Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-11 / 32. szám

Péntek, 1938. február 1T. DÉLMAHVAporszag Kitűnően sikerült a felsőtanyai vásár premierje, most már az állatvásárok állandó engedélyezését kérik Miért szed a város a tanyán — városi helypénz! (A Délmagyarország munkatársától) Körülbelül egy esztendeje annak, hogy a felsőtanyai gazdák arra kérték a város törvényhatóságát, kérelmezze a földmivelésügyi "miniszternél, hogy hetenként egyszer állatvásárt tarthassanak Felsőközponton. A bürokrácia útvesztőjében egy esztendő nem olyan nagy idő, hogy a-felső tanyaiak kívánsága azóta valóra válhatott volna, de hogy körforgásban van, azt igazolják a kereskedelmi és mezőgazdasági kamarák, amelyek a kívánságot jogosnak és célszerűnek tartják. Kistelek község ellenzi a felsőközponti állatvásár engedélyezését, mivel az károsan befolyásolná a kisteleki vásárt. Most végro valóra vált a felsőtanyaiak kívánsága és pedig abból a nem várt és nem is örvendetes körülmény alkalmából, hogy Szeged környékének egyrészét 6záj- és körömfájás járvány vetélve miatt zár alá helyezték. A. felsőtanyai gazdák azzal az indokolással, hogy bár Felsőtanya teljesen vészmentcs, nem tudják az állatokat értékesíteni, kérték dr. Pálfy József polgármestert, hogv ideiglenesen adjon nekik állatvásárra engedélyt. Miután a polgármester erre a földmivelésügvi miniszter hozzájárulását megnyerte, január 27-én megtartották az állatvásár premierjét, amely Dr. Pálfy József minden várakozáson felül sikerült, 24 sertést. 3 lovat, vagy 30 juhot, néhány tehenet és egy sereg malacot vittek a piáéra, amelyek mind vevőre találtak. Részben kistelekiek, másrészt szenedick voltak a vevők. A legnagyobb méretben azonban érdeklődők voltak. A felsőtanyai gazdák látni akarták, hogy üt le az első piac, lesz-e kereslet és hogyan alakulnak az árak. A február 34 vásár már jóval élénkebb volt, mint az előző heti, a február 10-it pedig ugy ellepték az eladók és a vevők, hogv álig fértek a szekerek a gazdakör tágas udvarán, amelyet a vásár céliára rendelkezésre bocsátott. _Dr. Simon József biró, aki a felsőtanyai vásár ötletét. legélsőnek megpendítette, nagyon megvan elégedve az elért eredménnyel és megvan róla győződve, hogv dr. Pálfv József polgármester most már elintézi, hogy az ideiglenes engedély állandósulion. Nagv reményeket füz a város és a termelők szempontjából az állatvásárhoz, mert, a szórványos adás-vételek melleit nem alakulhatott ki a rendes piaci ár. Másrészt azonban a jobb árak ós körmvebb eladási lehetőség buzdítani fogja gazdáinkat az intenzivebb állattenyésztésre. Beszéltünk a piac dolgában László János plébánossal, aki maga is gazdálkodik és személyes tapasztalatai alapján tolmácsolta a gazdák kívánságait és sérelmeit. Mert sérelmeik is vannak a felsőközpontiaknak. Ez pedig mindenek előtt ,az. hogv a város ugyanolyan magas helypénzt fizettet, kinnt a tanyán. mint a városban, a Rudolf-, Mars-, vagy a Széchenyi-téren. Pedig ez nem is közterület a 'piactér, nem locsoltat és nem sönörtet a város. A magas helypénz tehát indokolatlan és tarthatatlan. Tarthatatlan azért is. mert as ália Öt-hat kilóméterre hvó Kisteleken a helypénz felé annyiba sem keriil mint Fclsőt anyán. — Én magam is a kisteleki piacra küldöm ü baromfit — mondta a plébános —. mert az összéhasonlithatatlannl kisebb költség. Amig például itt egv pár csirkéért 16 fillér helvpénzt fizetünk, addig az Kisteleken á fillér. A kistelekiek pedig egyáltalán nem fizetnek lielvpénzt. De még négy fillérbe sem kerül, ba kocsival küldök baromfit a kisteleki piacra, FARSANGRA IS az -ADLER ENYCSA.RMO ban vehet legjobban afándék ot mert a kocsi után a helypénz 40 fillér, ba 50 pár csirke is van a kocsin.. Nálunk a kocsi helypénze külön 72 fillér. — Igv áll elő az a furcsa helyzet — folytatta a plébános —. hogy a szegedi hűtőház kocsija meg sem áll Felsöközponton és Kisteleken veszi meg a baromfit, mert ott olcsóbban adhatjuk. — Ennek azonban következménye az is, hogv aki Kisteleken adja el portékáját, az rendszerint ott is vásárol. — Miután most már Pálfy polgármester ur is látja, hogv a mi piacunknak van létjogosultsága. bizonyosra vesszük, hogv az megmarad és hogy a helypénzt is megfelelően leszállitják. -i Jelentkezni kell a külföldön tartózkodó nénieteknek, meri elvehetik állampolgárságát Berlin, február 10. A birodalom törvénytárban rendelet, jelent meg, amely a külföldön élő német állampolgárokat arra kötelezi, hogy három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetében az illetékes német konzulátusnáljelentkezni kell. Ha valamely birodalmi német szándékosan nein tesz eleget a jelentkezést kötelezettségnek, akkor megtagadhatják tőle a birodalom védelmét, sőt adott esetben állampolgárságát is elveszítheti. Egy méh-szurt ember élete Irta BALLA SÁNDOR — Mindenki addig fiatal, amig egészséges, — állapitolta meg Köröndi Ödön, nyugalmazott városi adótiszt mély bölcscséggel és sóhajtva igazította meg vállán a cserepeket Amikor 42 evére és egészségi állapotára gondolt, könnyek gyűltek a szemébe, annyira megsajnálta magát. Hiszen fiatalember még, de máris annyit szenvedett a legkülönbözőbb és legritkább betegségektől, hogy csoda, hogy egyáltalán még életben van. A vese, mája, lépe, rekeszizmi után legutoljára szivrángatódzásaival járta sorba az orvosokat, de leszámolt velük, mert Szivét mindegyik egészségesnek találta. Hiába magyarázták neki, hogy legyen teljesen nyugodt, ödön tagadólag csóválta fejét s egyedül hordozta betegségének szörnyű tudatát. Ekkor határozta el, bogy a jövőben lehetőleg saját maga fogja testéből kiűzni az esetleges betegségeket. Ödön teste valóságos melegágya volt a legkülönbözőbb kóroknak, melyek olv szövevényes módon jelentkeztek, bogy rajta kivül nem ismerte volna ki magát köztök senki. G azonban biztos kézzel vezette az ellenállást. Orvosságot nem használt, mert íőelve a természet, a természetes gyógymód vólt. Eddig ismert és ismeretlen füvek, teák. diétás élelmezések hosszú sorát próbálta végig különböző betegségeinek leküzdése folyamán, de soha nem lett tőle semmi baja. Mostani bajával, a reumával azonban nem boldogult egyik módszerrel seni. Eleinte a karja fájt, amikor aztán egyik reggel a székről esak nagy erőlködés után tudott felállni, kétségbeesett. Háziasszony nyújtotta az első segélyt s ö kezdte meg a gyógyító eljárások sorozatát is. Legelőször is 'hosszú, Jiiger alsóruhát, villanypárnát s cserepeket , szerzett be, melyeknek csodálatos gyógyitó hatásáról gyönyörű példákat mesélt népes családja kimeríthetetlen „eseteiből". Esténként forró fürdőket készített, majd á házmesterrel masszírozást rendelt el. ödön napról-napra fogyott, a néha brutálisan megrángatott csontjai fájtak a masszírozás után. De reumája nem csak hogy nem mult el, hanem mintha még erősödött volna is. Egvlk reggel, amint déíccgségének romjaival hivatalába döcögött, megdöbbenve vette észre, hogy nem tud a nők után megfordulni, mert nyaka semmiféle forgást nem tűr. Ezt ugyan a nők nem vették észre, de annál inkább, ödön. Háziasszonya azonban a forrófiirdőkrt kiterjesztette a nyakra is s még több melégeserepct állított elő. Szegény ödön hol leforrázva, hol összeégetve nyögött ágyában, anélkül hógy reumájában akár egy hajszála js meggörbült volna A kis . város minden hasonló betegével mégismerkedett « ennek folytán hetenként (íj. diétába vagy'uj módszer kipróbálásához fonott. De cr sem hozta meg a kívánt eredményt. Emiatt aztán annvira megdühödött, hogy nyári utazására félretett pénzén disznót vett. levágatta s most már hetek óta annak darabjaiból élt s egy egyszerű sertéskarajt n legkomplikáltabb diétás ételért sem cserélne el. A belső kezelésekkel ekkor némi szünetet tartott, aminek következtében kilencvenöt kilóra hizott meg. Teste térfogatával párhuzamosan erősödött a reumája is. Minden mozgástól óvta éppen nem törékeny' testét. A gyaloglást sein szerette s ezért nyögve feküdt délutánonként a szobájában, A régi borbélyát is otthagyta, mert üzletébe három lépcsőfokon kellett felmenni. Az uj borbély, akinek a legelső alkalommal elpanaszolta baját, rögtön segítségére sietett s has és vesekötőt ajánlott. Ezt viseli ö is már tiz év óta, — mondotta lelkesen —, de azóta nincs semmi baja. Egyszer fájt csak hónapokig a lába, de azért, mert egy kocsi ment rajta keresztül. Ha pedig a háta fáj, — folytatta —, akkor odafordítja a varázskötőt S meggyógyítja azt is. Ödön még aznap csinálhatott jómeleg flanellMfl haskötőt, amely teljesen körülértc hatalmas csípőjét. melyet igy a meglevő zsírréteggel annyira kifejlesztett, hogy régi nadrágját sem szópszóval, sem erőszakkal nem engedték magukat felhuzatnL Elkeseredve állapította meg, hogy ezen most « szabó keres. Természetesen ebben is csalatkozott. Tehát érthető. ha a háziszerekben való hitét is kezdte elveszteni. — Ne sirjon fiacskám, — simogatta meg Ödönt konaszfeiét a belépő háziasszony. Majd elmúlik' a baj is), — El bizony1.- még pedig holnap, — válaszolt ödön jobb kedvvei. mert eszébe jutott utolsó menődébe, amit még ki fog próbálni, a méhcsipés. Fölénycsen mesélte el csodálkozó háziasszonyán ík, hogv a statisztikai kimutatások szerint a méhészeti közölt nincs egyetlen egy rcumás sem. Ami nyilvánvaló a méh Csípésével van összefüggésben. —i állapította meg. Nem vallotta be, de nagyon fétf a méh szúrásától. Egváltalán nem hirta a fájd itmakat, n testi szenvedést, noha régi katonacsaládhói származott s apja mint igazolványos altiszt halt meg.