Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-23 / 42. szám

Síerőa, 1938. február 25. 5 Viharos háromszög Az elvált feleséget, aki karóval eltörte férje karját, felmentették, A férjet és uj házastársát kapás támadásuk miatt elitélték (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Habermann-tanácsa most tárgyalta egy dorozsmai szerelmi háromszög tagjainak botrányos verckedési ügyét. Derkó Julianna, 55 esztendős elvált asszony, volt íérie, a 61 esztendős Márta Mihály és ennek vadházastársa, Nyegre Ilona 24 esztendős leány voltak a vádlottak. A három ember a mult nyarán összeverekedtek, Berkó Julianna egy karóval eltörte volt férje karját. %ríe és Nyegre Ilona pedig őt verték fejbe kapával. ugy hogy férjével együtt ő is kórházba került. A ta'rgvaláson Berkó Julianna tagadta bűnösségét és elmondotta, hogy mindennek Nyegre Ilona az oka. A leányt évekkel előbb maga hozta a házhoz a gyermekmenhelyről újszülött gyermekével együtt. Egyideig nem volt semmi baj, később azonban észrevette, hogy férjének nagyon tetszik a lány, ezért kitette a szüret a lakásból. Márta Mihály azonban fülig szerelmes volt a lánvba és viszszahozta, kiment vele lakni a kocsiszínbe. Eltol az időtől kezdve, — vallotta a volt Mártaná — pplcol lett az élete. Férje és Nyegre Julianna többször megtámadták, ostorral verték, férje egyizben sósavval akarta leönteni. de 5 ideiében észrevette a dolgot és ö öntötte le a férjét, amiért is háromhónapi fogházra Ítélték. Megindult a válóper és elválasztották őket, ugvanakkor a biróság kötelezte a férjet, hogv tartásdijat fizessen neki. amit az nem volt hajlandó fizetni, mire elárvereztette. Az árverésen ő vett meg mindent és igy é föld és a tanya teljesen az ö birtokába került, férje és Nyegre Ilona ezekután sem volt hajlandó a tanyából kiköltözni. Előadta az asszony, hogy férje ezekután még dühösebben tört életére, nem egyszer kaszával, kaapával a kezében leste meg éé csak alig tudott előle ipssszökni. A kérdéses eset ugv történt, hogv férje és Nvegro Ilonn megtámadták, mire ő szintén önkívületi állapotban egy karóval megütötte férjit. Kihallgatták ezután a volt férjet, aki tagadta, hogy ő támadta volna meg volt feleségéi. inkább az volt a támadó — vallotta. A feleségét azért hagyta el, mert nem viselte gondját. Igy vallott Nyegre Ilona is. A biróság B^rkó Juliannát felmentette a rád alól, megállapítva, hogy önvédelemből törte el férje karját, ellenben Mártát hnsznnpi fogházra, Nyegre Ilonát aediq 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Márta Mihály büntetésének végrehajtását felfüggesztette. Izgalmas jelenetek közöli — a kereskedők távollétében — a kamarai lagok egy kisebb csoporttá állást foglalt a kereskedői képesítés mei telt Heves viharban, puccsszerű határozattal fejeződön be az uj kamara közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara keddon délelőtt tartotta meg rendes közgyűlését, miután dr. Pálfy József polgármester ünnepiem keretek között átadta a kamara vezetését az uj elnökségnek. A mólt.óságteljcson induló közgyűlés vége heves viharba fúlt. A vihar a kereskedői pálya képesítéshez kötésének kérdése körül keletkezett. A képesítés bevezetésének hivei ügyes taktikával olyan helyzetet teremtettek, hogy mire szavazásra került a sor, egyedül ők maradtak a közgyűlési teremben és természetesen egyhangúlag foglaltak állást a képesités mellett. A napirend elején elnöki bejelentéseket, tárgyalt a kamara, majd meghallgatta dr. Tonelli Sándor főtitkári jelentését. Tonelli hivatkozott arra, hogy 25 éve tölti he a kamara főtitkári főtisztségét és a 25 év tapasztalataiból szűrte le azt az igazságot. hogy a kamara eredményes munkát csakis. akkor végezhet, ha az elnökséget és a tagokat a kölcsönös bizalom fűzi a kamara tisztviselőkarához. A kamara kötelezettségeit törvények határozzák meg, de ezeket a köteleDr. Tonelli Sándor zettségeket elsősorban a kisemberekkel szemben kell érvényesíteni. mert a nagv ok eredményesebben szolgálhatják a saját érdekeiket. Foglalkozott ezután azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint a kamara elnöki tisztsége és az ipartestület elnöki tisztsége egymással összeférhetetlen lenne. Ezt a kérdést maga Rainer, Ferenc elnök vetette fel nz iparBécsi Vasár E -MÜŐVÍ • « M V'IÍ.ZWTWLS' Í»JS* 1938 márcnis 13-tól 19-ig. Jeíeniéheny meneidijjketivezmémyeU* Vizűm nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum t-em szükséges. Jelentékeny menetdijkedvezmények a magyar, cseh és osztrák yasutakon, a Dunán, valamint a légi forgalomban. Vásárigazolványt (á. P 5.—) és mindennnemü felvilágosítást készséggel ad Wienet Messe MM. Ges., Wien VII., és a tiszteletbeli képviseletek: Szeged; Kereskedelmi és Iparkamara, „Ibusz", Máv. Iliv. Széchenyi tér 5. sz. ügyi miniszter előtt, aki kijelentette, hpgy olyan jogszabályt, amely összeférhetetlenséget állapitana meg két tisztség között, nem ismer, tehát az elnök személyes ügye, hogy megtartja-e mind a két tisztségét, vgav pedig az egyikről lemond. Megilletődött hangon állapította meg Tonelli, hogy a kamara 25 év előtti 64 tagja közül ma már csak három foglal helyet a kamarába. A főtitkárt a kamara tagjai melegen ünnepelték beszéde végeztével. Blantz Béla (Hódmezővásárhely) üdvözölte a jubiláló főtitkárt, indítványára egyhangúlag elhatározta a kamara közgyűlése, hogy a főtitkár iránt érzett elismerését jegyzőkönyvben örökíti meg. A kamara elnöksége nevében Rainer Ferenc intézett néhány meleg üdvözlő szót a főtitkárhoz. Ezután megalakították a kamara állandó bizottságait. A fegvelmi bizottságba Baek Bernátot, Blantz Bélát, Erdélyi Andrást és Varga Mihályt, a számvizsgáló bizottságba Bruckner Edét. Kozma Ferencet és Takács Bélát, a nvugdijbizottsáfeba Wagner Ferencet, Wolf Endrét, Tonelli Sándort és Landesberg Jenőt, végül az ösztöndíjbizottságba Ablaka Györgyöt, Kocsis Ferencet. Papp Józsefet és Reiiser Miklóst választották meg. Dr. Tonelli Sándor bemutatta a kamara költségvetését, amely körül hosszabb vita keletkezeit". Papp József (Makó) nem hajlandó látatlanba elfogadni a kölWgvetésf. Szcitz Ferenc a posta ás távirati költségeket sokalta. pick Jenő azt kifogásolta, bogy nem tárgvaltatta le az elnökség a költségvetést előzetesen a pénzüevl bizottsággal. BoJa Bertalan és Korács Mihály (Tléké.aerába) után Gábor István (ITödmozővásárhelv) a kamara avtonömjogkörének fokozottabb védelmére hivta fel az elnökség tje gyeimét és foglalkozott a vidéki iparnak re kereskedelemnek azzal a sulvos sérelmével, hogv Und a pest m;nden közszállitdst elragad a vidék elől. Dr. Tonelli Sándor felvilágosításai után a költségvetést nagy többséggel elfogadták. Hosszabb vita támadt az üzletek zárórájának és az al* kalmazottak munkaidejének kérdése körül. Varga Mihály, Klein Emil (Bqia), Blantz Béla. Löffler György. Danner János ég Széli Antal felszólalása után a kamara állást foglalt az élelmiszerüzletek heti 54, az egyéb üzletek heti 60 órás munkaideje mellett, kimondva. hogv kívánatosnak tartja, ha az üzletek záróráin és a munkaidő között szoros kapcsolat legyen. A tárgysorozat végére szorult a napirend legnagyobb érdeklő* déssel várt pontja, a kereskedelem képesítéshez kötésének kérdése. Két óra felé iárt már az idő, amikor Tonelli Sándor főtitkár beterjesztette a.z elnökség jelentését, .4 kereskedők legnagyobb része akkor már eltávozott a kamarából, de feltűnt, bogy a Baross Szövetségbe tömörült tagok zárt. sorokban )k>tartottak az illésteremben. A főtitkár jelentése ezerint az elnökség az összes beérkezett, véleménvek táblázatos kimutatásba foglalása mellett azt az irányvonalat jelölte meg a miniszterhez felküldött ie-