréjára, amit a párisi I.ouvréban láthatunk. A ptke virágokkal díszített *zoknya, a csipke fodrok, a legyező és más hasonló apró díszek egészítik ki, a nőiesség felé közeledő uj vonalakat. Ezek a mindjobban nőiesség felé hajló silhuettek vájjon téri fognak-e hódítani a ma, illetve holnap divatjában? Erre önöknek kell válaszolni. Madcleinne V i o n c t kollekciójában egy vonal dominál. IIosszu, alul bő kabát, rövid, uj, szögletes váll. Ezek a kabátok magasítanak. A délutáni ruhák, nagyobb részben, könnyű selyemből készülnek, tavasziasak, könnyedek. Rövid nyak. Gyakran az ujakat, kis pclerin helyettesili. Egy újdonságot láttam még: egy kosztümszoknyát, szük és három fodorból összeállítva. A rövid bolerók délutánra a nyak körül egy egyszerű bársonyszalaggal megkötve nagyon fiatalosak. Sok a pettyes és egész pasztilla nagyságú mintázott anyag. A pettyek hol hímzettek, hol szövöttek, vagy festettek. Láttam bájos plissé ruhákat, crep-etaminból. A vezér motif perzsa stílben. A legkedvesebbek az élénk színek. A fentiekből egy kis ízelítőt adok a kezdődő tavaszi szezonra azzal, hogy természetesen a tavaszi divat teljes kibontakozása csak 2—3 hét múlva alakul ki; az első antcnnilli lóverseny atkaimával, ami itt egyenlő a legnagyobb szalónok divalrevöjével. F. Hoffniann Magda. 17 évi gyakorlattal megnyitottam Napsugár Kelmefestő és Vogytieztitó Intézetemet. Telep: Maros urea 42. Gyűjtők: Frankéi paszománYüzlot, Kelemen ucca 12. Ausliinder órás. Károlyi úrra 4. László bazár mellett. Vilma kalapszalon, Foketeeas urea 16. EL-Őr and ü munka, olcsó ár. Szívna Pártfogást kér TÓIII MIII.ILY