Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-22 / 17. szám

a DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. január 2 ií Rácznah van szive! olcsó áron szép és íócipőt adni. Pengőtől már, vehet elsőrendű anyagból, a legelegánsabb formákban férfi cipői. CÉGEM SLAGERE a lack cipőt poiló S IYI 0 K I 0 Q 0 IP 0, ncm repedezik, mint a lack, tarló*, elegáns és IdkOrlénye van. kizárólag nálam kapható készen kirakataimat. Nézze meg világvárosi Kölesei uca 7. SZINDBAD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ÉLETENEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNYE) gerálja néhány visszatérő s a népmesék hangjára emlékeztető szólás. Ilyenek: „Szinrl­bád akkor még csak százesztendős fiatalem­ber volt...", „...Pápay, a sugó, akit Szind­bád körülbelül háromszáz esztendő óta is­mert ...", „Hajdanában, amikor még csak százháromesztendős volt..." stb. — Az ilye­nek különben az alak nevének eredetére, az Ezeregypjszakó-ra is utalnak. (L. Bev. VI.) De mutatják azt is, hogy Krúdy elsősorban típusokat és nem egyéneket lát cs rajzol. (Folyt, köv.) IRTA PERKÁTAI LÁSZLÓ. 12 De azért korántse lehet őket egy kalap alá vonni. Kosztolányi elsőleges lirai élmé­nyeit verseiben oldja fel s emellett a formák •aggodalmas tisztelője, prózája tehát tiszta próza: tárgyilagos, korrekt, sőt puritán. Krű­dyé pedig a levezetetlen lirai mondanivalótól megduzzad, formája felbomlik, prózaverssé lesz. Kosztolányit nz egész ember érdekli a legkülönbözőbb viszonylatokban. Krúdy ér­deklődésének középpontjában makacsul és kizárólag a nő áll- Ez és az állandó érzelmi­zenei telítettség Szindbádot -élesen elkülöníti Esti Koméitól és irodalmunkban egyedülálló figurává avatják. 'A SZTEREOTIP ALAKOK mind meg­egyeznek abban, hogy jellemük véglegesen kialakult lévén, a külső eseményekre mindig azonosan Teagálnak, vagyis kalandjaik meg­határozott szkémák szerint követik egymást. Szindbád legtöbb kalandjának sz kómá ja a következő: Emlékezik valamely régebbi sze­relmére s elutazik hozzá valamelyik kisvá­rosba. Régi szerelme ekkor már asszony s lánya is van, akiről sejtjük, hogy Sztndbádé és aki szintén beleszeret a „hajódba". Halk hangú beszélgetések után Szindbád elutazik n városból. — (1.. a következő novellákat: A hidon. Szindbád titka. Szindbád őszi útja. Az álombeli lovag. Női arckép a kisvárosbon. Az éji lntosrntó. Éjjeli vendégség. Az ecetfák pirulása, stb). De vannak más jellegű „utazásai" is: lányt szöktet, a legelső állomáson leszáll a vonat­ról és visszavezeti anyjához zokogó szerel­mesét- (Utazás éjjel). Egy nőismerősc falura hívja s ott elhatározzák, hogy öngyilkosok lesznek, mert féltik szerelmüket az elmúlás­tól. Szindbád az utolsó pillanatban „eluta­zik'. (Szökés az életből,'Szökés a halólból). Máskor egy kis virágárús-lányt kisér baza s miután elválik a lánytól, oz öngyilkos lesz. (Szindbád útja a halálnál). A tetszhalott Szindbádot szeretője kocsira ülteti s a lóba­. iviszi feleségéhez. A haragos asszony le­húzza halottnak hitt férjéről n felsőkabátot és a kocsit a másik asszonyhoz kergeti visz­s; «. Szitídbád a hidegtől felébred. (Szökés n nőktől). Egy másik novellában Szindbád meghal és egy „idősebb apáca" rózsafúzé­rón fagyönggyé változva ébred uj cletre. El­gurul és nz „aranybányász" feleségéhez Ve­iül. ahol a/ asszony fésűjével beszélget. (Szindbád álma). Van néhány, amely gyer­mekkori emléket idéz- Ezek tiszta, derűs szemléletükkel s az emlékezés finom lirája­vwl, a Bűvös erszénynek emiitett részletéhez ;'.Íjának közel. Ilyenek: Szent Jusztina estéje, llili évek. Szindbád a hajós. Egy régi udvar­házból, A-t első virág és A bárom muskaté­ROS. Ez a rövid áttekintés is világosan mutatja, hogy a Szindbád-novellák (vagy talán he­lyesebb a kevésbé határozott jelentésű tárca műfajjal megjelölnünk) cselekménye úgy­szólván semmi. Milyen új vonást hoznak te­hát és miért mondhatjuk, hogy Szindbádban Krúdy túlnőtt a Mikszáth-hatáson? Fentebb líraiságát emiitettük, de nem fej­tettük ki, hogy mit értünk rajta. A hang me­lankóliáját, az asszociációk szabad csapon­gását és az álomszerüséget. Az első kettő­ről később szólunk, az álomszerdségben Krú­dy Színdbád-tárcáinak és későbbi Írásainak legmélyebb varázsát ismerjük fel- Valami olyasfélét, amit Szerb Antal e regényben csodának nevez. Krúdy írásaiban az álom­szerűség a csodás-elem. Ady egy helyen így ír erről: „ ... az álomszeriiség, melyet látszólag könnyű eszközökkel lehít, vagy rögzít meg, iszonyúan súlyos valami. Súlyos, mert maga az élet titka, vagy legalább is makacs, félős tendencia arra. bogy belenyúljon ebbe a so­ha át nem hatható, csak megközelíthető ti­tokba." Valóban, ez az, ami túlmutat Szindbád sze­relmi kalandjain, ami a valóságot a maga rendszertelen ktiszaságában hihetővé- teszi és pedig úgy, hogy csodává magasítja. Az asszociációk féktelen csapongását az álom logikája szerint rendezi­íme: Hajnalodott, a város már aludt s (Szind­bád) feje körül, mint hideg fuvalmak, lebeg­tek a láthatatlan hópihék. Egy darabig gon­dolkozás nélkül bámult a susogó sötétbe, — aztán egyszerre rövidszárú csizmában látta önmagát, amint egy templom mellett bandu­! kol a mély hóba taposott gyalogösvényen. [ Varjak ülnek a torony keresztjén és a fagyos kútról vizeskannával jön egy tarkaruhás, pi­rosképü asszony. Körülötte az alomképbeli kisváros és ő megv. megy a hóbataposott gyalogösvényen ... Mire a régi templomot megkerüli, már lát is egyet-mást, fehérfiig­gönvös ablakokból: egy érett, nagyszered kövér asszonyt, feléje tekinteni; az nsszonv­nak haflott az orra és élveteg, torz mosoly az atkán, mint talán egyszer, egyetlen egv­szer látott egv pillanatig valakin, -- aztán el­tűnik a kép és ismét az erkélyen áll. ahol a hólepkék szakadatlanul szállongnak körülöt­L " te . Ez az álomszeriiség teszi lehetővé, hogy elhigyiük a tetszhalott Szindbád éjszakai ko­csizását, a virágánislány egyébként m«>g­okolatlan öngyilkosságát, Szindbád fa­gyönggyé-változását és mindazokat nz egy­szerűnek látszó, de csodálatos eseményeket, amelyek Szindbád életét alkotják. A csoda jelenlétét, már-már a meseszerűséget szug­Budapest I. 6.45: Torna, hanglemezek. 7.20; Étrend, közle­mények. 10: Ilirek. 10.20: Móricz Pál elbeszélései­ből/10.45; A Szépművészeti Muzeum Deák-£bner képeit ismerteti B. Bakay Margit. 11.10: Nemzet­közi vizjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egv e­temi templomból, időjárásjelentés. 4205: Törseök Hilda zongorázik, Albert Ferenc hegedül zongo­rakísérettel. 12.30: Hirek. 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 13.30: Hanglemezek. 14.-10: Hirek. 13: Árfolyamhirek, piaci árak, élel­miszerárak. 10.15: Cserkészek félórája. 16.43; Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 17: A rádió szalonzenekara. 18: Világgazdaság 1937-ben. Előadás. 4&.30: Farkas Bcla és cigányzenekara. 19.30: Emlékezés Fulszky Károlyra. Előadás. ".:0 óra 05: Közvetítés az Erzsébetvárosi Kisfaludy Színházból. Fehérvári huszárok. Színjáték 3 fel­vonásban. Szövegét és zenéjét szerezte Erdélvi Mihály. Karmester Rajni Sándor. 22.30: Hirek 23 óra 15: ídöjárásjelentés. Majd: Kalmár Tibor jozz-zenekara játszik. 0.05: Hirek külföldi magya­rok számára. Budapest II­19.30: A földmivelésügyi minisztérium mezőgaz­dasági félórája. 19: Törvény és itélet. 19.30: Máté Aron Lajos klarinétozik, zongorakísérettel. 20: Hirek. 20 25: Timkó Margit magyar nótákat zon­gorázik. 20.50: Hanglemezek. 21.55: ídöjárásjelen­tés. Külföld. Belgrád. 10.15: Vendéglői zene. —' Berlin 8: Egy éj Velencében, operett. — Bécs. 8.05: Rádiózene­kar. — Droitvrich. 9: Tarka est. — Frankfurt. 10 óra 30: Tánczene. — Kassa. 5.40: Danyi T'ali ci­gányprímás migyar dalokat játszik. — Milánó. 1+ Mascngni: A kis Marat, háromfeh onásos opera. — Paris. 10.50: Franciaország dalokban. — Po­zsony. 6: Magyar műsor. — Stockholm. 5.30: Régi tánczene. — Varsó. 9.50: Operett és tánczene. B eiyeoDUiiüemánusHei pénzes levélen érkezett bélyegeket magas áron veszem. BÉ LY EG K ERESfí ED ES Dóm téren. H-lcota iiocá 29.1 Legolcsóbban LAU IGNATZ cégnél, Kelemen-u. 5. vasaroinai Nöi őszi kabátok, divatszinekheu P 13-től Nöi teveszőrkabátok P 2Z- 1 Női téli kabátok, kék és fekete, dúsan szőrmézve P. 24 lől Nöi téli kabátok perzsás gallérral P 45-től Női háromnegyedes divatbundák P 65-töl Nöt háromnegyedes sealbundák P 100-tól Női perzsa lóbbundák P 200-tó! Férfi őszi öltönyök, divatszinek F 22-től Férfi átmeneti kabát P 13-tél Férfi fekete téli kabát P 28-tól Férfi bőrkabátok P 35-tól Férfi lengyel kabátok f 40-töl Férfi szőrniebekccsek P 40-t l Intézeti és boy kabátok Pl.­Kedvező fizetési fe iételrt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom