Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-05 / 27. szám

* 2 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. január 5. Mi történik ha a föld összeütközik a névtelen bolygóval? Egy világhirü csillagász nyilatkozata — Nem kell aggódni: a földet nem fenyegeti semmiféle veszedelem . . . Kitűnő flekk en-eslék minden szombaton a hírneves Janik-féle vendéglőben. (Szent István-tér). Marosvásárhelyt módra készült izletes flekken és vargabéles, kitűnő fajborok. Az uri közönség találkozó helye. Két külön terem. Szíves pártfogást kér marosvásárhelyi BARABAS SÁNDOR vendéglős: idő azóta igazolt: ,,Ez a javaslat, ha törvény lesz, nem a fejlődés útját fogja kövezni, hanem barikádot emel a fejlőtlés útjába". És ma már hozzátehetem: bukása nyomán csak n szélső radikalizmus, vagy a parlament nélküli kormányzás fog diadalt ülni. Rassay Károly után C s i 11 é r y András szólalt fel. A javaslat közigazgatási útvesztőkbe téved és nem teszi lehetővé, hogv az egyszerű polgár a maga politikai akaratát minden körülménvek között kinvilvánithassa — mondotta- Ezután a kettős választási rendszer ellen érvelt. Lehetetlenségnek minősítette, hogy kétféle választójog alapján két választáson két menetben ugyanannál az urnánál szavazzanak a budapesti választópolgárok. Györki Imre volt a következő felszólaló. A szociáldemokrata párt Tt"vében kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert jogfosztást jelent, amennyiben a választók számat legalább egy millióval korlátozza. A javaslat emellett kedvez azoknak, akik nagv pénzösszeggel rendelkeznek. Az uj választási rendszer szerint ugyanis csak az folytathat komoly agitációt, akinek horribilis pénzösszeg áll rendelkezésére. A javaslat legsúlyosabb hibája, hogv a korhatárt huszonnégyről huszonhatra emeli fel; az iskolai képesítésre vonatkozó feltételek rendkívül súlyosak. Az ipari munkásság szempontjából rendkívüli aggályt kelt a hatévi helybenlakás. Az óvadékrendszer olyan pénzösszegeket mozgósít. amit előteremteni lehetetlen. Több pénz kell majd óvadékokra, mint amennví a Nemzet? Bank pónrVésrlete. A képviselők személyi adataira vonatkozó nyilatkozatadás kötelezettsége teljesen bizonytalan. A választási agitációt is lehetetlenné teszi a javaslat. Ezután Eckhardt Tibor mondott nagyobb beszédet és ismételte kifogásait a javaslat ellen. Állást foglalt a diktatúra rilen és kijelentette, hogv a mechanikus formák szerint berendezkedő állam előbb-utóbb a diktatúra áldozatává válhatik. Vázolta az eddigi nvilt szavazás következményeit, ad abszurdum fejlődtek a viszonyok — mondotta —, a nvilt szavazás mellett a hatalom szuverén módon tudott intézkedni a törvénvhozás össze, állítása tekintetében. Egy nemzet nem alapithntin egv ember belátására a maga intézményeit. Megállapította ezután, hogy a javaslat konzervatív, mig ő és pártia haladó. Láttuk a múltban mit jelentett n haladó konzervativizmus: frázisokat, cselekedetek nélkül. Állást foglalt az igazságtalan, veszélyes és reakciós gondolatok ellen és nem hajlandó hozzájárulni reakciós intézkedésekhez. A józan mérséklet Állásnontiára kíván helvezkedni, hailandó elfogadni bizonyos általános megszorításokat a titkosság feiében, elsósorban az életkor mérsékelt felemelését, mert ez nem jelent jogfosztást. Tiltakozolt ezután ,.a kisgazdatömegek kiirtása" ellen, ezért nem fogadja el a 6 elemi előírását és a 60 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelem követelését. Sajnálattal látom — mondotta —hogy n népünktől való bizonvos félelem sokak lelkében még m;"dig él. Utalt az elszakadt magvarság példájára. — vájjon nem vizsgázik-e kifogástalanul az elszakított m<rgvarság tisztességből. magyarságból és hazafiasságból? Igy fejezte beszédét: — Az alantörvény javaslatot mai szövegezésében nem fo*adom el tárgyain* alapiául az említett súlyos szempontok és kifogások miatt. Megvan azonban a reménvem. hogv- kl fog alakulni egv olyan kompromisszum, amelvct valamennvien többé-kevésbé nvugodt lélekkel, egv jobb magyar jövő fundamentumaképen magunkévá teszünk. A köziogi bizottság legközelebbi ülését kedden, délelőtt tartják. Budapest, február elején. Hetek óta riportok jelennek meg arról, hogy milyen veszedelem fenyegette földünket. Eddig ismeretlen kicsiny bolygó — más híradások szerint egy titokzatos összetételű üstökös — hihetetlen közelségbe jutott földünkkel és már már ugy volt, hogy a mindenség két vándora összeütközik. Olvastam cikkeket arról is, hogy a világ csillagászai egyértelmüleg megállapodtak abban, hogy a veszedelemről nem adnak hiradást, mert nem akartak felesleges izgalmakat okozni. Hiszen olyau nagy nyugalomban élünk.,. Hogyan is állunk » bolygóval ,vagy üstökössel? Ezzel a kérdéssel állítottam be a budapesti csillagvizsgáló intézet svábhegyi palotájába, ahol a világ egyik elismert tudósa, dr. La ss óvsz k y Károly adott a laikusok számára is könynyen érthető felvilágosításokat. — Mindenekelőtt meg kell állapitant, hogy nem fistökösről volt szó, hanem egy újonnan felfedezett kis bolygóról. Ennek a bolygónak nincsen még neve, ha véglegesen felfedezzük, akkor kereszteljük csak meg. Egyelőre az a helyzet, hogy ezt a bolygót, amelynek átmérője mindössze néhány kilométer, de lehet, hogy ennél is kisebb, október 28-án fedezte fel Reinmuth hcidelbergi csillagász. De már az ö felfedezése előtt is konstatálták a bolygó jelenlétét a németországi Sonnebergben és az amerikai Harward csillagvizsgáló teleszkópján. Látni nem igen láthatták, mert olyan kicsiny, hogy még a legjobb messzcldtón is csak pirányi pontnak tűnik fel, nincsen saját fénye, hanem a naptól kapja. Az ilyen bolygókat rendesen lemezen fedezzük fel és vannak esztendők, amikor úgyszólván minden nap fedeznek fel egy ismeretlen bolygót a naprendszerben. — Sajnos a felfedezett uj bolygóknak csak egy tizedét tudjuk pontosan meghatározni, a többi kilencven százalék eltűnik. Ugy van ez kérem, mirtha itt a Svábhegyen elveszítenék egy pengőt: a pengő nem vész el, csak éppen eltűnt a zsebemből és lehet, hogy valaki később megtalálja. . — Ez az uj bolygó október harmincadikán ért legközelebb a földhöz és olyan közel volt hozzánk, mint eddig — legalább „ csillagászat tudomása szerint — egyetlen bolygó sem. A távolsága azért igy se volt valami csekély: egymilliószúzczer kilómétert tett ki, ami — fsiilagászati nyelven szólva — háromszoros holdtávolságnak felel meg. Ilyen közelségben még nem keringett bolygó a föld szomszédságában és a tavaly a belga D e 1 p o r t e által felfedezett és Adón is nak cinevezett kis bolygó körülbelül ennek a távolságnak a kétszeresére volt tőlünk. És lehetséges lett volna, hogy az újonnan felfedezett bolygó összeütközzék a földdel? Ha ez bekövetkezik, miféle katasztrófa hárul ránk? Igy felelt: — Minden lehetséges. De egy Ilyen összeütközés bajosan képzelhető el. Voltak már nagyobb problémák Is, amikről keveset tud a világ. Pár évvel ezelőtt megjelent a naprendszerben egy üstökös, amely nem is tartozott a mi naprendszerünkhöz. Szélesen elnyújtott ellipszis-pályája voll. Bolyongása közben a Jupiter közelébe ért és a Jupiter vonzása ezt az üstököst kilendítette pályájából. Egyik napról a másikra ez az idegen üstökös a naprendszer tagjává vált, elkezdett a nap körül keringeni és a legnagyobb probléma elé állította a csillagászokat. És aztán: ahogyan eltávolodott a Jupitertől, azonképpen szűnt meg a hatás. Egy napon az üstökös eltűnt és azt se tudjuk róla, hogy merre jár... — Mi történik akkor, ha ez a kis bolygó öss.r<> Ütközik a földünkkel? Nem történik világkatasztrófa. Legfeljobb hatalmasmeteoritek hullán ik a földro. Minden attól függ, hova hullnak ezek a meteoritek. Ha egy lakott helyre/ nagy városra zuhannak le, okkor bizony elpusztítanak mindent. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy • meteoritek inkább lakatlan pusztaságba zuhannak alá. Mert földünkön több a pusztaság, mint a metropolis .,. Egy ilyen meteorhullás egyszer már okozott katasztrófát, a tudomány ugyanis megállapította, hogy Szodoma és Gomorrha pusztulását meteorhullás okozta. Szodoma és Go. morrha egykori helyén ujabbkor! kutatások meg is találták a meteorok által okozott krátereket. — Ezt éppen ugy meg tudta állapítani a tudomány, aminthogy ma már kétségtelen az is, hogy a Halley-féle üstökös volt az, amely az Ur születése esztendejében megjelent és a betlehemi jászolhoz vezette a napkeleti királyokat. A Halleyféle üstökös megjelenéséről már Krisztus születése előtt 240-ben említés tétetik... — Tessék elképzelni: mi történik akkor, ha valatki borsószemnagyságu söréttel lövöldöz egy felhőkarcolóra. A legrosszabb esetben eltalálja egy ablakon kihajoló ember fejét. Ugyanez történt volna akkor, ha a most felfedezett ismeretlen bolygó, amelyet egyébként október óta nem láttunk többé, mert közben az égboltozat olyan helyére jutott, ahol nem látható, a föld vonzóereje folytán a földre zuhan. Anyagának túlnyomó része még zuhanás közben megsemmisül: gázzá válik és csak kisebb része juthat el hozzánk meteoritek alakjában. Egy ilyen kis bolygó még csak arra sem képes, hogy befolyásolja a föld pályáját, amely egyébként állandóan a szomszédos bolygók befolyása alatt áll és egyáltalán nem ritkaság ,hogy földünk keringése közben kileng. Ezt mi a földpálya háborgásának nevezzük és erről vajmi keveset tud a laikus közönség. Nem Is kell, hogy tudjon róla. Sokan talán megijednének, ha tudomásul kellene venniök, hogy a tpld pályájának síkjából gyakrabban alig észrevehetően kimozdul, de aztán újra visszatér oda, mintha ro) sem történt volna. —. Egy ilyen kis bolygó semmiféle veszedelmet nem jelenthet, mert ugyan: képes lenne valaki arra, hogy puszii marokkal több száz kilóméterre szórja szét a homokot? Egy ilyen kis bolygó csak porszem a mindenségben. Még arra se érdemes. hogy nevet kapjon. Pályáját meg se tudjuk figyelni. Csak éppen: elmosódó kicsinyke pont ai rondkivül fényérzékeny lemezeu. A jelenlétét se az ég mutatja meg nekünk, hanem a lemez. Ha a nap közelébe ér, fotografálni se lehet. TucatszAmra fedezünk fel ilyen bolygókat. Hogyan születtek .hogyan pusztulnak el? Ezekre a kérdésekre bajosan tud feleletet adni a véges életű és véges tudományu ember. Mi csak kutatjuk a Mindenség titkait, de megfejteni azokat — nem tudjuk... — összeütközés lehetséges. Hiszen gyakran előfordul, hogy egy kisebb bolygó ráesik egy nagyobb bolygóra. Lehet, hogy a világűrben voltak már nagy katasztrófák. De a naprendszerünkben ilyenről nem tudunk. Legalább is azóta, hogy az ember és a föld történelmét ismerjük. De: micsoda porszem ez az idő a mindenséghez képest... Végezetül a tudós elővett egy csomó lemezt. Átlátszók és világosak ezek a lemezek, akárcsak egy ablaküveg. Néhol, itt-ott kisebb és nagyobb pontokat lehet rajtuk látni. Ezek a csillagok. „Mentül fényesebb egy csillag — mondja —, nál sötétebb pontot hagy a lemezen. A kicsiny csillagok nyomát csak nagyitóval lehet felfedezni, és mi ezekből a fényképekből dolgozunk..." ...A munkájuk egyáltalában nem sietős. Nyugalom honol a csöndes palotában, a Svábhegyen. Modern számológépek között dolgoznak a tudósok. A januári égen milliárd ssillag szikrázik fényesen. Szinte el se képzelhető, hogy ezek közölt akadjon egyetlen is, amely bajt okozzon idelenn.„ *,.Ezt elvégzik helyettük az emberek... p. j;