Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-01 / 47. szám

DELMAÖYARORSZAG XIV. évfolyam 47. sz Kedd, 1938. március 1. Térképek Kz egyik ismert, komoly szavú katolikus Orgánum vezető helyén irja a következőket: Nem irigyeljük senki örömét, de nem értjük a magyar. kurucoknak a német események fölött érzett % ujjongását. Olyan öröm, olyan megelégedés dagasztja az úgynevezett jobboldali sajtót, mintha "felszabadult volna országunknak legalább egyik része. Mintha nagy lépést tett volna amagyar revízió Hitler beszédjével a megvalósulás felé. Pedig még csak célzás sem történt e három és félórás beszédben arra, hogy a hajdan hűséges fegyvertársát, aki annyit szenvedett — meg kellene szabadítani ö rabság bilincseitől. Petrovácz Gyula azt a kijelentést tette: a nyugati diplomácia bölcsesége megfosztotta Németországot gyarmataitól és most tudomásul veszi, hogv Németország felfalja Ausztriát, azután tovább és Szerbiát, Romániát. Ho a gondviselés irgalmas lesz irántunk, talán ezt nem érjük meg. De lehetetlen figyelmen "kivül hagyni, hogy a német imperializmusnak már a békében is Bérli n— Pagda d—Ko nstantinápoly volt az álma. Most pedig egvre gyártiák a német tudósok — persze, mint mondani szokás, felelőtlenül — azokat a térképeket, amelyeken o német nyelvterület egészen ö Balkánig terjed. A Barna Ház propagandatérképe világosan mutatja, hogy milyen szerepet szántak M a g y a r of s z á g n a V\ A térképen Budapest Ofenpest, amelyet németek, osztrákok, brandenburgiak és a többi német törzsek szabadítottak fel a török uralom alól. Arról egy szó emlités sincs, hogy m a g y a r o k is szerepeltek volna a felszabadításnál. Ruppert von. Schumacher: Volk vor den Grenzejrv" cimü könyvének térképe azt mutatja, hogy nemcsak n Dunántúl, hanem a Délvidék és Erdélynek is egy jelentékeny vésze csaknem kizárólag németlakta vidék. S hogy Németország nem hiába fordít évenként 340 millió pengőt propaganda célokra, azt az elszakított területen lakó, hajdan magyar érzelmű németség állásfoglalása mutatja « legszembetűnőbben. A Romániához csatolt több mint félmilliónyi németség politikai és gazdasági téren a román pártokkal szövetkezik a magyarság ellen. A szatmári elmagyarosodott svábokat visszanémetesitik. Semmi okunk sincs kételkedni RosenKerg kijelentésében: „A németségnek kelet felé kell terjeszkednie, hiszen a németek által lakott vidékek széles ive húzódik az osztrák határtól Magyarországon, Délszlávián és Románián át egész a Fekete tengerig. Fontps német érdek — mondja a kitüntetett német fajtudós —, hogy a déli középeurópai határok revíziója* ne történjék me g". Világos beszéd s csak az nem érti, aki nem akarja. • •Persze a hivatalos német diplomácia sosem mulasztja el, hogy tapintatos formák között meg ne nyugtassa a rémképeket látó magyarokat. Sőt a hazai magyarnyelvű hitlerista sajtó is segítségére siet és váltig bizonygatja: csak. a felelőtlen elemek, a hivatalos tényezők tudta nélkül izgatnak és ellenzik a revíziót. Ha igy van: hogyan tűrheti Németország, hogy vele baráti viszonyPolitikat napilap ban élő Magyarországról olyan cikkek, könyvek, térképek és kijelentések kerüljenek forgalomba, amelyek vérig sértik a magyarság önérzetét? A rend és fegyelem országában. Londop, február 28. Az alsóház hétfő délutáni ülésén Chamberlain miniszterelnök első izben állt az elleiir zi'k külügyi interpellációinak pergőt tizében A miniszterelnök a kérdések lényegére szorítkozva szűkszavúan válaszolt, a pótkérdésekre csak ritkán felelt Hendersen kérdéseivel indult el az ostrom. Mitnamwrlain lyen lépéseket fesz az angol kormánv tekintettel a legutóbbi osztrák-német egyezmenvre? — kérdezte. Chamberlai n miniszterelnök: Aregyezmény tel rés hatályát még nem áttaníthattuk meg, a fcíleinénveket gondosan figvelemnyl kisérjük. A legnagyobb érdeklődéssel vettük tudomásul Schuschntog ks»nce"ár beszédét, az osztrák kormánv által a berehtescadení megbeszélések következtében tett intézkedések nz angol kormánv véleménye szerint nem a*t a köte!eze|f*é"et. ametvet A"<»teré vá'Mt 't i. hogy nem köt ojvan egyezményeket, amelyek veszélyeztet;k Ausztria függetlenségét.) KnnéTfogva mindezídeig. ugy tefs-ttk. roncs szükség a fenn'nr"". körülniéijvck közölt az angol kormánv hármukén *'!árí**ra. B u 11 i n g f o n kém iseló: Va iion továbbra is az a kormánv szándéka, hogv minden tó módon az eredeti népszövetségi elgondolás ahol a gondolatot és a lelkiismeretet is megrendszabályozzák, nem tudnának parancsolni a felelőtlen térképrajzolóknak éspolitizálóknnk?... rnegvalósib' áér! küzd? Chamberlain: Remél jük, meg fogjuk érni, liogy a Népszövetség olyan alakban és taglétszámmal fog újjáalakulni, hogv képes lesz hatalmát gyakorolni olyan célokra, amelyekre eredetileg szánták. Az angol kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy ezt lehetővé'tegye. Lcés : Mit ért a miniszterelnök ur újjáalakítás alatt? Chamberlain: A taglétszám növelését. Ratbonc: Tekintettel Hitler beszédének a külföldi sajtóra vonatkozó kitételére, ígéri é a, miniszterelnök, hogy a Németországgal kötendő egvezménv nem tartalinaz-c olyan intéz, kedéseket, amelyek korlátozzák az angol sajtó szabadságát? Chamberlain: Igen, de utalnunk kell a sajtó külnolítikai felelősségére. Semmi sem mozdíthatja elő inkább a béke ügyét, mintha az összes országok saitója önmérsékletet és türelmet gyakorolnak külpolitikai kérdésekben. Éjfél után 2 órakor jelenti London: A külpolitikai interpellációk befejezése után az alsóház 226 szavazattal 99 ellen elfqgadta a kormány napirendi javaslatát. A szavazás eredménye alkotmányos szokások szerint ^Ívelését jelenti Chamberlain nyilatkozata az alsóházban Ausztria függetlenségéről „Ax angol kormány érdeklődéssel vette tudomásul Schuschnigg besxédét és gondosan figyelemmel klsérl a fejlemények et„ — Ax alsóhdx blxalmat sxavaxott a Chamberlain-kormánynak Válíoxaílan együttműködés Anglia és Franclaorsxdg köxöít London, február 28. Ismeretes, hogy szombaton megerősítették az angol-francia együttműködési egyezményt q Földközi-tengeri kérdésben. A további megállapodások azt mutatják, hogy az angol-francia együttműködés az uj angol külpolitika vonalában sem vészit erejéből. , Beavatott körökben ugy tudják, hogy a mult héten Chamberlain miniszterelnök sajátkezű levelet küldött Cbaiilcmps francia miniszterelnöknek, akit a leghatározottabban biztosított arról, hogy Anglia a jövőben is változatlan barátsággal viseltetik Franciaország irányában. London vasárnapi csendjét kormányellenes tüntetések zavarták meg. A munkáspárt nagygyűlése után felvonulásokon tüntettek a Chamberlain-kormány ellen. A Daily Herald, a munkáspárt lapja bejelentelte, hogy Angliában uj választások lesznek, miért is a legnagyobb ellenzéki párt megkezdte az előkészületeket. Kormánykörökben ezzel szemben hangoztatják, hogv szilárdnak látják Chnmberl a in b el y zetét. A király hétfőn a Buckingham-pMntában titkos tanácsülést tartott, amelyen lord H a 1 if a x külügyminisztert kinevezésével kapcsolatban a hagyományos kézcsókra fogadta, maid átadta neki uj hivatalának pecsétjét. Chamberlain az interpellációk pergőtüzében