Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-19 / 14. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1958. január 19. Motor és gépjavítás FRISCHMANN-nál Kálvária ucca f 2b. sz. SZINDBÁD . • A HAJÓS (KRÚDY GYULA ÉLETÉNEK LS MŰVÉSZETÉNEK REGÉNY E) IRTA PERKÁTAI LASZLO. 10 E helyen még jellemzésmód járói kell szóTonunk. S ezzel kapcsolatban általános érvényű megállapítást tehetünk: Krúdy nem fejleszt jellemeket. Egyen kivül: ez az egy ő maga, a fentebb már emiitett Krúdy-képmás. Különös jelenség ez: hasonlatos ahho2, amit Németh László Proustra vonatkozóan állapit meg: „Mig a rossz ábrázolók — irja - a típus tulajdonságait ajándékozzák az egyénnek, itt az egyéni tulajdonságok rendszeréből emelkedik ki az általános Krúdy is, alakjaihoz, mint egyéniségekhez közeledik, s éppen azért, mert a hétköznapitól eltérnek. Ennék ellenére az ábrázolás folyamán elvesztik egyén-jellegüket: az egyszeri tipikussá válik. Áll ez, bármelyik emiitett gentryfigurájára- Igaz, van valami sajátos érdekessége mindegyiknek, de végeredményben minden, mégoly egyéninek látszó vonásuk is elvész a „züllő gentry" típus-jegyei között. Zohorai, Pirinyi, Kaveczky, B hóbortos Zathureczkyak stb., mind, külön-külön is, a tipust jelentik. Annál is inkább egvéni s minden mástól különböző jellem a Krúdy-képmás, ez az egyre fanyarabbá váló. mindenütt jelenlevő, egyszerre szentimentális és téljózan. különös figura. Első igazi megjelenése Szindbád nevéhez fűződik. Az e korbeli gentry-irásokban mindössze tálén egy alakban fedezhettük fel távoli előzményét s ez a/ imént említett „idősebb" Zathureczky. Ez a figura elvezet a liraiság kérdésének vizsgálatához. Minden gentry-olnkján érezhető -- talán az egy Bajsa Gábor operettfiguráját kivéve —• a modellről-másoltság. Történetei valóságos alakokkal való élményeinek felelevenítései, vagv hallott adomák feldolgozásai. „Nem is egyéb az. egész me- j semondás — vallja ő maga is —, mint el- . mondása azoknak a dolgoknak, amelveket I régi emberektől hallottunk." Hivatkozik ís lépten-nvomon az élő forrásokra; elsősorban na<*vapjárn. a 18-as „elnökre". Van azonban egy momentum, amelv már későbbi, igazi liraiságára emlékeztet: az impresszionista tái bevonulása írásaiba. Gentry-történeteinok hátterében ott húzódik ez a lirni és zene táj, amelv már teliesen elkülöníti írásait Mikszáth-tól s egyéni fejlődése iránvát telzi: ..Késő őssszcl imádandó igazán a Nyir! A szüreti vig hanrrok elmultak a tájról és a sarca szőlődombokon csak a fekete vnriucsspatok járnak: a magános és.kopár szilfákon a vércse üldögél és ha szekér zörög végig a tájon, mintha sárga bokor és lombja-vesztett fa csodálkoznék: ugyan ki jár még il, or a falun kívül.-. Az eső pedig a pusztaság fölött lóg: a nagv szürke könönvegek. melyek a fázékony föld felett lebegnek, mindjárt megmozdulnak és egészen ráborulnak a világra." A MÁSODIK ÉLMÉNY-CSOPORT, amelyet a Mikszáth-hatás hívott életre, a Szepességhez fűződik. Tótjaival, palócaival, nemes uraival, lengyeleivel ez az igazi Mikszáth-környezet. Mégis az ebben a környezetben játszódó írásain jóval kevésbé érezzük Mikszóth-jelenlétét, mint az előbbi csoporton. Ennek oka kettős: Az első — mint a gentry-irósoknál — az élmény erőssége, ezúttal a diákévek emlékeié. A második: a szepességi városok különös, középkorias hangulatának érzékeltetése. Ez tisztán Krúrlynak a környezet iránt élő nagy érzékenységéből folyik, független minden külső hatástól. Erre a környezet iránti érzékenységre már utaltunk a podolini évekkel kapcsolatban (L.: Bev. V.). Hogy mit értünk rajta, megmutatja egy e korbeli, de az első Szindbád-sorozat darabjai között megjelent novella következő részlete: „Hermann, a toronyőr, húsvét vasárnapién kihúzta fejét a medvebőrsüvegből. amelyet oz első őszi szelek megérkeztével fülére húzott és hajadon fővel széleltette az áhítatos hangú harangot. Hermanné kinyitotta az eldugaszolt kürtőlyukat és alantról a városka polgárai gyönyörködve nézték, hogy ismét nehéz füst kanyarog elő kedves öreg tornvuk tetején. Az öreg városkapitány udvarából jókedvűen integetett Kéti felé a toronyba. amidőn az belefújt délben a kürtbe, mig Stiller János, a városka mechanikusa és műszerésze előszedte a zugolyból ócska táskáját és szerszámai tisztogatásához fogott ..." A nevektől (Krúdy neveiről még kell maid szólanunk) egész a „kedves öreg toronyig" minden motívum azt a szellemet leheli, amit jobb lriján középkorinak nevezünk. Ebben a környezetben: takácsok, kékfestők, szerzetesek, babonás öregasszonyok, mord várurak, ártatlan kisnolgárlányok. tótok és kisértetek élnek, valamint nompásan elképzelt közénl-orí „zsoldoskatonák" és . egy diák, a fiatal Krúdy. Legsikerültebb fiatalkori regépyében (21 éves korában irja) a Podolini kisértet-ben. a Jókaira emlékeztető romantikus mese körül ennek a világnak nagy része felvonul. A regény főhősei: Kaveczkv György, a tívornvázó várúr, romantikussá színezett megfelelője gentrv-hóbortosaínak, Rtótnszky. a gazdag felvidéki úr és Wart Erzsébet, Krúdy első démoni nőalakja. A' cselekmény menete komnlikált roárbaf. orgiába hajló tivornyák, féltékenykedés, gyilkosság, a nizsderí vár sejtelmes jelenetei. Dart Erzsébet ál-b»1,-'.tn stb.) Krúdy művészi fejlődése szempontjóból mégis igen fontos ez a regény, mert a kísérletezés, formakeresés dokumentuma. E keresés iránya itt nem annyira Mikszáth, mint inkább Jókai és Dickens felé mutat. A meseszövés, motiválás, bonyolítás Jókai történelmi regényeinek reminiszcenciáira vall, mig a mellékalakok minden esetben Dickens! juttatják az ember eszébe. Mik, a komikus törpe, lakatjaival és kedves . áradozósaival, Marcinkáné, a gazdaasszony, a fazekat leső barát, a kolostor tárogató mellett borozgató szerzetesei és mindenek fölött Ancsurka, a kis tót lány gyengéd figurája, felvehetik a versenyt Dickens legsikerültebb mellékalakjaival- is. SZEGEDI FARSANG BALI NAPTAR Január 22, Tisza: Turul bál. Ipartestület: Vitézi est. Január 23, Ipartestület: Fodrászok álarcos bálja. Január 29, Ipartestület: IparosbáJ. Február 1, Hungária: Szent Imre bál, Tisza: SzTK-bál, Ipartestület: Helyőrségi altiszti bál. Február 2, Tisza: Fclsőipariskolások bálja.. Hungária: Menza-bál. Ipartestület: Úrnők Mária kongregációjának műsoros teája Ínséges gyermekek javára. Február 5. Tisza: Tanitó-bál. Február 6: Tisza: Főiskolások jelmezes bálja. Február 12, Tisza: Pusztaszeri bál. Február 15, Hungária: Emericana-bál. Február 19, Tisza: Erdélyi bél. Ipartestület: Adóhivatali tisztviselők bálja, Hungária: SzAK-bál. Február 2fi, Tisza: Csaba és Rákóczi bajtársi egyesületek bálja. Hungária: Mérnökszővetsért bálja. Febrnár 27. Ipartestület: Fronthnreos-bál 3 Március 1, Ipartestület: Polgári Dalárda bálja. Nemcsak vegyile g tisstit, hanem tökéletesen fest »> „IDEÁL" kelmefestő Tulajdonos Hirsch Klári képesített kelmefestő és ve.gytisztitó. üzlet Batthyány ucca 2. (Stefánia sétánnyal szerűben) Báli ruhák szakszerű tisztítása és festése Iparosbál — az iparos aggházért. Hirt adtunk arról, hogy a szegedi kézmüiparosok elhatározták, hogy az iparosok aggmenházát kibövitjk, hogy minél több elaggott iparost helyezhessenek ej szociális jóléti otthonukban. Ebből a célból január 29-én a régi békevilágra emlékeztető hagyományos keretek között iparoshálat rendeznék, amelyen a társadalom minden rétege képviselteti magát. Az ipartestület vezetőségéhez napról-napra tömegesen érkeznek megkeresések meghívókért, niert a báját zárt körben rendezik meg é.s az igyekezet arra irányul. hogy a báli szezon egyik legnívósabb, legszínesebb farsangi mulatsága legyen. A bál tiszta jövedelmét az iparos aggmenház javára fordítják és erre való tekintetlel a szakosztályok teljrsen díjtalanul vállalják a rendezés munkáját Január 28-iki Filharmonikus hangversenyre Jegyek a Délmagyarország Jegyirodában válthatók.