Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-13 / 34. szám

£ D11 w A R. V APODC7ÁG 1938. február Teketríál. \ szegedi tekeválogatott váratlan veresége Hódmezővásárhelyen a vidékiektől, némi aggodalmat keltett az alszövetség vezetősége köreben. Az illetékesek a vereséget egy-két játékos csődjének tudják he és ejt azzal magyarázzák, hogy ncm a legjobb együttes vette fel harcot a kétségtelenül jó vidékiekkel szemben. F.gy pillanatig sem lehet vitás és ezt a vidékiek is elismerik, hogv a szegedi csapat jobb, mégis multhctl győzelmük alapján a jövő vasárnapi revansmérkőzés győzelmét is remélik. A vereség miatt a szefdiek alaposan felkészülnek a küzdelemre, ezt célozza a vasárnap megrendezendő triói is, ntejy. re az összeválogatás szempontjából figye'emb :;ő\ö tekézők meghivást kaptak A triál délután 3 órakor kezdődik a Sárkány-féle versenypályán és most már egészen biztosan pillanatnyilag legjobb formábnn lévő játékosok kapnak helyet a szegedi válógnlottban. A Szeged—Vidék revansmérkőzéssel kapcsolatosan Bodnár Jánosnak, az ©Iszövetség főtitkáránnk nz á véleménye, hogy ezt megnyeri a szegedi csapat, kétséges azonban, hogv a Hódmezővásárhelyen elszenvedett 173 fás differeiieiát he tndia-e hozni. ÍAPÖR minden mennyiségben kapható Lőwy Adolf és Társai LLFSZEOED. Telefon 10—45. SZEGED! SAKKELET A Szegedi Sakk-kőr bajnoki versenyének tizedik fordulájab Konrád nyert Simon ellen, Nagy Boros ellen, Rosenberg J. Mák ellen, Visky legyőzte Babost, Kristó Rosenberg Bélát, Csáky Dobsát; a Neumann—Tóbiás játszma döntetlenül végződött. A tizenegyedik fordulóban Konrád győzött Visky ellen, Neumann Mák ellen, Nagy Csáky ellen, Rosenberg J. Kristó ellen, Rosenberg B. Dobsa ellen, Tóbiás Simon ellen és Boros Babos .ellen. A verseny átlósa a tizenegyedik forduló után: Konrád 10 és fél, Neumann 9, Nagy 8 és fél, Rosenberg J„- Mák, Tóbiás 7. Visky, Rosenberg B, Simon 3, Kristó. Csákv 4, Boros J. 3. Babos Dobsa 1. f Játszma a kőrhajnoki versenyről. (Hollandi védelem) Világos: Neumann Gyula. — Sötét: Mák Ernő. 1. Hfl. fő. 2. d4, IH6. 3. e3, c6. f. el, Fbl+. 5. Fd2, Ve7. 6. aS, F;d2+. 7. IIb:d2, (V-0. 8. Fd3, cő. 9. 0-0, d", 10. Vc2. Fd7. 11. Heő, Fe8. 12. Fl.Hd7. 13 Hdf3, Fh5. H. Raél, F.13. tő. B:f3, lí:e5. Ifi. f:e. Hef. 17. Bell. gfi. 18. Vc2, BadS. 10. Vei. Vc7. 20. bl. Kg7. 2I.-Vsl. aá: 22. c;d, c:d. 23. Vb2. a:b. 24 s.b, Bn8. 25. Bal. VcC. 20. B3ft Bfc8. 27. F c4, f e. 28 Jt.aS, B:«8. 20. Vf2, V:b4. 30. Vffi.-'. Hhfi. 31. cfi, Khó. 32. g.% g.». 33. hl. Bg8. 31. V17+, Bgfi. V ÖT BM;. Vf3( Bgh 37 h;g s6|é| fölaJlaLegolcsóbban IGNATZ | cégnéf, Kelemen-u. 5. vásárolna Női őszi kabátok, divatszlnokbea P 15-től Nőt teveezőrkabátok p 26-iil Nöi téli kabátok, kék és fekete, ' ^ ' dúsan azőrmézva p 24- lől NŐI téli kabátolt parrsás gallérral P 45-tői Női háromnagyedes divatbundák P 65-től, Nőt háromnegyedes sael'jundók p 100-tól NŐI paizaa Jábbundák p 200-tól Férfi őszi öltönyök, dlvatszinek p 22-től Férfi átmeneti kabát p ia-t61 Férfi fekete téli kabát p 28-tól Férfi bőrkabátok i > p 35-töl Férfi lengyel kabátok P 40-től Férfi »zörn.ebekecs3k p 40-től Intézeti és boy kabátok' p KedvezS ffzelésl fí'íalefek I. o. bükk hasábfa eladási árai: 10 mázsától kezdődöleg az Orszáeof Fatermeló #s Sylvánia Fakereskedelml rt-ná* Szeged, Alsóiiazapart 13. és HaMyas-sor 31. Teleion IO-24 és 17-50 hasábfa ab telep q-ként „ házhoz széli, luskózott ab telep „ házhoz száll aprított ab telep „ házhoz széli. P 4.10 „ 4.20 „ 4.30 .. 4.40 „ 4.40 .. 4 30 SZINDBAD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ÉLETÉNEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNYE) IRTA PERKÁTA! LÁSZLÓ. Józsiás úr a szive felől hímzett, horgolt szegélyű kis kendőt vont kl, amely lehetett volna kehelytartó is. Itt van a monogramja virágszálakból. S. betű. — A hajából koszrúcskát fonatunlc és a levéltárcánkban hordjuk. Azt hisszük, szerencsét hoz, megóv a betegségektől, vonzza a kártyát és a pénzt, mintha megannyi kis kar volna minden hajszál, — dörmögte Szomjas Guszti úr. — Én a cipőjét is őrzöm otthon, amely cipő aranyszínű bőrből van varrva, könnyű, mint a lepke szárnya, talán sohase lépett még a földre, csak hintók és szobák puha prémjére. Egy ingét eltettem emlékbe. .. — Amelyet majd egykor egy lánynak fog elajándékozni — szólt mogorváit Szomjas ÚR.. Olyan szigorú művészettel van ez és a hozzá hasonló sok száz megkomponálva, mint egy-egy vers. Nem drámaiak, nem jellem-igazolók, mégis feszültek, valamiképpen dinamikusak. ÖSSZEGEZÉS Amit a dolgokkal való lirai szembenállás eredményezhet a prózában, annak legszélső határáig jut el Krúdy írásművészete. Egy kultúra végső kifinomodását mutatja, mint minden impresszionista művészet. Alakjai a századforduló magyar társadalmának egyik feléből (dekadens, pusztuló fejéből) kiragadott tipusok. Szemlélete az ábrázolt társadalom szemléletével megegyező. Nem áll sem a társadalmi, sem az egyéni erkölcs magaslatán. Világszemlélete nem épitő. tisztára esztétikai. Ezért, az érzék' világ jelenségein túlterjedő hite sincs. A századforduló típusos ielensége ő. Az nz ember, akinek élete átnvulik ugyan a világháború utáni XX. századba, — amikor a spiritualisztíkus szemlélet előretörése tapasztalható —, de gyökerei n materialista-esztéta XIX. szazadba ágyazódtak. A konstruktív hitet, — amely nélkül sulard formák teremtése lehetetlen —, hatalmas vitalitás pótolja nála. „Mert oz élet a fő, — írja plsősorban rá jellemző Bródy-tanulmányában —. a kis kutya élete, vagy a Hauptmonn Gerhardé; engem csak az érdekel, hogy valaki var,, hogy lélekzík, hogv él, és mennvire él."' — Ez a vitalitás lép a műfaj helyébe is. Az író maga nem szerkeszt, "lrogadja az élet és asszociatív lelkialkatn szabad szerkezeteit, sőt mnidenféle megkötés ellen tiltakozik ezek nevében: , A műfaj babonája meghalt, — írja ugyanott —, ele helvébe az életnek művészi igazsága támadt fel, Meg szabaa látni és átszabad érezni mindent" és le szabod írni mindent, amit megláttál és átérezték" -— Novella- és regényszerkezeteit tehát — a XIX. századi világirodalmi klasszikusok szemszögéből nézve — nevezhetjük ál-szerkezeteknek, de elavwában új szerkesztésmódé"k kell neveznünk ekkor, ha szemünket a XX. századi recénvre fiuzereszive mondunk íteletet róluk. Oka ennek az, hogy két adottsága: az intuitív emlékezés és az asszociatív lelkialkat, közös az új regény nagy megteremtőivel. (Proust, Joice, Huxley stb.) Az aktualitások iránt való nagy érzéke és családi hagyományai a legjobb magyar publicisták egyikévé teszik. Publicisztikai munkássága, — amelyet lirai színezete szintén egészen egyénivé avat — misszió-jelentőségű, mivel a széles újságolvasó-rétegek számára húsz éves keresztül összekötő kapocs volt a háború előtti és utáni magyar világ között. A magyar élet folytonosságát hirdette azokban az években, amelyekben mindenki csak a nagy szakadékot látta. Legnagyobb alkotása azonban stílusa. Ez a tiszta impresszionista stilus a pillanat, mozgás és a legfinomabb árnyalatok megfestésére alkalmas. Még leggyengébb műveit is a jelentős alkotás magaslatára emelj. Ez a stilus Krúdy legfőbb mondanivalója. Érzéki gazdagsága és az asszociációk tekervényeinek nehezen követhető volta, továbbá zeneilirai telítettsége miatt, belső finomságai mégis csak kevesek számára hozzáférhetőek. De nagy olvasótömegek vonzására a konstruktív hit és az iránymutatás hiánya miatt sem alkalmas. Irányt kereső korok, — amilyen a miénk is — sohasem fogják Krúdy nagyságát sem megérteni, sem értékelni. Ezt a fényűzést csak nagy szellemi energiafelesleggel rendelkező korok engedhetik meg maguknak: olvan korok, amelyek érettek a tiszta esztétikai gyönyörködésre. Ez azonban nem jele_nti azt, hoey Krúdy az élettől elzárkózás, a l'art pour l'art elve ölaplán áll. Ellenkezőleg: minden idegszábiya! benne él korában, mintegy kísérletezési eszközzel, életével nyúl bele a kor életébe és nem intellektuálisan. A szabódezsői iróideól megtestesülése ő, aki éli alkotásait. — j Passzív lelkialkatának következménye aztán nz, hogy mépsem jutott el az iránymutatási?; hogy mind élete, mind művészete a dokumentum-gyűjtésben és a dokumentum-felmutatásban merült ki. Vége. — DÉLMAGYARORSZAG Megtelenik hétfő kivitelével naponta reggel Felelős szerkesztő: TASZTOK JÓZSEF. Szeged; Szprke«zlfi«é<? Somogy) ucca 22., I. emelel Telefon 23 33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegy'roda: Aradi ucca 8., telefon 13-08 Vyomda: Lőw Lipót-u 9.. telefon 13 08. Budapest: Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Práter-ucca 2'Jb. Makó: Szerkesztőség és kiadóhivatal Városi bérpalota (Tejpiac.) Telefon 215 Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat Rt.-nál, Szeged. Felelős nyomdavezető; KLEIN SÁNDOR,