Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-05 / 27. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szómba*, 1938. Január 5. kiárusítás hihetetlen olcsó árak! Kiárusítjuk az összes Tisza La|os téli és egyespár cipőket fflaraCSQiiyi JailQOr körül 40 sz. IMT MODELL CIPÖHAZ, Klauzál-tér* 1Q SZINDBÁD (KRÚDY GYULA ÉLETÉNEK SZINDBÁD ES MŰVÉSZETÉNEK SZINDBÁD REGÉNYE) A HAJÓS IRTA PERKÁTAI LÁSZLÓ. A gyanakvás tehát, amelyet oly nagy művészettel éreztetett időnként Krúdy, erre a tragikus végre utalt. Ez a kifejlés nem kisebb erejű, mint egy Shakespeare-i tragédia vége, ahol a szereplők mind holtan maradnak a színpadon. Krúdy emberei már reggel is hullák voltak és egész napi mulatozásuk eleve hiábavaló handabandázás volt az ítélet ellen, amely rég kimondatott felettük. Ebben a regényben Krúdy világának végső kiteljesedését szemlélhetjük. Itt egy.tt van nz egész magyar középosztály. Igaz, hogy miljője szerint ez is csak olyan pesti regény, mint akár a Hét bagoly, de az itélet, amely az alakokról elhangzik, az egész háború utáni magyar társadalomra vonatkozik. Hogy pesti regény is, mutatja többek között a pesti argót, amely a többi pesti regényben is fel-felbukkan és annál meglepőbb, mivel Krúdy — minden durva hatástól irtózó kényes ízléssel — sehol másutt nem alkalmazza ezt a naturalista eszközt. Ugy látszik, a tiszta magyar vidékkel szemben Pestet tartja provinciának és jellemzésekor megengedhetőnek véli a provincializmust. És mégis, hogy ez nem csak pesti regény, hzt nz egésznek tovább nem részletezhető általános benyomásán kivül egy formai érv bizonyítja- (Krúdynál mindig ez a döntő!) A regény formája ugyanis az adomázás. Ez pedig a vidéki magyar középosztály beszédformája. S tudjuk, hogy Krúdy — az elsők közül való, akik Pestet, mint irodalmi témát felfedezték — mennyire érzi és kifejezésre is juttatja a vidéki és pesti modor közti különbségeket. Ha ebben a regényben mégis az adomázás formáját választja, ezt azért teszi, mert az alakokban nem az a lényeges, hogy pestiek, hanem az. hogy a magyar középosztályból valók. Emlékezhetünk, pesti regényeiben mennyire elmerül az egyes városrészek kuriozitásának rajzában. Itt, noha még hallunk már ismert motívumokat a Terézvárosról, nem ez a fontos, hanem a szereplők dekadenciájának ábrázolása. Hogy ez a világ magyar világ, elsősorban őz adomázás, hogv beteg világ, adomáinak beteges túlburjánzása mutatja. A stilusvizsgálat során maid látni fogiuk, hová fejlődött adomázása a Mikszáth-félétől a Krudy-féléig, amelyek ellentétei egymásnak. Itt csak anynyit mondhatunk, hogv nmilven mértékben lazulnak, esnek szét adomáinak konstrukciói is. A stílusbeli tudatosság iskolapéldája tehát fiz a regénv. amelyben egy társadalmi osztály dekadenciáját azon osztály legjellemzőbb közlési formájának dekadenciájával ábrázolja. Ez az a pont, ahol a sitlus életábrázolitesá válik. Mindentől függetlenül, maga a stílus. SZERKESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL is ez a regénv jelzi a fejlődés csúcspontját. A Mikszáth-korszakbeli regényekben még a mese oz uralkodó elem. a hátráltató motívumok (lira stb.) aránylag gyéren szakítják meg. Az átmeneti regenvekben már ez a két öszszetevő csaknem kiegyensúlyozza egymást, « eredménye, hogy a regény novellák laza konglomerátumává lesz, de összetartó fonalként már itt fellép az impresszionista hangulat. A pesti regényekben a hátráltató elem tulburjánzik s a mese csak itt-ott csillan át rajta. A lirai betollások a regény bevallott •céljává lesznek. A Boldogult urfikoromban hozza meg e folyamat végső kiteljesedését. Az uj formává tisztulás azon látszik, hogy a kétféle elem nem keveredik. Lirai ömlengések, versszerü betollások nem akasztják meg az anekdoták burjánzását. A liraiságot csupán az egész „emlékiratszerüségo" és Kacskovicsnak, a „hallgatag úriembernek" Krúdy-képmásszerü jellemzése biztosítja. IV. ÚJSÁGÍRÓI MUNKÁSSÁGA Szekfű Gyula a kiegyezés körüli magyarság szellemi műveltségéről szólva többek között ezt a megállapítást teszi: „Irói pálya csak akkor kecsegtet sikerrel, ha a politika berkeiből és a hírlapirodalomból indul ki, vagy azokhoz vezet." A politikáról itt nem beszélve, a hírlapokra minden magyar iró rá van utalva: az újság jelenti a legnagyobb publicitást és ez az egyetlen terület, ahol az író „tollával" mée megkeresheti kenyerét. Krúdy tehát, mikor Gáspár Imre felszólításának engedve felcsap újságírónak, a kor Íróinak bevált gyakorlata szerint jár el. Adytól Móricz Zsisrmond nincs is talán senki ez írói nemzedékben, aki több-kevesebb időt ne töltött volna valamelyik szerkesztőségben. — Krúdyt azonban nemcsak az anyagi és irodalompolitikai kényszerűség tereli ide, hanem, — ezek mellett — sajátos adottsága: impresszionista lelkialkata is. Már Gáspár Imre meglátja benne a gyors impresszióalkotó készséget cs azt a nagy odaadást, amellyel a napi eseményeket figyeli és számon tartja. Ez az aktualitásokon csüggedés (Ady, egy Vörös postakocsiról szóló bírálatában enyhén meg is rója érte) irói egyéniségét is anynyira átjárja, hogy nem lenne jogosulatlan a kísérlet, amely ezt az egyéniséget csak ebből a szempontból próbálná megfejteni. Nekünk ez neip célunk. Szorosanvett újságírói munkásságáról csupán rövid, összefoglaló képet próbálunk nyújtani s ezt is azért, hogv megvizsgáljuk az összefügeésoket írói és újságírói működése között s főként, hogv lássuk, vájjon nz utóbbi hatott-e stilusa és szerkesztésmódja kifeilődésére. (Folyt, köv.) Szinttóz! előad ilso kra legueif a Délmaguarország jegyirodában. SZEGEDI FARSANG BALI NAPTAR Február 5, Tisza: Taniló-bál. Kossuth Lajos-sugáruti Katolikus Házban a Szent László Lövészegyesület bálja. Ujszegedi kendergyár és az UTC táncmulatsága. A Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet álarcot láncestélye (Toldi-ucca 4.). Február 6: Tisza: Főiskolások jelmezes bálja. Február 12, Tisza: Pusztaszeri bál. Ipartestület: A Dolgozó Nők ,.Dinom-dánom"< ja. Február 15, Hungária: Emericana-bát. Február 1», Tisza: Erdélyi bál, Ipartestület: Adóhivatali tisztviselők bálja, Hungária: SzAK-bál. Február 23. Hungária: Egyetemet és Főiskolái Végzett Nők farsangi estje. Hungária: Mérnökszövetség bálja. Február 26. Tisza: a medikusok és gyógyszerészhallgatók bálja. Ipartestület: A Szegedi Munkás Testedző Egye. sülét jelmezbálja. F»bruár 27, Ipartestület: Frontharcos-bál. Március 1, Ipartestület: Polgári Dalárda bálja ff z UJJ „1 L?F * Budapesti értéktőzsde zárlat. Kedvetlen hangulatban gyenge irányzattal nyitott a mai tőzsde Már kezdetben élénk tevékenység fejlődött ki, <3m| © részvények árfolyamait leszorította. A rendezési nappal kapcsolatos lebonyolítások, valamint részvényeladások következtében jelentékeny áru került felszínre és mivel vevő alig volt a piacon, a részvények árfolyamai kis mértékben lemorzsolódtak. Zárlat előtt jegyezték a napi legalacsonyabb árfolyamokat. A tőzsde nyugodt hangulatban zárt. Végeredményben a vezető értékek kízflf n Kőszén 14, a Bauxit 7.5, a Magyar Cukor 5.75, 1 Rima 183, a Fegyver 1 pengővel olcsóbbodott. Magvar Nemzeti Bank 181.5, Magyar Altalános Kőszén 431.50, Ganz 20.85, Egyesült Izzó 195, Szeged! kenderfonógyár 52.5. Zürichi devizazArlat. Paris 14.13, London 2159 háromnegyed, Newyork 430.81, Brüsszel 73.02, Milánó 22.075, Amszterdam 240.85, Berlin 174, Schilling 81.30, Bécs 81.60, Prága 15.15. Varsó 82, Belgrád 10, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 16.80—17.00. belga 56.75—57.35, cseh korona 11.00—11.70, dán korona 75.10-7590, dinár 7.15-.7.70, dollár 331.70—338.70, svéd korona 86.60-87.50. kanadai dollár 382.00-337.00, fmisein frank 10.75-11.25, hollandi fit. 187.40-189.10, lengyel zlotv 60.00-61.10, leu 270-2 90, leva 3/0 —400, liri 16.90—17.90, (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével) német márka —.—, norvég koront 81 15—85 35, osztrák schilling 8000-80.70, svájci frank 77.75—78.65. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készárupiacon az irányzat ma jól tartott volt, a kenrérmagvak és a takarmánycikkek hivatalos zárla'.í árfolyama változatlan maradt, csupáu a tengeri árát emelték 5—10 fillérrel. A határidős piicon élénk forgalom keretében az irányzat kissé megjavult és a rozs 6—9 fillérrel emelkedett Hasonló mértékben javult a tengeri árfolyama is. Buza változatlan. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése; Buza ftszal 77 kg-os 20.25-20.60, 78 kg-os 20.5520-9O, 79 kg-os 20.80-21.10, 80 kg-os 20,95—2120, felsötiszai 77 kg-os 20.25-20.60. 78 kg-os 20.55— 20.90, 79 kg-os 2Q.80 21.10, 80 kg-os 20.O5-21.20, fejérmegvei, dunatiszakózi, dunántuli 77 kg-o* 20.20-20.50, 78 kg-os 20.50—20.80, 79 kg-os 20.75— 2100, 80 kg os 20.83—2t.fo Rozs pestvidéki 18-50— 18.70. takarmányárpa 1. 16.25-16.60, sörárpa T. 20.75—22.50, zab I. 16.30-16.50. tengeri tiszántúli 12.15-12.25. Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza szilárd. Máj. 95 egynyolcad—fél, jul. 90 hétnyolcad—91, szept. 90 hétnyolcad—91. Tengeri tartott. Máj. 59 ötnyolcad, jul. 60 háromnyolcad, szept. 61 egynyolcad. Rozs szilárd. Mái. 75 ötnyolcad, jul. 71 ötnyolcad, szept. 685.