Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-13 / 34. szám

10 DÉÍ/MAGYARORSZAG Vasárnap, 1938. feHruár TT Elektromos hegesztés FRISCHMANN-nai.KMa-u.2h. lota azonkívül, hogy egyetlen ép maradéka az 1000—1150. évek építészetének és a belső festészeti és szobrászati kiképzések és díszítések lényeinek, elsősorban arra a nemzetközien vitatott tényre is bizonyíték, hogy már az alsó Arpddhdü királyok is maga* keresztény-európai müveltséaben éltek és uralkodtak. Az esztergomi királyi és prrmasi ősi palotasor fatárjárásdn és törökduiáson át ennyire ép állapotban való fennmaradását egyrészt épületbeli ellenálló erejének — tiszta kő és márványtömbökből épült —, de főként annak köszönheti, hogy • török hódoltság alatt kénytelen volt az esztergomi török várvédelem a közeinyugat felől állandóan fenyegető csatározások miatt a közvetlenül a bástyafaiak alá épült palotát földdel betömni, hogy az éppen ott nyugat felé eső falak védelmét jól elláthassa, ágyúit a palota fölé hordott dombra a falak mellé felvonhassa és ezzel biztosíthassa Esztergom nyugati frontján is a várvédelmet. Az igy teljesen föld alá került hatalmas palotatömb pedig a beszakadt tetőszerkezeten kivül biztonságba került a további háborúk, ostromok és egyéb állandóan hullámzó csatározások pusztításai elől. A rákövetkező négy évszázad ideje alatt aztán kihalt az emlékezés is róla. csupán az oklevelek és korabeli iratok sejttették bizonyosságát. Ezeknek az okmányoknak inspirációjával kezdett próbaásatást dr. Leopold Antal esztergomi prelátus kanonok, neki köszönhető, hogy aztán a bekapcsolódott állami ásatás nemzetközi művészettörténeti szempontból is felbecsülhetetlen dokumentális kincshez jutott. Hdrom stílus A nagyszerű palotasor négy nagy történelmi és három épi észeii sti uskorszakot képvisel és igy következik: a palota törzsét, a középső traktust Szent István emelte az 1000. esztendő körül kiteljesedett gazdag román építészeti stílusban, környékbeli terméskő és márvénytömbökből. A palota királyi székhely volt és benne folyt le az országlás minden eseménye. Ezt a törzsépületet egészítette kl, tataroztatta és részben átépíttette Itt. Béta, aki úgyszólván egész uralkodói életét Esztergomban és ebben a palotában élte le. Kétségtelen, hogy a palota csodálatosan szép, késöromdn stílusban tartott házikápolnáját, valamint az egész palota gazdagon faragott márványpárkányzatát, belső tagozatait, oszlopzatát is III. Béla építtette. Ilyen korabeli építészeti gazdagság és ennyire kifinomult művészeti pompa az 1150. évek körüli időknek valóságos épitészeti csodája, mert hiszen épp ez ídőtéjt volt váltóperiódusa a lehanyatló román és a kezdődő gót stílusnak. Ez a nyugtalan balsö forróságban élő kor készítette c!ő a szentföldi hadjáratot, ez a kor likvidálta az összes pogány hatások kiselejtezési mozgalmait. A palota IV. Béla uralkodásának második felétől kezdve végleg primási tulajdonba került azzal, hogy Esztergom primási székhely leit, illetve a magyar királyok innen Budára tették át székhelyüket. A következő kor már a dicsőséges és müvév és rétéről, pompájáról világhírű magyar renaissanee: Mdtyds uralkodásának kora, amelyet itt Vitéz János müvei képviselnek. Uj szárnyépületeket emel, átdiszitl a palotakápolnát, melynek szomszédságában pompázatos, tiszta renaistsancestilusu dolgozótermet épittet, melynik gyönyörű oszlopos falközeit, teljes épségben meglelt freskókkal — 140 cm. magas szimbolikus »»arkalatos erények* képeivel diszltve. A freskók, a korabeit olasz rcnalssance legszebb alkotásai közül valóknak tekinthetők és most folyik művészettörténeti kutatás az Iránt |i, hogy e müvek alkotóját is megállapítsák. Srinte folytatta a palota továbbépítését és díszítését a késő renaissance nagy prímása: Bakócz Tamás, aki főként a tiszta márványból épült uj házikápo'nával irta be örökre nevét a legnemesebb Ízlésű humanista építtetők sorába. Aztán... 1526. Mohácsnál elvérzik a magyar ellenállás és megkezdődik az a 150 éves török Jiódollság, amely •— Székesfehérvárott kirabolta. szétdúlta a királysírokat és rájuk döntötte Szent István négytarnyu gyönyörű Nagyiboldogasszony: székesegyházát, Esztergomban pedig földbe tömte királyok és priniások pompázatos palotáját. A két királyi város országos szerepe a török hódoltsággal megszűnt. Utána pedig kicserélődött a lakosságuk zöme is azzal, hogy a kipusztult és romokban hevert városokba előbb Lipót, majd Méria Terézia te'epitett idegen nyugati szerencsepróbálókat és a török és porosz harcokban érdemesült idegen veteránokat, ugy, hogy ezek a dicsőséges királyi székvárosok zavaros összetételű és világszemléleti másodlagos kisvárossá sülyedtek. A hivatali nyelv a néniét lett, az idegen polgári többség német tanácsot tart a városok élén, amely tanácsnak nem lévén érzelmi kontaktusa a városok nagy magyar múltjával, Székesfehérvárott végleg elpusztult a szentistváni történelem azzal, hogy nem mentik meg az akkor még restaurálható állapotban volt Nagyboldogasszony székesegyházat és a királyi palotát, — Esztergomban pedig végleg eltemetődik a föld alá került emlékműit.* Az 1900-as évek a csöndes vidéki jólétben találják a közben már teljesen átszűrt, magyarrá lett két királyi várost, amelynek ujabb fejlődésvonalát a világháború, majd a rákövetkezett zűrzavarok teljesen megállították. De a hosszú kényszerű tespedtség pár év óta felviharzott fejlődési tevékenységgé változott át. Székesfehérvár különösen hatalmas irammal dolgozik, ugy, hogy ma itt szinte máról-holnapra változik át a város képe. Amit nem köt meg történelmi emlék, átalakul. A belvárosban igy váltakoznak barokk-uccák modern házsorokkal, pompásan kiképzett parkokkal, uj kertvárosré6zekkel. Esztergom meg nagyszerű dunamenti fekvését használja fel uj fejlődése bázisául. Azzal pedig, hogy a két egykori ktrályf székváros napfényre ásta a legősibb magyar történelem kincseit, bizonyos, hogy ez a tény meginditja feléjük a nemzetközi tudományos és magyar zarándokjárásokat. Ridnay Oszkár. Elsőrendű román bükk tűzifát g*g prima hazai szeneket, kokszol jajgy' hízhoz Wilhoim Tocfvóralr épület- és Ulzeiőanyaflkereskedők, Mars-íér 2-3. Vf 111161111 I6MV616II Tel. 28-18. Városi iroda: Kölcsey-u. 10. Tel. 18-84. ^allai^argmom Szeged város területén 1938 február 6-tól 12-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Voiford János eladta Kószó Antal és nejének a Biró dűlőben lévő 1 hold 1154 négyszögöl földjét, 5.16 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 500 pengőért. Ingatlan- és Áruforgalmi Rt. eladta Szűcs János és nejének a Lengyel dűlőben lévő 2 hold 964 négyszögöl szőlőjét, 84.18 K kataszteri tiszta jövede'emmel, 2800 pengőért. |f Rózsa József e adta Zöldi József és nejének a Csizikha.om dűlőben lévő 1490 négyszögöl szántóját, 25.14 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2503 pengő 2} fillérért. ( Dobó János és társai eladták Bagics Sándor és nejének a Makkoserdö dűlőben lévő 1472 négyszögöl szánlójukat, 24.84 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2281.60 pengőért. Bödő Szilveszter eladta Bödő Antal és nejének a Mórahegy dűlőben lévő 1467 négyszögöt szántóját, 24.76 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1760 pengő 40 fillérért. Gerzsóny Lajos és neje eladták Dakai Sándor és nejének a Balástya 384. sz. házukat 7 hold 883 négyszögöl földdel 10.000 pengőért. 1 Guczker Aladárné és társai eladták KigyósI János és nejének a Zoitán-ucca 12. sz. házukat 10.000 pengőért. ' ' I 1 Tanács Anta'né eladta Hódi Mihály és nejének a Belsöjárás dűlőben lévő 1048 négyszögöl földjét, 11.14 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 950 pengöért. > I ' i ' J i ' . Dr. Fajka Lajosné eladta Kardos Andrásnak az öszeszélt dűlőben lévő 4 hold 789 négyszögöl földjét, 29.78 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1650 pengőért. Ifj. Barna Istvánné eladta ifj. Kéri Lajosnak a Sárosvölgy dűlőben lévő 643 négyszögöl földjét, 10.94 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1296 pengőért. Babarczi Géza és neje eladták Kazi Gézánénak az 'Ötott dü'őben lévő 1200 négyszögöl földjüket 1175 pengőért. Tőkés Lipót és neje eladták Tóth József és társának a Rádai-ucca 1/b. sz. házukat 88 négyszögöles telekkel 4100 pengőért. Tóth Kálmánná eladta Tóth Imrének a Kissziksós dűlőben lévő 821 négyszögöl földjét, 8.21 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 350 pengőért. Szécsi Mártorné e'adta özv. Pap Jánosnénak a Bodomhalom dűlőben lévő 1 hold 373 négyszögöl földjét, 16.02 K katasztert tiszta jövedelemmel, 1325.50 pengőért. Lieszkövszki Károly eladta Hortyi Mátyás és nejének a Hétvezér-ucca 60. sz. házát 174 négyszögö es telekkel 7840 pengőért. Kazi Gézáné eladta Császár József és nejének a Lengyel dűlőben lévő 947 négyszögöl szőlőjét, 4.11 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 900 pen-i göért. Dani Mátyás és neje eladták Fodor Imre és nejének a Tari dü'őben lévő 883 négyszögöl szőlőjüket, 9.38 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. Klekner Lajos eladta Engi Jánosnénak a Szatymaz 572. sz. házát 1027 négyszögöl földdel 3000 pengőért. t Tóth János és neje eladták Sánta Ferenc és nejének a Róma-Kálvária-Jerikó dűlőben lévő 175 négyszögöl földjüket, 294 K kataszteri tiszta jövedelemmel 800 pengőért. Máté Ferenc eladta Rácz Ferenc ás nejének a Balástya dűlőben lévő 1200 négyszögöl földjét, 3.45 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 300 pengőért. Herédi István és neje eladták Kiapéter Pál és nejének a Homok-ucca 3. sz. házukat 146 négyszögöles telekkel 4000 pengőért. Ingatlan- és Áruforgalmi Rt. eladta Szalma Ferencné és társának a Velez dűlőben lévő 1 hold 186 négyszögöl földjét, 4.58 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. | Katona Józsefné eladta Német Ferenc és nejének a Csizikha'.om dűlőben lévő 1184 négyszögöl szántóját, 15.54 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1657.60 pengőért. Kormányos István és társa eladták özv. Pomádi Istvánnénak az Alpár dűlőben lévő 97 négyszögöl szőlőjüket, 1.46 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 194 pengőért. Kasza Ferencné eladta Farkas Erzsébetnek az öthalom dűlőben lévő 400 négyszögöl szántóját, 6.75 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 250 pengőért. Dudás Mihály és társai eladták Iparosok Országos Központi Szövetkezetének a Maros-ucca 41. sz. házukat 9/l, részben 6000 pengőért.