Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-06 / 28. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. február 6. Politikai napilap XIV. évfolyam 28. sz. Szegedi eset, — országos ianulság A kereszténypárt szegedi szervezete január hó 23. napján politikai gyűlést készült tartani Alsóközponton. A gyűlés megtartása érdekében a szükséges előkészületet el kellett végezniök oz összehívóknak s igy biztösitani kellett a gyűlés céljára helyiséget is. Alsóközponton öt vendéglő van, de a kereszténypárt saegedi szervezetének vezetői hiába próbálkoztak az alsóközponti vendéglősöknél, — nem kapták meg gyűlés céljára a vendéglő helyiségét. Az együk vendéglős eleinte még hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kereszténypárt gyűlése részére átengedi a vendéglőjét, de később ez a hajlandósága is megszűnt, miután az egységespárt tanyai kerületi vezetői — feltételezzük, hogy néma városi vezetőség tudtával —, erre neki tanácsot adtak. S hogy félreértés ne legyen, keresztény vallásúak azok a vendéglősök, akikről most szó esik. A kereszténypárt igy helyiség hiányában tervezett gyűlését nem tudta megtartani. Egy héttel később azonban a nyilasok minden dologi és jogi akadály rélkül gyűlésezhettek Zákányban, a rendőrhatóság engedélye s a vendéglős készsége alapján. Az egységes párt zákányi szervezetének vezetősége ezúttal tartózkodott olyan tanácsot adni a vendéglősnek, ami az alsóközponti vendéglőst ígérete megmásitására birta. . Az eset Szegeden történt, de a tanulsága örszágraszóló. Mi halk szavunkat nem a kereszténypárt védelmében emeljük fel; hiszen nem vagyunk tagjai ennek a nagytekintélyű $ nagy feladatok vállalására hivatott pártnak. De ezeknek az eseményeknek láttára, — csak az események súlytalanok, de súlyos a tanulságuk —, fel kell emelni szavunkat nem egy párt, hanem az ország nyugalma és békéje érdekében. Különös kétarcúságot és különös — egylelküséget állapíthat meg ezekben és ezekhez hasonló jelenségekben a közszellem megnyilatkozásainak figyelője. Milyen förgeteges taps fogadta még mindig D a r án y i Kálmán miniszterelnök urnák azt a kijelentését, hogy Magyarországon világnézeti küzdelem nincs, mert ez a küzdelem már eldőlt a keresztény és nemzeti világnézet győzelmével. Senki sincs, aki ennek a győzelemnek megtörténtét, eredményét, vagy hatását kétsévbevonni, vogy gyöngíteni igyekeznék —, ellenkezőleg: minden kívánságunk az, hogy ennek a győzelemnek konzekvenciáit vonják le a közélet minden posztján, minden megnyilatkozásában és egész területén s vonják le még azokkal szemben is; akik a maguk és -r- mások tiszta' Ítéletét n keresztény és nemzeti irányzat győzelme feletti mámoros uijongásokkal igyekeznek megzavarni Ám milyen győzelme az a keresztény és nemzeti világszemléletnek,- ha a keresztény és nemzeti világszemlélet politikai pártja nem tarthat trviilést Szegeden, de a keresztényellenes s a nemz tbomlasztó gyűlölködés pártja a gyűlései számára ugyanakkor knp hatósági engedélyt és koesmaheMséget? Van féltenivalónk. Van, aki félti pártjának pozícióját és félti választóit. Van, aki félti nemzete sorsát. Mind a két félelem jogosult, dc a nemzet féltésének meg kell előzni a párt féltését. Ez a két. félelem, ez a két aggodalom nem konkurrálhat egymással. S egyet nem lehet: egyfelől szabadjára engedni azokat az erőket, melyek — történelmi példák bizonyítják veszélyességüket, — szétrombolással fenyegetik a nemzet társadalmát, az ország alkotmányát, a polgárság mai gazdasági életberendezését s másfelől ügyelni akar hideg terrorral is a választók nyájának teljességére. Az égységes párt tagjait féltik attól, hogy-a kereszténypártba ^elép, de attól nem féltik, hogy a .nyilaspárttagja lesz. A rövidlátásnak csudálatos előrehaladottsága s a politikai tájékozódottságnak különös hiánya kell ehhez, de — ez mindenütt megvolt, hol az alkotmányt a parancsuralom váltotta fel. Egyik belügyminiszterünk kitalálta, hogy a parlamentben képviseltet pártokat a gyülekezési jognak más mértéke- illeti meg, mint a parlamenten kivüli pártokat. A gyülekezési jognak ez a sajátságosan egyéni értelmezés -rfájdalom, — raisonná vált közhatóságaink gyakorlatában. Hátha egyszer egy választókerület szavazóinak többsége megörül és kommunista képviselőt választ, a rendészeti hatóságok akkor tekintettel lesznek a parlamentben képviselt pártok akciószahadságának erre a különleges jogelvére? Ez a jogalkalmazás teszi a gyakorlati élet számára értéktelenné a legmagasabb hatóságok legmegnyugtatóbb szavait. Amíg a pártra jobban vigyáznak, mint a nemzetre, amig a kereszténypárttól és a kisgazdapárttól féltik a választókat, de nem féltik a nyilaspártoktól, addig mindig hiányozni fog a belátásnak az az érettsége, a felelősségnek az a komolysága, az Ítélőképességnek az a mértéke, amire a nemzetnek ezekben a sorsdöntő időkben szüksége van. Lengyelország fényes ünnepségekkel fogadta a kormányzót A két államfő pohárköszöntője a Wawel történelmi termében i^Acdrlfi • Len?yefország barátsága nem csupán • íviuvni • formai, hanem a lengyel nép szava... Uorfthw Miklós • A ké? nép barátsága állandó tforiny miKIOS. és méltányos béke biztosítéka... Krakkó, február 5. Horthy Miklós kormányzó fiával, Horthy Istvánnal, kíséretével és Kónya Kálmán kü.ügyminiszterrel szombaton délelőtt féltíz óra előtt megérkezett Krakkóba, ahol óriási lelkesedéssel fogadták,A kormányzó vonata, a >Turán< reggel háromnegyed 7 órakor érte el Zebrzydowioenél a lengyel határt, ahol, tekintettel a korai időre, hivatalos fogadtatás nem volt. A lengyel közlekedésügyi miniszter és a lengyel díszkíséret termeskoesiját csatolták a különvonathoz, amelyre itt szállt fel Hóri András varsói magyar követ vitéz Lengyel Béla alezredes, katonai attaséval. A kormányzó utja innen Krakkóig valóságos diadalmenet volt Kilenc órakor fogadta szalonjában a varsói magyar követet és a katonai attasét, tiz preccel később pedig Ulrich lengyel közlekedésügyi minisztert és a lengyel díszkíséret tagjait. Krakkóban a pompásan feldíszített állomásépület udvari fogadótermében már 9 órakor epyütt voltak a lengyel kormány tagjai csaknem teljes számmal, valamint a politikai, a katonai és a diplomáciai méltóságok. Kilenc óra 15 perckor kürtszó jelzi Lengyolország tábornagyának, Snogly Rydsnek érkezését* őt perc múlva pedig megérkezett a 71 éves Mosclckt köztársasági elnök. Néhány perccel féltíz elött gördült be a pálya-e udvarra a magyar államfő különvonata, A szalonkocsi pontosan a leterített szőnyeg előti állt meg és a felnyíló ajtóban megjelent telj,e^ tengernagyi díszben, frissen és mosolyogva Magyarország kormányzója. Ebben a pillanatban a helyőrségi zenekar rázendített a Himnuszra. A két államfő barátságosan kezet szorított, majd ellépett a díszszázad előtt és tisztelgett a zászló-, nál. Horthy István és Kánya Kálmán, valamint a kiséret többi tagja a kormányzó után szállott le a vonatról és csatlakozott a fogadási csarnokban az ott várakozó előkelőségekhez. Néhány pere múlva megjelent a csarnokban a két államfő és Moscicki elnök bemutatta a kormányzónak a lengyel előkelőségeket, majd Horthy Miklós kormányzó a köztársasági elnöknek mutatta be kísérete tagjait. Amikor a kormányzó és a köztársasági elnöí| kilépett a pályaudvar előtti térre, az ott egybegyűli