Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-16 / 36. szám

DÉLMAGYARORSZAG • - • - • „ - • - * » , Szerda, 1938. február 16. Politikai napilap XIV. évfolyam 36. sz. Még Romániában is... 'A magyar nemzeti közjog szellemét, alkot­mányos érzését, politikai müveltségé.t sértik azok, akik olyan rendszer érdekében fejtenek ki agitatórikus tevékenységet, amelyik még — Romániában is megbukott. Spanyolország most egyre általánosabbá váló felfogás szerint a különböző rnunició­gyárak gyakorlótere. Spanyol testeken pró­bálják ki a municiós ipar legújabb találmá­nyait és termékeit. Amit másutt fabábukon és deszkafalakon lehetne elvégezni, azt ott embertesteken hajtják végre. Nem békés vá­rosokban gyakorlatoznak légi támadások színlelésével, hanem valóságos légi támadásokat végeznek palotasorok és ember­tömegek felett. Amilyen kísérleti területe Spanyolország a muaiciógyárosoknak, épp oly kísérleti telepévé vált Románia a fajvédő nacio­nalista, gyűlölködő politikának- S ma már nemcsak kísérletről beszélhetünk, de beszá­molhatunk az eredményről. Negyvennégy napi uralom után Románia királya azzal a deklarációval nevezte ki az uj kormányt, bogy most kezdődik a j ó v á t é t e 1 ideje. Negy­vennégy napi kormányzás olyan pusztítást végzett, hogy utána már a jóvátételnek kell következni. S ez a jóvátétel törvényes és ki­kerírlb erőtlen következményeként annak a rendszemek, ami után következik, a politikai élet olyan bizonytalanságával, az államforma olyan válságával kezdődik, ami egymaga kü­lön jóvátételt igényelhet. A pénzügyi helyzetnek romlása, a gazda­sági életnek dezoláltsága, az a pánikhangu­lat, mely egymagában véve is akadálya min­den termelő munkának, nem Goga Okta­vián személyében rejlő okok következménye. Nem a kormány tagjai voltak al­kalmatlanoka kormányzásra, a kormány programja volt arra al­kalmatlan. Ezt a programot a politikai brávók gárdája, a semmjvel sem birók, tehát semmit sem koz.káztatók felelőtlensége támo­gathatta csak, ennek a kormányzatnak irá­nyát, szellemét és cselekvéseit csak a poli­tika nihilistái támogathatták bombave­tésnél veszélyesebb közreműködésükkel- S nz eredmény — még Romániában s em várathatott magára sokáig. Ezt a kormányt a nagy külföldi lapok véleménye szerirt a köz­vélemény ereje söpörte el — még Romá­niában is. Még Romániában is volt olyan ereje a közvéleménynek s egyáltalán: kiala­kulhatott olván közvélemény, amelyik hatalmasabbá vált minden hatalmi szervezet nélkül- is, mint a minden hatalmi szervezettel rendelkező kormány. Még Romániá­ban is. S azok, akik maglikat nacionalistáknak ne­vezik közöttünk, sürgethetnék-e olyqn poli­tikai rendszert s olyan uralmi berendezke­dést, amelyik — még Romániában is megbukott. A municiógyárak tulajdonosai­ban van annyi ész s van ánnyi belátás, bogy üzemeik száméra hasznosítsák a spanyol pol­gárháború véres kísérletezésének eredmé­nyeit. Lesz-e annyi ész, lesz-e annyi belátás és felelősségérzés a neonacionalizmus ma­gyar agitátoraiban, bármilyen álkereszttel te­szik is magukat felismerhetővé, hogy a ro­mán próba bukásán, a román kísérlet ször­nyű, világraszóló kudarcán ha ma­guk nem is tanulnak, okulni engedjék a jó­hiszemű tájékozatlanokat, azokat is, akik nem meggyőződésből, csak a kellő erély hiányá­nak bátorítása folytán tántorodnak el a ma­gyar történelem egyenes útjától. Ha valaki nemcsak nyelvében, de érzésében is magyar, akarhatja-e az erkölcsi és anyagi vesztesé­geknek azt a hekatombáját, amit egy­másrahalmozott a német példa gyeplőtlen követése Romániában? Akarhatja-e ont a gazdasági összeomlást, pénzügyi debacle-t, a morális izoláltságot, amibe a „nemzeti" kor­mányzat a vezetésére bízott országot döntöt­te? Nekünk valóban nem Románia sorsa fáj, de fájna látni azt a veszélyt, ami nem csök­ken számunkra a román példa messzevilágitó eseményei és kudarcai után sem. Van arra biztosíték, hogy a horogkereszt magyar elbüvöltieiben több kormányzati tu­dás és nagyobb felelősségérzés él, mint Goga Oktávián. levitézlett kormányában? S ha volna is, mint ahogy nincs erre biztosíték, kit tudna megnyugtatni akkor, amikor fénylő napnál világosabb, hogy nem az embe­rek buktak meg még Romániában sem, hanem megbukott maga a politika, maga a program, maga a világszemlélet, mely embereken és programokon keresztül akart érvényesülni. Ami még Bukarestben is po­csolyába fulladt, azt mi, magyarok, a maga­sabb kultura és államfenntartó erő reprezen­tánsai, tűzhetjük zászlónkra célul magunk elé? Ha van nemzetgyalázás, akkor büntetés és bűnhődés nélkül nem lehet magyarnak vallani azt a célt. módszert, irányzatot, amit még a román közvélemény is elsöpört helyé­ről. A Balkán kisöpört szemétje számára Szent István birodalmát senki ne akarja, — se őrültségből, se hóbortból — lerakodó hellyé tenni. Késő éfszakáig tartó izgalmas tanácskozások után Bécs hivatalos közleményt adott kl a berchtesgadeni tágyalásokrói „Az osztrák politika alapelve válíozallati marad" — A Schuschnigg kormányi átalakítótlék — „Nincs szó feltűnést kellő változásokról" Eiffél után két óráig tanácskozott a minisztertanács, haj­nalra publikálták a kiegészített kormánylistát — Egyetlen változás: belügyminiszter — Seiss-lnquart Becs, február 15. Ausztria nyilvánossága há­rom nappal a berchtesgadeni találkozás után kedden még mindig tájékozatlan volt a meg­beszélés eredményéről.. A.bécsi lapok a külföl­di jelentésekre voltak utalva. Jól tájékozott politikai körökben azon a véleményen vannak, hogy a berchtesgadeni megbeszélés olyan kér­déskomplexumot ölelt fel, amelynek végleges körvonalazása a következő napok feladata lesz. Schuschnigg be«zámol*'a a Hazaf ui arcvonal elótt Bécs, február 15. Kedden délben ülést tartott a Hazafiúi arcvonal, amelyen Schuschnigg kancellár hosszabb beszédet intézett a megielentekhcz. A kancellár a kiszivárgott "n;rek szerint, amelyeket hivatalosan még nem erősítettek meg, részletesen Ismertette a politi­kai helyzetet a berchtesgadeni találkozó előtt és után. El­mondotta, hogv milyen okok­ból látta előnvosnek azt. hogy c , . . eleget tegyen H'tler meghivá­Schuschnigg sának- A kanccllár felkérte a tartományi vezetőket, hogy a bekövetkezhető személyi változásokon keresztül is támogassák, politikáját, amely továbbra is a Hazafiúi arc­vonal és a májusi alkotmány politikája marad. Az ülés befejezése után Schuschnigg kancel­lár visszatért a kancellári hivatalba, ahol to­vább folytatták a tanácskozásokat. A kormány tagjait minisztertanácsra hívták össze. Izgalmas tárgyalások Bécs, február 15. A minisztertanács este 8 óráig nem ült össze. Schuschnigg a délután fo­lyamán is folytatta megbeszéléseit miniszter­társaival és más poltikai tényezőkkel. Beava­tott helyről származó értesülés szerint i kancellár bizalmas megbeszélések formájában kívánja döntésre előkészíteni a megoldásra vá­ró kérdéseket és csak akkor nyitja meg a rftí­nisztertanácsot. amikor minden részletkérdés tisztázódott. Tgy a minisztertanácsnak inkább csak formai ielle-ze lesz és feladata többé-ke­vésbé arra fog szorítkozni, hogv az elé'e ter­jesztett és elvileg már elintézet javaslatokat el­fogadja. Hivatalos jelentés a berchtesgadeni találkozóról Este 10 órakor azután a következő hivatalos je­lentést adták ki: — Schuschnigg szövetségi kancellár és Hitler Adolf német birodalmi kancellár február 12 i meg­beszé éhükön tüze'.eren megvitatták Ausztria és a német birodalom közötti viszony minden kérdését. A megbeszé'és célja az volt, hogy az 1936 julius ll-i egyezmény keresztülvitelében, támadt nehéz­ségeket tisztázza';. Elvben mindkét félnek elhatá­rozott szándéka kitartani az egyezmény a'apelvei mellett és azt a két áJsm közötti viszony kielégítő fejlesztése kiinduló pontjának tekintsék. Ebben © i

Next

/
Oldalképek
Tartalom