Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-04 / 26. szám

IS DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1938. február 4 SZEGEDI FARSANG BÁLI NAPTÁR Fefcrnár 5. Tisza: Tanító bál. Kossuth Lajos-sugéruti Katolikus Házban a Sz< nt László Lüvószegycsülct bálja. I jszegsdi kendergyár és az UTC táncmulatsága. A Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet álarcos táncestéire (Toldi-ucca 4.). Február «: Tisza: Főiskolások jelmezes bálja Febrnár 12. Tisza: Pusztaszeri bál. Ipainrstiilet: A Dolgozó Nők ..Dinonx-dánout"JA Február 15, Hungária: Emericana bál. Február 19, Tisza: Erdélyi bál. Ipartestület: Adóhivatali tisztviselők bálja, Hungária: SzAK-bál. Febrnár 23, Hungária: Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők farsangi estje. Hungária: Mérnftkszővetség bálja. Február 26, Tisza: a medikusok és gyógyszeres/hallgatók bálja. Ipartestület.- A Szegedi Munkás Testedző Egyesület jelmezbálja. Február 27. Ipartestület: Frootharcos-bál. Március 1, Ipartestület: Polgári Dalárda bálja. -oOoMen/a-bál Szerdán este a Hungária-szálló összes termeiben rendezte meg a MIEFHOE hagvománvos Menea-bálját, amely rt farsang egyik légsikerttl. tebb mulatsága volt. A terem ugyanolyan ragyogó képet mutatott, mint előző nap "a Szent Imre-bálon, a két bál rendezősége az idén is közösen díszítette fel és alakította át bálteremmé a kávéházat. A italon megjelent dr. Pálfy József polgármester, Geley József rektor, a zsidó hitközség vezetősége dr. Biedl Samuval, Faragó Lajossal, Gros: Marcellal az élen. Amikor a vendégek elfoglalták helyüket az emelvényen, Di'ry Zsuzsa négy ,;pálcás" kisérenében eléjük állt és elmondotta Perkátay László hangulatos prologját, majd Meycrbcer méltóságteljes „Koronázási indulójának" ütemeire bevonultak a terembe a megnyitó párok: Adlcr Anni — dr. Müller László, Gerle Dóra — Nagy András, Komlós Rózsi — Adlcr György, Sebestyén Klári — Schwarcz László, Szántó Lili - Hoilander György, Holló Zsuzsa — Iritz László, Frank Aliz — dr. Darvas József. *Alpár Anna —May Ferenc. Sándor Kató — Sugár István, Hollender Éva — Szántó Tibor. A cigányzenekar rázendített a „Szegény diáknak wegény a sora..." kezdetű csárdnsri. Béla dobos zenekara ezután ismét a ..Koronázási indulót'' intonálta és az első bálozó leányok bevonultak « terembe, ahol az ..Arany-ezüst keringő'1 daltar.iaira „bevalcerozták'' magukat a bálozok sorába ... A Valcer nyitó párok a következők voltak: Mérv Zsuzsa — Beiningcr Miklós, Donáth Módi — Győri László, Gross Éva — Vajda György, Kelemet! Gréti — Farkas Endre. Kun Anna — Győri Tstván. Laufer Anna — Bálint István, Kun Judit Grétzer Iván, Buchwald Edit — Reiter György. Pogány Vera — Relf Pál, Sonnenwirth Éva — Muuthner György. Gross Alice — FAtdlcr György, Katona Edit — Fogarasi Ferenc, Bajor Klári — Varga István, Grünfeld Éva — Lóránt István. Ezután megkezdődött a tánc és a két zenekar i késő éjszakai órákig a legjobb hangul itbnn búzta a talp alá valót a fiatalságnak. R c i i h Károllyal ar. élen "i MIEFHOE vezetősége dicséretreméltó munkát fojtott ki a bál sikere erdekében. A bálon megjelent bölgypkröl a rendezőség 9 következő névsort állította össze: Asszonyok; Pogány Sándorné. Kelemen Dezsöné, Hoilander Gyuláné, Szeben Györgyné, Engel Jánosné, Holló Santuné, dr. Miillcr Manóné, dr. Bedö Imréné. dr. Cserő F.déné. Katona Andorué. Buchwald Ttvadamé, Pollák Gvuláné, dr. Grünfeld S.-nó (Hódmezővásárhely),Miklós Izsónc (Makó), Gerle Jenőné. Kun Izidorné. Adlcr Mórné. Licbterné (Apátfalva), Winter F.milné, Bosrnstock Stlamonné, Silbermann A.-né (Nagyvár«d\ Grób Jenöné (Hódmezővásárhely), F.pstein Hngóné <)r. Székely Fcrencné, Lévai Ferencné. Lövy Fmtíné. Róth Endréné, dr. Vajda Lajosné, dr. "Rciszné, özv. Róth Adolfné, Barna Endréné. dr. lTenkel Jcnöné, Váradi Imréné. Nemes Miksáné Weltisz Gézáné. Wefszberger Györgyné, Lamp<ú (tszkárné. Aszódi Miklósné. F.gri Lajosné, dr Grüner Istvánné, Varga Endréné, Szántó Sándorné. Leányok: Buchwald Edit. Donáth Mády, Grünfeld Éva, Sándor Kató, Holljinder Bori. Winter Madga, Grosz Éva, Adlcr Anna, Kun Judit, Schiller Ilus, Komlós Rózsa, Szántó Lili, Gerle Dodó, Bergmann Klári. Fürst Évi, dr. AVeiner Leona, Sándor Ibolya, Nemes Márta. Wellisz Ági, Winter Tiri, Bhitn Éva (Sopron). Ungár Lici, Pogány Vera, Kulcsár Márta. Bajor Klári, Varga Erzsi. Hoilander Éva. Alpár Anna, Déry Zsuzsa, Frank Aliz, Katona Edit, —oOoA felsőipariskola táncestélye. Szerdán este a Tisza szálló dísztermében tartotta meg farsangi táncestélyét a felsőipariskola ifjúsága Megjelent a mulatságon dr. Gelci József egyetemi rektor. Képviseltették magukat a társintézetek igazgatóságai, valamint Szeged iparostérsadalmánrk vezetői és a felsőipariskolát végzettek egyesülete. Botos ifjak vezetése, mellett vonultak fel a nyitópárok és csillag alakban helyezkedtek el. Ezt kövelőleg J-ung Péter igazgatótól Tóth József bálelnök a tánc megkezdéséhez engedélyt kért. Az intézet igazgatósága közvetlen szavakkal üdvözölte a megjelenteket és a megnyitáshoz az engedélyt megad la. Ezután „Tul a Tiszán, tul a határszélen i.kezdetű csárdás htngjai mellett megkezdődött a tánc, amely a hajnali órákig tartott. A hangulatos estély rendezését, valamint a fogadóbizottság működését Vidoviéh Antal tv nárebiök és Tóth József ifjúsági bálelnök nagy körültekintéssel irányitották. A Móra városi Ifjúsági Etryesület február 12 én este fél 9 órai kezdettel Remény-uccq 53. szárb alatti székházban rendezi farsangi bálját. SZINDBÁD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ÉLFTF.NEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNYE) IRTA PERKÁTAI LÁSZLÓ15 Az egész regényben nem történik semmi. Az alakok eleve adva vannak. Jellemfejlesztésról, egyes figurák jelentősegének továbbnöveléséről szó sem lehet. Az emberek itt csak beszélnek fantasztikus semmiségekről), szunyókálnak (Jenöke és a huszárkapitány reggeltől estig) és hosszan, nagyokat hallgatnak. Néha, mintha valami különös nyugtalanság sodródna végig rajtuk. Ilyenkor mozgolódás támad, közelgő verekedést emlegetnek és már-már neki is gyürkőznek, de aztán minden elsimul és mintha varázslat szállna meg őket, megmerevednek. Ilyenkor semmi sem történik, csupán az idő múlik, mintha ő volna az egyetlen életteljes jelenség ebben a halott társaságban. A regény 300 oldalon egyhelyben áll. Bárhol ütjük el, mindenütt ugyanazt találjuk: jóízű anekdotákat. A hal elkészítésének módozatairól, a sörcsapolás időpontjának megállapításáról, történeteket különféle mulatóhelyek vendegeiről, a borbély fan- ! tasztikus hazudolásait a másfélméteres hajszálról, amelyet egy ..grófnő" bőre alól operált ki; Szilágyi Dezső tyúkszeméről, Ferenc j .Józsefről és általában a boldogult urfikorrol, j Ezek a féktelenül burjánzó anekdoták az első lapokon csak megmosolyogtatják az olvasót s eleinte csak ura ötletességüket és , mesteri realizmusukat bámuljuk, csak mikor kitűnik, hogy a lapok százai után sem következik semmi egyéb, csak akkor vesszük észre, hogy itt egészen más célja van az írónak, hogysem bizarr anekdotáival mulattasson. Hiszen ezek a semmiségek, jóizűnek látszó tréfák, fészkolödések, (amelyeket Krúdy olyan kinos pontossággal rajzol, mintha nagyitóüvegen keresztül nézné az emberi mozdulatokat), nevetséges fontoskodások olyan vitákban, amelyekben pl. a kis és nagy palackba zárt borok minősége felett döntenek, vagv affelett, hogv vájjon fürdés előtt, vagy után tanácsos-e beretválkozni, -— ez a szörnyen gomolygó értelmetlenségholmaz, e/. emberek egész életét tölti ki. És ekkor, a kedélyes részletek tömege, a legsivárabb vigasztalanság érzését szuggerálja. Vannak pillanatok, mikor a „Bécs városához" címzett vendéglő nevető-bolondok házának hat. Kiúttnlan tragikum súlyosodik a regény majd bőbeszédű, majd hallgatásba merülő bőseire. S a regény feszülő dinamikáját éppen a részletek kissé bizarr derűje és az egész tragikus sivársága között mindvégig fennálló ellentét hozza létre. Ebben a nyomott légkörben, — amelyben mindenki a megváltást jelentő Eseményre vár —, a legkisebb akció is a szenzáció elejével hat. Ezek a szenzációk, amellett, hogy komikusak, kissé ijesztők ís. Pl. egy óriási kakassal hóna alatt megérkezik a hordár. Az eddig szunyókáló huszárkapitány felfigyel, maga elé állítja a kakast és tekintetével elaltatja. A hordár sarokba fekteti nz alvó állatot s nz oz egész idő alatt ott hever a sarokban. A maga megokolatlanságában, ez a kakas-altatás egymagában is bizarrá, álomszerűvé tenné a regényt, de Krúdy újra, meg újra rátereli a figyelmetEz a furcsa kép, meg az ok nélkül keletkező izgalmak, valami gyanakvást keltenek az emberben: hogy nz állandó derű talán valami éppen nem derűs dolgot takarl Krúdy r.agy művészete itt abban rejlik, hogy ezt a gyanakvást időről-időre felkelti ugyan, de nyomban el is altatja azzal, hogy az emberek tovább fecsegnek, mint akiknek szénája a legnagyobb rendben van. Éppen ezért, váratlanul, megrázó etővel évi az olvasót a katasztrófa a regény végén; A katasztrófa mindössze annyi, hogy beesteledik. A szereplők arra gondolnak, hegy haza kell menniök. Ennek a gondolatnak súlya alatt valósággal összeroppannak, arcuk megszürkül, mint a halottaké cs a sok jókedvű fecsegés után váratlanul ilyeneket hallunk: „Piac öntudatos ember volt, tisztán látta a helyzetet ho gy ő már innen csak egyenesen hazamehet, haza abba a reménytelenségbe ,ahol nem várakozik rá senki, legfeljebb a halál." Húzódozva, nehezen hagyják el helyüket, mint akik „felkeléskor is gyógyíthatatlan fáradtak lesznek, mert halálosan betegek már évek óta". A homályos teremben felgyuladnak a lámpák, a vendégek egymásután szökdösnek el, lábujjhegyen és valamiért szégyenkezve, csupán Sfranszky, az esti törzsvendég marad helyén, aki rendületlenül olvassa az eafi újságokat. De hozza ís igy beszél Krúdy: „ment már Stranszky. a te életed amugyis napról-napra félelmesebb lesz, bármiként menekülsz is lámpagyujíáskor a kocsmába!" (Folyt, köv.) Gyümölcsfák, bokrok cserjék, szőlővesszők kiváló ncmesi'ett faiok nagy engedménnyel kaphatók. Érdeklődni lehet: f délmagyarorszag kiadóhivatalában.