Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-19 / 39. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. február 19. Politikai napilap XIV. évfolyam 39. sz. Ötven ágy Vannak dolgok épr és föld kőzött, — a Hamlet költőjével —, amelyek előtt csődöt mond minden józan emberi bölcseség. Bátran ezek közé sorozható az az ötven ágy is, amely a szeged; egyetem sebészeti klinikáján áll üresen, „üzemen kivül" helyezve, miközben a klinika kapujából egymásután küldik él a felvételre jelentkező súlyos, vagy kevésbé súlyos betegeket. A közkórház sebészeti osztálya túlzsúfolt. Van néhány olyan ágy ezen a betegosztályon, amelyben két beteget helyeztek el, mert külön ágy nem jutott már mindenkinek. Megtörténik néha az is, hogy egyik-másik beteget hirte/en kiemelik a maga ágyából és hordágyba fektetik, mert olyan súlyosabb uj beteg jelentkezett, akit nem lehetett elküldeni, akinek állapota megkövetelte az azonnali operációt. A sebészeti klinika százhúsz ágya közül ötven — nem kiadó. Ez az ötven üres agy megdöbbentő szimbóluma . a takarékosság rosszul értelmezett elvének. Évekkel ezelőtt épültek fel az egyetem uj klinikái Szegeden. Súlyos milliókat költött rójuk az, állam, amely súlyos terhek vállalására kötelezte az egyetemért szíves-örömest áldozó várost is. A klinikákat — felépítésük előtt — természetesen megtervezték. A tervezés alkalmával figyelembe verték mindezokat a körülményeket, smelyek fontosak voltak a méretezés szempontjából. Egészen bizonyos, hogy nem ok nélkül terveztek százhúsz ágyat a sebészeti klinikára és nem ok nélkül állapították meg körülbelül ugyanígy a többi klinikák befogadóképességét sem. Kétségtelerül gondos, körültekintő számitások előzték meg ezeket az ríevlétszám-megállaoitá«okat. Előzetesen fiovelembevette a tervező az egyetemi klinikák tudományos rendeltetésének szempontját, de valószínűleg gondolt a közegészségügy érdekeire is, többek között arra is, hogv Szeged az ország második városa, természetes kulturközpontja az ország déli részének, fővárosa az Alföldnek, tehát a város által fönntartott régi közkórház már nem igen elégítheti ki még n speciálson szegedi szükségletelet sem a környékbeli városok és községek szükségleteiről nem is szólva. A tervező elgondolását helyesnek, logikusnak. megfelelőnek találták annakideién az illetékesek és gondoskodtak orról is, hogy a klinikai ágvok üzembetartásához meg legven a kellő költségvetési fedezet. De aztán ellobbant a szalmaláng és hamuiéból elcbuít oz úgynevezett gazdasági válsá". M°™kezdődött a „leépítés" a „racionalizálás" és elrörorban a kulturális, a szociális intézményeket nyomorította meg. Csökkenteni kellett az egves tárcák költségvetését. közfök ner«ze elcő=nrbon a kultusztárcáét és hol ís.kezdhették volna másutt a csökkentért, mint a vidékj egvetemek tételénél. .Nagvbirtelen meuálleoitották, hogv sok oz ágv a szegedi klinikákon, illetve, hogv nem is az ágv a sok, hanem o klinikákon kezelt beteuek szánva a nagy. Megielent a -l-'kói rendelet, életbelépett a klinikai ápoló ban részesíthető betegek numerus claususa A nagv gonddal és költséggel felépített, berendezett klinikák kórtermeinek közel felét lezárták és ajtajukra kifüggesztették a tilalmi táblát. Hozzávetőleges becslés szerint a szegedi egyetem nyolc klinikáján körülbelül háromszáz ágy áll tétlenül, kihasználatlanul ezekben a lezárt kórtermekben. Akik ismerik a magyar kórházi viszonyokat, tisztában vannak azzal, hogy mit jelent háromszáz kórhqzi ágy. (A most berendezett szegedi járványkórháznak mindössze hatvannégy ágya van és hogy a kórház sebészeti osztályán legfeljebb nyolcvan beteget tudnak elhelyezni).És ez a lehetetlen állanot hosszú cszten.-dők óta uralkodik már. Hiába sürgeti az egyetem a klinikák integritásának visszaállítását, hiába hivatkozik arra, hogy •ökéletes orvosképzés megfélelő klinikai beteganyag nélkül lehetetlen, hiába hangoztatja a város, hogy az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a nem csonka klinikákat vállnlta macára a roppant terheket és hogy a szegedi egyetem klinikái nem kizárólag a szegedi betegek számára épültek, hanem az egész Délvidék szamara. — a lezárt klinikai kórtermek rendületlenül zárva maradnak. Pedig — ha igaz a közgazdászok megállapításé — a gazdasági válság mélypontján már túljutottunk és — ha igazat mond a? állami zárszámadás —, a legqtóbbi költségvetési év is "» tekintélyes feleslegekkel zárult, azok az okok tehát/amelyek a klinikák megcsonkítására késztették oz illetékeseket, már régen megszűntek. Ellenben — a sebészeti klinika kapuiéból még mindig egvre-má«ra küldik el a felvételre ielentkező betegeket, a közkórház sebészen" osztálva túlzsúfolt, de azért a sebészeti klinika ötven üres ágya továbbra ís szíuont tilalom alatt áll. M'"ntha nem lenne egészen rendjénvaló ez a dolog ... Nagyfontosságú angololasz távayalásoU kezdődtek Londonban Chamberlain, Eden, Grandi és Corbin több órds megbeszélése az anool—o*asz közeledésről, az osztrák eseményekről és a nemzetközi fielvzetröl — Franciaország aktív külpolitikát sürget Szombaton rendkiviili minisztertanács III össze Londonban Lomion, február 18. Chamberlain miniszterelnök és Grandi olasz nagykövet pénteken nagyfontosságú tárgyalást folytatott. A tárgyalást délben félbeszakították, majd rövid ebédszünet után folytatták megbeszéléseiket, amelyen kezdettől fogva résztvett Eden külügyminiszter is. A megbeszélés délután 3 óra után veget ért. Chamberlain Grandi A külügyminisztériumban a következő közleményt adták ki: — Grandi olasz nagykövet a miniszterelnöki palotában látogatást tett és a miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel az általános nemzetközi helvzetről és a két ország közötti viszonyról folytatott megbeszéléseket. A Presse Association ugv értesül, hogv a mai angol—olasz megbeszélések a két ország közötti víszonnval és az általános európai helyzettel foglalkozik. Anffol körökben általános kívánság, bogy iobb viszonv jöiiön létre a két ország között Ugv érzik, bortv mé«* nem ké-ő a Chamberlain—Mussolini levélváltással ébresztett reménvek tel»esülése. Ami Ausztriában tprtént. közvetlenül érinti Olaszországot, de közvetlenül érinti Angliát i«. Isy valószínű. hogy n szombat! minisztertanács az ausztriai í fejleményekkel is foglalkozik. Chamberlain, Fden és Grandi tanácskozása után Corbin francia nagykövet látogatta meg Edent. A Reuter Iroda értesülése szerint ismertette az angol külügyminiszter elöt| a francia kormány álláspontját a mostani ausztriai és közép* (L európai helvzetről. Ugv tudJK^VpglS jók, hogy Corbin arra az ál(Vék^^i láspontra helyezkedett, hogV) Corbin súlyos tévedés volna, ha akár az angol, akár a franeia kormány tisztán negativ magatartást tanúsítana. Mind a mai angol—olasz megbeszélések, mind az Eden—Corbin találkozás eredménve aszom* bati rendkívüli minisztertanács elé kerül. London, február 18. A kormánv szombaton' délután rendkívüli minisztertanácsot tart a nemzetközi helyzet megvizsgálására. parist üzenet Londonná London, február 18. A Reuter Iroda jelenti; Párisi jól értesült körök szerint a francia kor* mány felhívta Anglia figyelmét arra a bál* ránvrá, amelv az osztrák eseményekkel szem* ben tanúsított várakozó álláspontból szármáz* nék. Nem tartják azonban valószínűnek, hogyj Franciaország aggodalmát iegvzék forrná iá* ban közölné Angliával. Sokkal vslós/iníibb, hogv az ügyet a szokásos diploipáciai uton in* tézik eL