Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-15 / 59. szám

Kefltf, 1933. március 13. DECMA'GyAtóOP SZ'ÁG 3 Anglia magatartása alsóház drámai ülésén London, március 14. Zsúfolt padsorok előtt kez­dődött hétfőn délután az angol alsóház ülése. Egyetlen külpolitikai kérdést Hendenon Artúr in­tézett a miniszterelnökhöz, kérdezve, hogy te­kintettel a német—cseh viszonyra, javasolja-e az angol kormány a Népszövetség tanácsának, hogy kérjen beszámolót Csehország kormányától a ki­sebbségek helyzetére nézve, hogy a tanács meg­állapíthassa, teljesitette-e a cseh kormány Ide vo­natkozó kötelezettségeit. Chamberlain miniszterelnök: A kisebbségek a Népszövetség elött eljárást indíthatnak a klsebbsé­védelmi szerződésen alapuló panasz elintézésére, illyen eljárás híján nem hi.zam, hogy a javasolt lépés a jc'.en körülmények között célszerű volna. Chamberlain beszéde Az interpellációk befejeztével a miniszterel­nök bevezette a külügyi vitát és nagyobb be­szédet mondott. — A berchtesgadeni találkozó eredménye az 1930. évi juliusi egyezmény kereteinek ki­terjesztése volt, — kezdte a miniszterelnök­Ebben az egyezményben Németország elis­merte Ausztria függetlenségét, Ausztria elis­merte azt a tényt, hogy német állam. Bármi lett légyen is tehát, a berchtesgadeni találkozás eredménye, a létreiött egyezmény alapja még Ausztria függetlensége volt. — Szerdán Schuschnigg ugy látta, hogy az lelt volna a legjobb módja annak, hogy véget vessen az országában uralkodó bizonytalan vi­szonyoknak, ha népszavazást tartat. Ezt a döntést nem szívesen látta sem a német kormány, sem a nemzeti szocialisták. Az ügy válságához közeledett 11-én délelőtt, amikor Seyss-Inquart belügyminiszter és minisztertársa, Glaise-Horstenau ultimátumot intézett a kancellár­hoz, követelve a népszavazás elejtését és azzal fe­nyegették, ha elutasítják kérelmüket, a nem­zeti szocialistákat nem lehet majd visszatar­tani attól, hogy súlyos zavargásokat nc ren­dezzenek a szavazás során. — Tudomásom szerint azt követelték, hogy kancellár déli egy óra előtt választ adjon. A kancellár nem volt hajlandó az ultimátumot elfogadni, de közvetitő megoldást ajánlott, amely szerint később második népszavazást tartana. Ezután a kancellár ugy érezte, hogy polgárháború és katonai betörés fenyeget, engedett és hajlandó volt a népszavazásról le­mondani, azzal a feltétellel, hogy a nemzeti szocialisták nem háborítják az ország békéjét. — Aziránt alig lehet kétség, hogy ezt a ja­vaslatot Németország ele juttatták. Az osztrák miniszterek mindenesetre azt felelték, liogy ez a válasz nem kielégítő. Ugy látszik, hogy az osztrák kancellárnak délután 4 óra 30 percig adtak időt és egyúttal figyelmeztették, ha a válasz nem Vsz kiclégitő, nemet csapatok parancsot kap­nak, hogy délután 5 órakor bevonuljanak. Ez a lény nyilván arra mutat, hogy Németország állt az ultimátum mögött. Később ujabb ultimátumot nyújtottak át, ame­lyet ugy látszik, Németországból hoztak repü­lőgépen, választ hat óra 30 percig kellett adni. A kancellár később bejelentette rádión, hegy tekintettel a fenyegető németbevonulásra — engedett, de azt akarja, tudja meg a világ, hogy az elnök és ő az erőszaknak engedtek. A miniszterelnök ezután ismertette a néxuet csapatok bevonulását Ausztriába, Hitler kancellár linzi látogatását, majd igy folytatta: — Március 11-én a berlini angol nagykövet erélyes tiltakozást jelentett be a német kormánynál, erőszakkal alátámasztott ujabb fenyegetések használata ellen. Ezt megelőzően én niagaiu is nagyon komoly előterjesztést tettem ugyaneb­ben az irányban a német külügyminiszternek. A miniszterelnök ezután felolvasta a német kormány elutasító válaszát. A válasz szerint nem igaz, hogy a német birodalom nyomást gyakorolt volna és különösen valótlan az az állítás, hogy ultimátumot intézett az osztrák kancellárhoz, hogy annak nem teljesitése ese­tén német csapatok vonultak volna bc Ausz­triába. Mindezt Neurath báró a képzelet szüleményének minősítette. A levél ezután azt állítja, hogy a német csapatok küldését elsősorban osztrák kérelemre határozták el. Chamberlain ezután igy folytatta. — Kénytelen vagyok azonnal visszauta­sítani azt az állítást, mintha az angol kor­mánynak nem állana jogában érdeklődni Ausztria függetlensége iránt. őfelsége kormányát mindig érdekli és mindig érdekelni fogják a kö­zépeurópai események. Kormányunk e fejlemények során állan­dóan a legszorosabb érintkezésben áll a francia kormánnyal, amely a mienkhez hasonló erélyes tiltakozást jelentett bc Ber­linben. — Ugy véljük, hogy az események során mindvégig alkalmazott módszerek a leg­szigorúbb elbírálást követelik és mélysége­sen megdöbbentik mindazokat, akinek fel­adata az európai béke fenntartása. Mind­ebből az következik, hogv a történtek szük­ségképen hátrányosan érintik az angol kor­mánynak azt a reményét, amely a nem­zetközi együttműködés előmozdítására irá­nyul. Megcáfolom azokat a híreszteléseket, mintha az angol kormány jóváhagyta, vagv éppen bátorította volna azt az ötletet, hogy Németország nyelie el Ausztriát. A híresz­telések teljesen alaptalanok. — Az angol kormány a Iegerélyescbben helyteleníti az olyan tényeket, mint amilyeuek szinterévé most Ausztriát változ­tatták. Csehország magatartása ezekkel az esemé­nyekkel szemben az általános érdeklődés tárgya. — Hadd foglaljam össze — mondotta a mi­niszterelnök —, hogy A hét kimagasló oseménve: RöKK MAR KA grandiózus filmje Etizabeth Rvden első assxisxiensnője Londonból Szegedre érkezeit és március 14, 15 és 16-án DÍJTALAN tanácsokat ad az A r d c n-s z e rc k k e 1 való helyes a r c á p o 1 á s r <5 J Manheim drogéria Kárász-ucca 2. sz. UUiönhelyiségében Kérjük a látogatást előre bejelenteni. mi az álláspontom az osztrák ügy­ben­— Ausztria függetlenségéi, vagy sértetlensé­gét érintő eljárás esetén kötelesek vagyunk a francia és olasz kormánnyal tanácskozni. En­nek teljes mértékben eleget tettünk. Ennek folytán a francia kormány a mienkhez ha. sonló tiltakozást intézett a német kormányhoz, Az olasz kormánytól még nem kaptuk meg álláspontja teljes ismer­tetését, noha körülírja azt az olasz kormány nevében adott nyilatkozat, amely a mai lapok­ban olvasható. Németországnak ezt az eljárását csak az akadályozhatta volna meg, ba mi és mások készek lettünk volna erőszakot alkal­mazni ennek az eljárásnak meggátlására- Ezek az események sajnálkozás, fájdalom, sőt eset­leges felháborodás indokául szolgálhatnak. Az angol kormány nem szemlélheti közömbösen, vagy nyugalommal eze­ket az eseményeket, amelyek szük­ségképen beláthatatlan hatást gya­korolnak. Közvetlen hatásuk az európai határozatlanság és igazságtalanság kérdésének erősbödése. A lecsillapodás politikája enyhítette volna a gazdasáffi nyomást, amelv oly sok országra nehezedik, viszont a történlek, sajnos, elkerül­hetetlenül késleltetik a gazdasági fellendülést, fokozott éberségre van szükség egy súlyosabb rosszabbodás elhárítására­Chamberlain azzal végezte beszédét, hogy a jelen pillanat nem alkalmas el­hamarkodott döntésekre és meg­gondolatlan szavakra. Tiszta fővel és nyugodt Ítélettel kell az nj helyzetet mérlegelni abban a tudatban, hogy támogatni fognak bennünket, ha azt akarjuk, hogy senki se tekintse magát kizártnak a nem­zeti erőfeszítések esetleg kérendő kiterjeszté­séről, bármi legyen is a kifogása. GASPARONE" ílőck^r ODASZÓP MUZSIKÁLÓVAL 99 4 kereszt ne csak külső jel legyen, hanem belső szellem" Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Glattfelder püspök beszéde a szegedi katolikus legényegyletek hétfői gyűlésén — »Hiünkei nem ronthatja le semmiféle szovjel-menykő, de uj pogány csizma sem laposhalja et« (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn este tartotta meg a szegedi Katolikus Legényegylet hivatásszervezete nagygyűlését az ipartestületben. A pódiumon a 200 tagu szavalókórus fog'alt helyet. BELVÁROSI MOZI Ma és szerdáu Walewszká grófnő CHARLES BOYER és GRETA GARBÓ KORZÓ MOZI Keddtől csütörtökig' A három betyár A 3 Bitz Brothers ragyogó vígjátéka. A FOX gyár falrcnget'ő bohózata. A falakat fölötte szines' propagandaplakátok borí­tották, középen hatalmas rajz: Jézus glóriás alakja, kezében zászlóval. Az első sorokban foglalt helyet dr. Pálfy József, dr. Gelei József, az egyetem rektora, Rainer Fe­renc, az iparkamara elnöke, Raskó Sándor prelá­tus. Kilenc órakor érkezett meg dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, vele érkezett Bornemisza Géza, akit dr. vitéz imecs György főispán és dr. Buóez Béla fökapiíányhelyettes kisért. A gyűlés a Hiszekeggyel kezdődött, majd Fábián Fcreno üdvözölte a vendégeket. Suták János Mccs László költeményét adta elő, utána Szabó István bc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom