Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

16 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, Í93Ü. január 1(3. Bálozó, Az arcbőr bckrémezése ós kifestósc meg I bőrt, a puder egymagában ugyanis hamar lepcnem esti arckikésőtés. Élihez; egy speciális u'iap- I reg.' • > ' . , • anyag szükséges, amely bársonyossá teszi az arc- | Türelmetlen. Forduljon szakorvoshoz. A féli sportok kozmetikája A téli sportnak egészségügyi szempontból szinte fontosabb szerepe van, mint a nyárinak, mert niig .nyáron a meleg, a napsugár, a természet zöldje, a viz vonzereje inkább viszi szabadba az embereket, addig télen csak a szabadban üzőtt sportok szeretete csalja ki őket a meleg lakásokból. Minden sportnál, amelyet télen a szabad levegőn űzünk, legyen az gyalogtúra, vadászat, hegymászás, síelés vagy korcsolyázás stb., a bör a hidegtől különböző ártalmaknak van kitéve. Leggyakrabban fordul elő a fagyás. Magasturáknál óvakodni kell az acut fagyástól. Ez ugy keletkezik, hogy erős hidegben az orr hegy% a Lilék, de a kéz és láb ujjuk is hirtelen krétafehérré válnak. Ez az állapot a bőr hajszálereinek erős összehúzódása következtében áli elő, amikor is a bör táplálása hirtelen megszűnik. A nem helyes magatartás mellett ilyenkor helyi szövet elhalás állhat be. Egy másik maradandó hideg-ártalomra is fel kell hivnora küliinöscn a fiatal sportoló nők figyelmét, mely az arc maradandó vörósségélicz vezethet. Gyakran lehet látni a vörösre színeződött orron és arcon, dc a mellkas szabadon ievö részén is apró, kitágult véredényeket, melyek meglehetősen torzítva hatnak. A hideg, dc különösen a nap fénysugara a nem elég körültekintően, nem elég óvatosan sportoló nőnél még más maradandó bőrártalmakat is okozhat, melyet a bőr „roegviseltségének" nevezhetnénk és amely nz egyébként fiatalos arcnak egy különös öreges kifejezést kölcsönöz. Azok, akik komoly sítúrákat végeznek, esetleg napokig a hegyek között élnek, csak legritkább J esetben mosakodnak vízzel. Mosakodásra eleansing krémet és különböző arcvizeket használnak. Az arcot puderezés előtt a bör felületét védő e célra készített krémmel kenik be, amelyre egészen halványszínű pndert kell alkalmazni. Rúzsra siflcs közben nincs szükség, hiszen a esipős, hideg levegő a legjobb cs legtermészetesebb pirosító. A legfontosabb, hogv az arcbőrt vékony, finom, rsir és puderréteg védje a széltől és a nedvességtől. A nyakat, a karokat sőt a ruha alatt az egész 1 testet is ha lehet, könnyen felszívódó krémmel kenjük be, utána festpudcrrel puderezzük át ugy, hogy az a rolnin beszivárgó nedvességtől és széltől védve legyen. A téli sportok kozmetikájánál inkább a praktikusságot, mint n szépséget kell figyelembe vermi. A természet, a szabad levegő, a mozgás, amúgy is felfrissíti a vérkeringést, rózsáspirossá teszi nz arcot, .a túlzott kozmetikumok pedig komikusan hatnak a szabad természetben és inkább csúnyára, mint szépé teszik a nőt. Reiter Oszkárné. KOZMETIKAI ÜZENETEK. Makó 22. Szőrszálaitól megszabadulhat. Az eljárás véleges. nyomtalan és fájdalommentes. Vidéki asszony. Feltétlenül végeztessen ránctalnnltó kúrát. irrgedi előfizető. Már most hozassa rendbe leányának arcbőrét, mert később már nehéz lesz ezen segiteni. Egyelőre semmiféle krémet ne használjon, mert ezzel csak ront a dolgon. Annus. Semiesetre se használjon kőruzst. csakis Crémruzst. Évi részletfizetésre Rádió, keréhpár( Gyermekkocsik, gramofon!emezek leg-olceóbb forrása. .Tavlfórnilhely varrógép DíríJ GtpárillláZ. SZINDBAD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ÉLETÉNEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNYÉ) IRTA PERKÁTAI LÁS£LO. ftmertkaf citromos mbmiiiN. arc/izek, krémek, olajok, ruJere!Szeplő ellini 'énwédő szerek. aeiter osznsrne kozmetikai intézete Szeged. Dugonics-tér 11.. !. am. Telefon 26—OZ Arcápolls. Szénséerhi bák, szemölcsök, szőrszálak végleges eltávolítása. Fénykezelés. fanifvánTtok k!Vépzér,e. Olcsó bérietéendsr.er a) A Mikszáth-hatás kora Az első, iránytkereső korszakot itt nem tárgyaljuk, mert csak a stilusfejlődés szempontjából nagyfontosságú- A második korszakról megállapíthatjuk, hogy az életrajzban említett első és második élmany-csoportot hozza felszínre: a nyírségi gentryt és a szepességi polgárt. Ez élmények felidézése jórészt Mikszáthnak köszönhető. A Mikszáth-hatás tehát szerencsés, mivel Krúdy szellemének legjobban megfelelő lirai megmozdulást eredményez. — Mikszáthnak a századforduló irodalmára gyakorolt hatása még nincs kellőképpen kivizsgálva, kétségtelen azonban, hogy a századforduló irodalmi légkörében annyira benne él Mikszáth szelleme, hogy az akkor induló iró alig vonhatja ki magát hatása alól. Ady, egy 1010-ben irt cikkében „nagyon alacsonyan" ötvenre becsüli a Mikszáthjelöltek számát. „Van köztük — irja — nem egy, akik tudományosan megállapították, hogy a változott viszonyok változott Mikszáthot igényelnek. Von olyan, aki legehősorban a nagyon nem is kinált mandátumot szerezte meg, hogy majd megjön a többi mikszúthság is. Van, aki a rangsorban bizik, hogy majd automatice lép elő Mikszáthnak, hiszen hire van, sokat irt s ha kell, a pipázásra is rászokik". Valami olyasféle irodalmi regionalizmus volt kifejlőben, amely némileg a Lisznyaiékéra emlékeztet: „Hanemhát, aki iró akar lenni, az annak a földnek a sorját viselje, amibül kimászott. És aki Somogyban született, oz írja meg Somogyt:.." — számol be erről a kor nagy paródSaírója, Karinthy Frigyes. A Mikszóth-hatás, mint minden nagy egyéniség hatása, — az eredeti tehetségek próbaköve lett, mert csak azok voltak képesek túlnőni raita. Kriídyt, — bór a regionalizmus vádjától ő sem merít, — a túlzásoktól megóvja veleszületett és Turgenveven, Puskinon csiszolódott ióizlése. Nála nem idegen modor átvételéről, hanem egy meglevőnek tudatosodásáról van szó. Ezt bizonygatni sem kell ,elég, ha rámutatunk származására, környzetére. haílnmaira, amelyek mind az ú. n. gentry-hez fűzik. A gentry sorsa, problémái, tragikuma, komikuma, külön osztály-nyelve adottság volt számára; természetes, hogy irói gyakorlatában élt vele. Mikszáth felszabadító példaadására mégis szüksége volt, mert húsz éves koráig Turgenyev modrában szentimentális törfénetkéket irt kisvárosi ifinkről és leányokról. MIT KÖSZÖNHET tehát e korbeli művészete Mikszáthnak? Csaknem mindent. Alakjait szerkesztésmódját és .stílusát. Ha azonban mélyebben vizsgáljuk a kettő közötti összefüggésekét, alapvető különbségekre bukkanunk: Mikszáth, ha enyhe iróniával is. de mindent megbocsátóan, nagy. jóakarattal szemléli a régi középnemesség leszármazott. Krúdy végzetes dekadenciájukat mutatja meg. Mikszáth meg tud maradni objektív szemlélőnek, Krúdy soha. Rajta keresztül önarcképet rajzol a gentry s ez az arckép egyáltalán nem hizelgő. Mikszáth objektív és jóakaratú szemlélő, Krúdy szubjektív és szigorú ítélkező, Mikszáth könyelműen és felelőtlenül legyint, Krúdy keserű iróniával, de reménytelenül ostoroz. A mondottakat Krúdy maga teszi világossá egy későbbi munkájában: „... aki Magyarországon gentrynek, ennek a nemlétező, angolból felfuvalkodottan utánzott fajtabélinek nevezi önmagát, az adóhivatalnok, vagy lókupec... Az angol gentry, a szolid, vagyonos tisztavérű, megbízható és Londonban többnyire saját házában megszálló vidéki uraság.;. — ez nincs Magyarországon. Itt vannak félig elzüllött urak, akik végrendeletet, váltót, kötelezvényt vakarnak, nemzeti teendőjük a serházban a zsidó szidalmazása, tudatlanságuk a vidéki gimnázium alsó osztályóban kapott bizonyítvány, műveltségük a párbajkódex ismerete, dologtalanságuk a cinkotai bádogos életfilozófiáján alapul és legjobb esetben Amerikában végzik, nyomorban és csalásban. Ez a becstelen és szemtelen' osztály volt az, amely leginkább veregette . a mellét, hogy egyenes utóda ama dicső történelmi kasztnak, amely hajdanában a magyar nemesség volt. Ez volt a „gentry", a Mikszáth gentiyje, amely miatt szégyenlette őseit a magyar ember." Arról persze Krúdy nem szól, hpsry ugyanez a gentry az övé is, nemcsak Mikszáthé, sőt elsősorbon az övé. Az ábrázolás művészete nem tűri a hasonló élességü kifakndásökat, de gentry-ábrázolásának végső jelentése mégis az, amit a fenti idézetben olvashattunk. Hasonló, élesen bíráló, sőt ellenséges gentry-szemlélete a magyar irodalomban cfeak egyetlen elődjének, Tolnai Lajosnak: vah, aki szinte Széchenyi szellemében vádolja ez osztályt; úrhatnámnak, rlöFriosnek, antiszociális lelkületűnek rajzolja, a igyereket alanosan nevén nevezve. Krúdy jól ismerte életét is, műveit is ennek a szomorú vádaskodónak (a Képes Családi Lapokba ő is ir abban nz időben, mikor azt Tolnai szerkeszti") és ha egyenes irodalmi hatásról nem is beszélhetünk, a? kétségtelennek látszik, hogy gentry-szemléleténclc kialakulására Tolnai nagy befolyással lehetett. (F'olyt. köv.) B emegouüiieiii^vehei, pénzes levélen érkezett bélyegeket marta* Sron veszem. BÉLYEG KERESKEDÉS, Dóm téren. (I s k o 1 » v o c a 29.)