Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-20 / 40. szám

V 6 DÉLMAGYARORSZÁG vasárnap T958. február 20: -zenekarok az általuk kért összegeken kivül azl is kikötnék, sogy utazási és ellátási költségeiket szintén a város fizesse. A „Turandof-ot .Fleischer Antal, a „Háry Jánost" Kubáin y i Vilmos fogja vezényelni, akikkel Janoá ics,végérvényesen megállapodott. Janovics Jenő bejelentéseit hosszabb vita követte. Shvov Kálmán. Antos Kálmán és R ász tor József felszólalása után a bizottság ugy határozott, liogy limitálja a zenekari (költségeket, niég pedig huszonötezer pengőben és felkéri Janovicsot, hogv ennek az összegnek a keretében igyekezzék megoldani a kérdést. Ezután dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok,_ a szabadtéri játékok adminisztratív vezetője számolt be eddigi működéséről és ismertette a játékok propagálására kidolgozol! tervezetet. Dr. Pálfv József polgármester a tanácskozások titkosságának kérdéséről ezeket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy az ülésen történteket a legszigorúbb diszkrécióval kezelik, mert a személyi kérdések nyilvános tárgyalása súlyos károkat okozhat, ha indiszk'ét módon kerülnek ezek a kérdések nyilvánosságra. Influenza utáni hőemelkedések, elhúzódó köhögések, bronchltis légcsőhurut öuors megszüntetésére KivAlónn alkalmas Dr. BAÁL svábhegyi gyermekszanatóriuma Hizókurák. állandó szakszerű ápolás, orvosi kezelés. Jelentkezés: Budapest, Svábhegy, Mátyás király ut 23. Telefon:'165-111. Regény — egy szigetről Élete legnagyobb regényét irta meg Szántó György Budapest, február. Éjfél már jóval elmúlt. Hátunk megett a cigány muzsikál. Az asztalok közölt .nyakába akasztott kosarával sétál az éjszaka vándora: a .kucséber. Éjiékor kelő asszonyok frissen nyomott újságol árulnák. • . Kevesen üljük mar körül az asztalt. A muzsika elhalkul. Szántó György hitvese friss vizet tölt a pohárba ís ebbe tesszük az ibolyát, amelyet pár perccel előbb vásárolunk egy maszatos kölyöktől Az ibolyának széles levelei vannak, de nincsen illata. Nem május napjának sugára nevelte és nyitotta. ki benne az életet, hanem a kertész melegágya. ...Mennyivel illatosabb az Ibolya, apiety a tlreinei tenger pirtján, valahol Párnia mellett köszönt bennünket és a rózsa, amely- Málta partjainak romokban heverő bástyáit festi vörösre a nap alábukó tüzének sugaraiban. Máltáról beszélgetünk. A Földközi tengernek erről n sziklaszlgctéről, ahová menetrérid szerint Közlekedő kiráiduló hajókon turisták utaznak, Egyiptom, vagy a Szentföld felé tartó uljukoi és egy pár. órára haltot tartanak a rózsák szigetén. A sziget történetéről ir most könyvet Szántó György, a nagy erdélyi iró. Mithosz, történelem, film.., — Regényem — igy kezdi elbeszélését — azon a napon kezdődik, amikor Abesszínia elfoglalása után nzaigol flotta távozik Máltáról: ezcrkilencs/nzharminchat junius huszonkettediken. Á történés'ezen a napon indul vissza —'a múltba.. — Egy filmszínészekből álló trupp jelenik meg a szigeten, hogy megkezdjék a felvételeket. A filmdgrab a sccr.áriumiró elgondolása szerint Málta szigeten játszik Az idő: Najtolcoi kora- A fiatal Napóleoné. Ali még csak nem is konzul, tuIAn csak álmodik a császárságról. A kalendáriumon ez -oz évszám áll: 1798. Az, én regényemben a filmből élc4 lesz. A história aztán visszanyúlik -a mithologlák világába Is. — Abba a világba, ahol Poseidon volt a tenger ls'téne cs szépséges leánya Meléte istenaszszoay itt élt és itt szeretett ezen a szigeten Málta neki kösznöhelí a nevét és neki köszönheti nzokat a lűzvörös rózsákat, amelyek uralják a tenger közepéről kinyúló sziklabércekct, szélükön a mórok idejének megmaradt várfalaival. A legenda ugy szól, hogy Meléta a tenger partján megsértette a lábát, csurgott a vére, amikor a sziget belseje felé szaladt és mindenfelé, ahol lehullott egy-egy csepp a szerelmes istenasszony véréből: égő rózsák, égő piros rózsák fakadtak bimbóból virágba a földöi... —* Évszázadokon át népek országútja volt cz a néhány tucatnyi szikla a Földközi tenger hullámainak kellősközcpén. Megfordultak itt a föníciaiak, a punok, a görögök, nyögte és kacagtak e sziget a sziciliai normannok, mórok, spanyolok uralmát, a pajzsokra rákerült aztán a Johainitak nyolcsarku keresztje, őket Napoleon és Anglia váltották fel az uralomhán. A história, amely c szigeten tombolt, nem más. mint kópiája vagy folytatása más népek és más országok történetének és regényemben azt bizonyítom bc. hogy minden történelmi folyamat, forradalom cs ellenforradalom, automatikus biztonsággal és matematika) pontossággal mindenütt csak egyféleképen mehet végbe, még változott körülmények kőssÖlt is. — Évekkel ezelőtt olvastam egyszer egy újságcikkben ezt a mondatot: „...amikor Máltában a .Tohannita-rend elvesztette a katolikus formát, a jakobinus-ügynökök aek már nem volt nehéz előkészíteni'a talajt p franciák számára.-" Ez az egy mondat szülte meg bennem a gondolatot, hogy vegényt irjak Máltáról. Napoleon szerelme — Regényem bőse: a sziget... — Amely örökké él. Hiszen: a népeket, akik uralkodtak itt, büszke gályákra tűzték lobogóikat, elfújta a szél, mint a porszemet. A hóditóknak néha még az emlékét is belepte az idő. Dc őrökS Vas Pál villany, rádióit: Eladás — Ssaralés — Javítás Széchenyi tér 13. (Ol&.s pörözft mellett) ké él a sziget, Meléta istenisszoay és apja, a Tenger, Posci'don i.. . „ — Három hősnője van a regényemnek1! M(< léte az istenasszon}', Melitta egy csodálatosan szép halászleány és Mela Dickson, a világhírű filmsztár. Yoltaképen mindegyik ugyariáz: a tenger leánya, Meléta, a sziget. A reg$iyembcu megirtani, hogy a sziué-szek magánélete pilként viszonylik ahhoz a regényhez, amelyről forgatókönyvet csináltak a filmgyár stúdiójában, A« istenasszony leánya ez a halászlcánv, akibe szerelmes mindenki, Málta - utolsó nagymestere, « német Frcihcrr Ferdinánd von Hompes és a ípagclá nagykereszt: Bosrcdon de Ransijat. Aztán* Egyiptom felé tartó útjában Napoleon kiköt Máit* szigetén, két nap alatt meghódítja azt — lilii* három évig ostromolták' Máltát az angolok éa Melittát magával viszi. A szigeten ebben az Időben, hat éves késéssel lejátszódik a franci! foiy radalom. A jakobinusok, glrondlslók és patriótáié harca tombol. Marat, Danton, Robespicrre fejeit régen elvitték már a gillotine fürészporos ládáiban, dc itt életre kei ennek az időnek minden tragédiája. Még egy Nipoleonszerü figura ís szerepel a szigeten: Vailbois. tábornok, a film regény* róla szól... — Napoleon huszonkilenc esztendős... Magával viszi a nőt, azután divathölgyet csinál bclfÖO Párisban, majd vlsszáküdlt. Talán nem Is küldi vissza: ai sziget, vörös rózsáival a tenger hullámai között visszarántja azokat, akik itt tanultáld meg a szerelmet. A nő kegyetlen és démoi, szerelmes lesz Nelson tengernagyba is, de az angol flotta parancsnoki a bástyák mélyére zárja ^leléte istenasszony szerelmét, v — Ennek a nőnek a szerepét játsza Mela DleJcson, a világhírű filmsztár, akibe éppen ugy szerelmes mindéi férfi, mint ahogyan szerelmes roif Poseidon leányába és a démoni balászlányba. A' színészek eletét realilássil adom és párhuzamot vonok közölte, valamint a mylhos és a történelem között. Az egész regényen végig vonul a mythos, a história és a film világa. — ...hiszen a história a mi számunkra csak lilin és a film a közönség számára mithologia.„ — A vége? — Poseidon, a tengerek Istene megjelenik Uszályos paripáju vadrigányán, kisértetieSen- kacag, azután magához emeli a leányét és eltűnik n hullámokon... Minden, ami rajta kívül van: gyorsaid ímiló, az idők végtelenségében pillanatok aWtl eltűnő semmiség. Az öröklét égyesegyedül: Főseidéi, a tenger és Meléta. a tenger szigete... RHEUMA, köszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyófiyütassai Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos lörkölylUrdőJébcn. VIL, Dohány u. 44. Orvosi felöjyelel Olcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk áz épületben levő Conllneniál szállóban. Ismertetőt küldünk. KETTER éttermei* Buda, XI. ker.. Horthy Mikfós-ut 48 siám. ^ Szép és kellemes kerthelyiségében esténként és ünnepnapokon érábkan Lakatos Flóris kara muzsikál. Elismert jó konyha. Fajborok. Dreher sörök. Szegedlek állandó lalálkozó helyé.