Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-08 / 5. szám

Szombat, 1938. január 8. n*M. MAGYARORSZÁG O •BMB SZINDBAD A HAJÓS (KRIHY GYULA ÉLFTENEK ES MŰVÉSZETÉNEK R G É N Y E) IRTA PERKÁTAI LÁSZLO.J Krúdy Gyula kétségkívül egyike a legerede­tibb és legérdekesebb magyar novellistáknak. Magányos művész. Elődje nincs és nincs utód­ja sem. Dekadens és impresszionista: olyan mélyen, mint talán egyetlen kortársa sem, a századforduló kavargó, fűtött légkörében. Kü­lönleges lelkialkata azonban nemcsak művé­szetét, de életét is a mű magaslatára emeli. Ha van magyar iró, akinek részletes életraj­zával a szellemtörténeti • szempontú irodalom­tudománynak foglalkoznia kell, Krúdy az. Nemcsak azért, mert élete művészetének szerves része, hanem mivel a kor minden jellemző vonását megánhordozza. S ennek nem mond ellent az sem, hogy mindenki más­tól különböző, küln légkörrel biró egyéniség. Hiszen az ilyen „külön egyéniségek" a század­forduló tipusos jelenségei. A részletes Krúdy-életrajz megirásra vár. A legkülönfélébb okok miatt ez ma még meg sem írható; mi is, a rendelkezésünkre álló anyagnak cssak kis részét dolgoztuk fel. De eélunk nem is életrajzírás, hanem egy írói arc felvázolása. Amire munkánkban támaszkodhatunk, igen kevés: az ujabb irodalomtörténetek idevágó fejezetei, néhány kritika és ismertetés. Az életrajz és bibliográfia összeállításában sokat köszönhetünk dr. Krúdy Andor, Lázár Miklós, Szép Ernő és Várossy László urak­nak, valamint dr. Surány Pálné önagyságá­nak, az író második feleségének. Az ő szí­ves készségükért ez úton mondunk hálás kö­szönetet. Sok fontos adatot merítettünk Krúdy iro­dalmi hagyatékából, amely részben leányá­nak, részben a Nemzeti Muzeumnak birtoká­ban van. Azok az eredeti okmányok, amelye­ket felhasználtunk, kivétel nélkül c hagyaték­ból valók. I. „Én írónak születtem, semmi másnak." (önéletrajz). Krúdy Gyula mind életében, mind írásai­ban emlékező ember. Valamiképpen eszmél­ktdési formája a zemlékezés. Minden él­ménye, szinte máir az élmény pillanatában emlékké finomul és szellemének mozgalmait az emlékek járása idézi elő. De nemcsak egyéni élményei kerülnek az idealizáló, kis­sé mindig álomszerű emlékezés intim köré­be, hanem családjának, sőt nemzetének tör­ténete is. E réven valósággal személyes kapcsoaltban van a magyar múlttal. Innen ered történelmi regénveinek legfőbb va­rázsa. Az árpádházi királyokról, a tatárjárás­ról, a XIX. század nagy magyar alakjairól az öregember hansúán beszél, aki ifjúkori ka­landjait meséli el. A nemzeti múlttal való ezt a személves kapcsolatot a Krúdy család múltja és tagjai­nak erős történelmi tudata teremtette meg benne. Hogyha tehát irói egyéniségének megfejtését tűztük ki célunkul, legalább rö­viden, vázlatosan foglalkoznunk kell mind a Krúdy-család. mind az iró élettörténeté­vel. Továbbá: Krúdy életrajza ióformán írá­sainak is foglalata. Éppen emlékező maga­tartásából következik, hogy műveinek nlao­anvaga a. személyes élmény és azon alig változtat valamit a mű szerkezete és múvé­£z\ valószerúsége. érdekében. Élet és művé­szet kapcsolata ebben az esetben szétválaszt­hatatlan, A Krúdy-család I. — A család hagyományai szerint aKrúdy­ak őse Mátyás király idejében jött be Olasz­országból, mint szakács Beatrice királyné kíséretében. Hogy ennek a "hagyománynak | mi az alapja, nem lehet tudni; mindenesetre | a családban régóta él egy mondás: „Nem hiába szeretjük a jó ételeket, szakács volt ; az ősünk!" Ez a bizonyíthatatlan hagyomány | még azt is állítja, hogy a Krúdyak az észak­olaszországi Crudie városkából származnak; ha ez igy van, erre vall nevük is. II. — Á család cimeres nemesi levelét 1671­ben nyeri el. Középbirtokosok: Nógrádban, Hontban sőt, nemessé válásuk előtt Zólyom­ban is, de a törzsbirtok a nógrádmegyei Szé­: chenykovács. A család két főágra oszlik. Az egyik mnidvégig megmarad Nógrádban, ! evangélikus vallású és józan hivatalnokok; lelkészek, prókátorok kerülnek ki klzülük. A másik ág, — s ebből származik az író is — a XIX. sz. elején Szabolcsba szakad, ka­tolikus vallású, a megyei életben nagy sze­! repet visz és tagjai — úgy látszik — erő­i sen romantikus hajlandóságúnk. | A két ágat utoljára együtt képviselő ős, II. János, az író dédapja, aki nógrádmegyei vár­nagy. Ennek fiai: Kálmán és Gyula, kik már teljes erejükkel vetik bele magukat a kor romantikus-liberális áramlataiba és szenve­délyes osztrák-gyűlöletük családi örökség­ként száll az utódokra. A szabadságharcot mint vörössipkás századosok verekszik vé­gig, —• Gyula Komárom legendás védelmé­ben is résztvett, mindvégig Klapka adjután- ' saként —, majd halálra ítéltetvén, több évig bujdosni kényszerülnek. — Miután az am­nesztia megérkezik, a testvérek útja szétvá­lik. Gyula Nyíregyházán ügyvéd lesz s mint szenvedélyes ellenzéki, az új forradalom áb­rándképeivel eltelve, éli a szabadságharc utáni magyar úr passzív életét. Tisza Kál­mán miniszterelnöksége alatt a szabolcsi 48-as honvédek menházának elnökévé vá­lasztják; unokája, az író számára pedig a testet öltött dicsőséges magyar multat, a sza­badságharc legendájának fennjáró emlékét jelenti majd. ül. — Kálmán ,a megalkuvásra kevésbé képes testvér, — mint oly sokan ebben a korban —, felcsap úribetyárnak. Beveszi ma­gát az Ipolyság erdőségeibe és guerillája ré­me lesz Bach miniszter pandurainak. „Csíny­tevéseiről", egy romantikus szerelem törté­netével kiegészítve, még ma is regélnek az ipolysági és nyirségi halászok. Szökés köz­ben éri őt a halálos csendőrgolyó. (Irodalmi feldolgozását. 1. Krúdy: Álmok hőse, Repiilj fecském, Betyár álma és Mikszáth: Krúdy Ká'mán csjnytevései.) IV. — Gyula, fiát (Gyulát) szintén ügy­védnek taníttatja. Ez csendes, búskomoly férfiú, aki mindvégig hú marad ellenzéki és színmagyar hagyományaihoz (pl. egész éle-, tében zsinóros magvar ruhában jár) s mint buzgó 48-as vesz részt a megyei politikában. Kétszer is fellép képviselőjelöltnek, de mind a kétszer eredménytelenül. — A Kossuth­váró famíliában nagy esemény, midőn Kos­suth Ferenc Olaszországból hazatérve meg­látogatja őket Nyíregyházán, de még na- i Eredni sv lei kar- és zsebárák. harsn<*uté­siá asztala órák, arany­neműek előleg nélkUl <1 íjait rész­leire Unió könyvecskére Me clinél, Kelemen ucca 1". gyobb kiábrándulásuk, midőn kiderül, hogy a „Kossuth-fiú" nem akarja újra forradalma­sítani az országot. Gyula a régi nyírségi fa­míliából származó Szakács Júliát veszi fe­leségül és öt gyermeke születik: Gyula, Pé­ter, László, János és Ilona. Ezek közül a leg­idősebb, Gyula ,az író. Nyirség—Podolin—Nyírség. V. — Születet 1878 október 2I-én. Hatal­masan megtermett, koraérett gyermek; alig ötéves, mikor iskolába Íratják, tizenkét éves korában már kész férfiú. Nem barátkozó ter­mészetű. „Inkább szerettem — írja — ma­gamban lenni, mint korombeli ifjakkal, vagy lányokkal..." Erős szexualitása, amely lé­nyének legfőbb alapvonása, már etben a korban megnyiltkozik: „Miután elég izmos fiú voltam, már kora ifjúságomban is föld­höz terítettem mázsás szakácsnékat, bogy bódolatomról biztosítsam őket. Szerettem li­getekben nádasok,ban, árokparton meghú­zódni, mint valamely betyárnövendék s n paarsztmenyecskéket és a Nyírségen akkor még gyakori vándorcigánynőket haramia módjára rohamoztam meg" — irja magáról rövid önéletrajzában. — íme a legelső be­nyomások: a Nyirség, amely akkor még buja kiöntéseivel, egyéni flórájával és faunáiéval, továbbá gőgös, osztályöntudatukban meg­merevedő, de hanyatlásukban is egyetlen nagv családot képező nemesi famíliáival (Gaálok, Zathureczkyak, Vayak stb.) külön ország az országban- Ennek a tájnak és élet­formának stigmái vésődnek bele legmara­dandóbban a koraérett és erősen impressziv lelkületű gyermekbe. fEolvt köv.) PÁRISI HAGY ARIIHOZ RT. '<1*0. CSCKONtCS KIM Utt« t«»a» ilenedühurok Ps alkatrészei Acél E hegedű hur, 12 drb 24 íillés. óCl E hegedű hur 24 fillé. Beriaiard E hegedű hur 7 fillé. Silverin E hegedű hur 10 fillér Hegedű G-hur 14 fillér Exceisior hegedű G-hur 24 fillét Bei D hegedű hur 2 és fél huzatos 22 fillér. Aluminium D hegedű hur 38 fillér Bél A hegedű hur 2 és fél huzatos 22 fillér Aluminium A hegedű hur 18 fillér Bernhard A hegedű hur 10 fillér Silverin A hegedű hur 10 fillér Bőgő G-hur 33 fillér Bőgő D-hur P 1.63 Brácsa A-hur 23 fillér Brácsa G-hur 32 fillér Mandolin D-hur 10 fillér Cimbalom hur 10—18-ig 1 tehciCS 08 fillér Citera hur 3 orsó 21 fillér Vonóször fekete 38 fillér Vonószőr fehér 58 fillér Ilegcdü A-sip 24 fillér Gyanta 1 doboz 10 fillér JEGYEK %49 minden előadásra a Délm a gyarország jegyirodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom