Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-02 / 48. szám

DEIMGYARORSZAG 5zerda, 1938. március 2. Politikai napilap XIV. évfolyam 48. sz Magántisztviselők K mai nap nevezetes eseménnyé válhatik még a magyar szociálpolitikának: ma lépett jelétbe a 44 órás munkahét. Azért mondjuk ezt, hogy a mai nap még eseménnyé válhatik, mert a 44 órás munkahét életbelépése még nem az. Az bizonyos, hogy egy lépés megtörtént már a magántisztviselők jogainak rendezése felé, — de milyen regen Szükség lett volna már ennél sokkal több lépésre is Az a jogi, szociális és gazdasági rendezetlenség, aminek a magyar magántisztviselők feddig áldozatai voltak, sokáig már nem volt fentartható. Nemcsak az agrárlakosságnak yolt — ollója, kegyetlen olló fogta össze eles két szárával a magántisztviselőket is. !Az egyik szára az alacsony fizetés, a másik szára a hosszú munka idő volt. S a két szár együttműködését az tette veszeHelmessé, hogy a fizetés és a munkaIdő között mindig fordított v olt fiz arány. Vagyis: minél hosszabb volt a munkaidő, annál rövidebb volt a Fizetés s ha rövidült a fizetés, hosszabbá vált a munkaidő. Ez azonban csak első pillanatra látszik kontrasztnak. Ha a magántisztviselőkben volt erő s szervezetüknek volt tekintélyük, akkor ki tudták harcolni az egyesek részére azt a Szociális védelmet, mely a fizetés és munkaidő viszonylagos rendezésében mutatkozott meg. Minél jobban gyöngítette a dekonjunktúra a gazdasági életet, annál inkább vált kiszolgáltatottá a magántisztviselő. A magántisztviselő hiába dolgozott, hiába volt becsű* letes és szorgalmas, hiába építette bele fiatal. ságát s fiatalságának minden lelkesedését, munkabírását és tudását egy vállalat fundamentumába, jött a dekonjunktúra, esetleg a hozzáncmértés. vagy a könnyelműség s nemcsak a munkaadó és vállalata omlott össze, hanem annak a tisztviselőnek exisztenciáia Is, aki sokszor fiatalságának és férfikorának egész munkaerejét bocsátotta a munkáltató vállalat rendelkezésére A politikai helyzettől függött mindig hogy a magántisztviselők tudnak-e szervezkedni s szervezetük számára mennyi erőt tudnak nyújtani s igy a mindenkori politikai helvzet s a közszellem szabta meg, hogy az uralom kinek nyújtson segítséget: a munkáltatóknak-e, vagy a munkavállalóknak. A szociális programot a mai kormányzat a liberális kor hagyatékaként vette át, a liberalizmus idején a szabad verseny ütemének és kíméletlenségének csökkentésére s a szabad verseny áldozatainak segítségére volt szükség szociálpolitikára, most pedig azért van rá szükség, hogy a tekintélvuralom ezekben az intézkedésekben megtalálja malmi formájának indokát s egyben cáfolatát a népképviseleti rendszer jogosultságának. Minek általános választójog, minek népképviseleti rendszer, minek a tömegek számáfa jog es szabadság, ha nélkülük is tudunk róluk gondoskodni, — mondiók és gondolják országhatároktól függetlenül a tekintélyurolom támaszai. Tudnak gondoskodni, az tagadhatatlan, de gondoskodásuk mindig csak egy lépést tesz akkor is, amikor mértföldeket kellene Tuüadni s a Iónéit is sokszor nem r leghelyesebb irányban teszi meg. Nem mondjuk azt, hogy a 44 órás munkahét, ha a rendelkezések megvalósulnak, semmiben nem fogja megjavítani a magántisztviselők helyzetét, de azt állítjuk, hogy sokkal több segítséget és sokkal több biztonságérzést megérdemelnek mór a magántisztviselők, mint amennyit ez a rendelet fog számukra nyújtani S valljuk azt is, hogy a segitséget nemcsak a munkáltatóknak, hanem az államkincstárnak terhére is kellett volna biztosítani. A hjrek szerint a rendeletben maximált munkaidő sok helyen a fizetés csökkentésére vezetett máris. Jól tudjuk, hogy a munkáltatók sincsenek ma abban a helyzetben, hogy erejükön felül lehetne őket kényszeríteni tisztviselőik szociális helyzetének javítására s jól tudjuk azt is, hogy pepecselő rendeletek helyep .s o k k a 1 többet segítene főnökön és alkalmazotton a kereskedelmi tevékenység szaba dságának helyreállítása, ami újra adna forgalmat, munkát, keresetet vállalatoknak és biztositana nagyobb fizetést és jobb ellátást a tisztviselőknek, — de amig ehhez az i g a z i r e ndezéshez nem jutunk el, legalább annyi könnyebbülést adjanak a magántisztviselőknek, amennyihez mások sérelme nélkül részesíthetők. Senki nem fizet aránylag olyan súlyos adót, mint a magánalkalmazott- Ninc? semmi erkölcsi és finánctudományös alapja annak, hogy a magántisztviselők, akiknek állása és kenyere sokkal bizonytalanabb, mint a köztisztviselőké, sokkal sqlyosabb módon legyenek kénytelenek adózni, mint a közalkalmazottak. Teljesen tűrhetetlen helyzet az, hogy a magántisztviselők közterhekben fizetésük negyed, vagy harmad részét legyenek kénytelenek előfizetni, amikor úgyis kicsi a fizetés s úgyis teljes a munkaerejük kihasználtsága. Ha a mai idők nem alkalmasak arra, hegy a magántisztviselők jogos igényeinek elismeréséra kényszerítse az államhatalom a munkáltatókat, annak nem lehet akadálya, hogy aí állomkincstár mondjon le javukra arról a bevételi különbözetről, amit csak nekik kell fizetniök valamennyi adózó között s ami elveszi tőlük azt a keveset, amivel megviselt, kihasznált életük számára tudnának vilami kevés örömet is szerezni. A jövő héten Rómában megkezdődnek az angol-olasz tanácskozások Londonban állandóan fo'ynak az előkészítő meebe^zé* lések - Pénteken külpolitikai kormánynyilatkozat Prágában London, március !. Chamberlain miniszterelnök kedden délelőtt ismét fogadta lord Pcrth római angol nagykövetet. Ugy tud ják, hogy lord Pcrth a hét végen tér vissza Rómába. A jövő hét elején kezdődő angololasz tárgyalásokkal kapcsolatosan a nagykövet több megbeszélést folytatott lord Ííalifax külügyminiszterrel és a külügyi hivatal szakértőivel is. Az angol kormány tagjai kedden délelőtt hosszasan tanácskoztak a miniszterelnök palota iában. Abból a tényből, hogy a megbeszélésen részt vett lord Pe.rth római angoj nagykövet is, biztosra veszik, hogy a tanácskozás targva az angol-olasz megbeszélés voH. A Daily Express és a. Dailv Mail arról ir, hogv nagyobb méretű átcsoportosítások cs változások várhatók.a külügví. hivatalban. Szó van — a lapok szerint — a légügyi minisztérium átszervezéséről is. Chamberlain hétfőn ny'latkoztk a véderő kérdéséről London, március t. Az alsóház keddi ülésén Chamberlain miniszterelnök Mán der képviselő kérdésére kijelentette, hogy kizárólag az angol nagykövet és az anrtol nagykövetség személyzete volt és van felhatalmazva, hogy akár hivatalos, akár nem hivatalos megbeszéléseket folytasson az olasz kormánynyal. y Mander: Miután a német kancellár a február 20-i birodalmi .gyűlésen a volt német gvarmatok visszaadását kívánta, igéri-e a miniszterelnök ur, hogv e kérdés * megoldásáról csak az általános elintézés részleteként lesz HÓChamberlain: Erre vonatkozó előzetes kijelentéseimhez nincs hozzátenni valóm. Attlee órnagv kérdésére kijelentette, hogv a jövő hétfőn nyilatkozik a véderő kérdéséről és ezzel egyszersmind bevezeti a vóderővitát. Hodzsa pénteken kor* mónynyifaikozatof mond Prága, március f. Hodzsa Milán cseh miniszterelnök pénteken délelőtt a külpolitika legutóbbi eseményeiről kormánynyilatkozatot fog tenni, 11 órakor a képviselőházban, 12 órakor a szenátusban. Hodzsa ÍJ Balkán szövetség és Bulgária Aneara, március l. A Balkán-államok Szövetségének ertekezlete után M e t a x a s görög miniszterelnök az ankarai bolgár követ előtt ismertette az értekezletről kiadott hivatalos közlemény főbb irányvonalait. A bolgár követtel, a hivatalos közleményt még kiadása előtt közölték, hogy ismertethesse azt a bolgár kormánnyal. Politikai körökben ennek a ténynek nagy fontosságot tulajdonítanak, rpert azt Netíxis mutatja- hogy a Balkán-illa-;