Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-09 / 6. szám

BfctMAGyAR ORSZÁG Vasnrpnp, TQIft. fnniWfr Fiizőf készen és mér<ék u!áw leqmeqbzhafó!ihan HffFLE ké*7ft' Klm,zálf6r3Az önkéntes tagosítás Irta dr. KRÓL OSZVALD műszaki tanácsos. A birtokkonfiguráció állandó változásoknak Tan alávetve. Ezek a változások rendszerint az eredeti átlagpirlokoagyság csökkenéséhez, valamint a valaha zárt birtokoknak egymástól távolfekvő birtokrészekre való szétbomlásához vezetnek. Bekövetkezik tehát az ingatlanok szortlekvése, ami kötudomás szerint üzemtechnikai szempontból nagy hátrányokat rejt magában s omt csak ingatlanok tagosításával küszöbölhető ki tökéletesen. Nyelv tanfolyam Ötös ts hármas csoporfoKban, valamint eautnl ohlotAs. Kiváló peűoúógiisoK. - riersóheit tanúit, ttezúöh es haladOh Külön. Sokszorosítás fordítás Levelezés Német i randa angol és olasz nyelv A szortfekvés hátrányait, valamint a tagosítás előnyeit minden szempontból már annyiszor oly behatóan tárgyalták, hogy e téren ujabb már régen mondható s a képzett mezőgazda már nera is kételkedik a tagositás hasznos voltában. Ezt azonban nem 'ehet állttani a gázdák nagy tömegéről, mely a tagosítással szemben még mindig bizalmatlannl viselkedik. Sajnos, ezen az a körülmény sem tudott gyökerésen változtatni, hogy a tágositási eljárást egészen a részletekig menően szabályozták s hogy a jogos magénérdekeket fokozott védelemben részesítették. Éppen a magánérdek kénjres megóvása hozta magával, hogy minden tagosítást eljárás aránylag sok időt és költséget igényel, melynek kisebb vagy nagyobb része természetesén az érdekéitekét is térheti. A tagositáSi tevékeriység íiágyóbbáfányu fejlődését eddig főképpen két körülmény akadályozta meg: 1. a birtokosok attól félnek, hogy a tagosítás után nekik juttatott birtok értéke kisebb lesz, mint a régi birtoké volt, 2. a gazdák a tagOsitási eljárásból kifolyólag nem szivéseh Vállalnak terheket. Ha tehát a tagOsitást elősegíteni óhajtjuk, akkor elsősorban ezeket a gátló körülményeket kell kiküszöbölni s lehetővé kell tenni azt, hogy a birtokos maga válassza ki az uj ingatlant és pedig minden különösebb kiadás felmerülése nélkül. Kz viszont csak szabad és illetékmentes Ingatlanésere esetében lehetséges, mély legalább részben az eddig alkalmazott tagosítást előnyösen helyettesíthetné s amelyet „önkéntes tagosításnak" nevezhetnénk el, miután belőle még réláliv kényszer is hiányzik. Az önkéntes tagosításnál tehát a MrtoköS szabad elhatározásából és saját választása szerint illetékmentesen cserélne cl oly birtokrészeket °!őnyősebben fekvő ingatlanokkal, melyeknek távoli fekvése az üzemeredményt károsan befolyásolja. Ezáltal teljesen zárt birtokok létesítése ugyan alig volna elérhető, dc valószínű, hogy belátható időn belül a jelenlegi szortfekvés jelentékeny mértékben javulna. Ezeknek az ingatlancséréknek oly előnyös hatása volna gazdasági téren, hogy ezeket feltétlenül elő kellene mozdítani az illetékmentesség megadásával. Az önkéntes tagosítás tehát egyrészt alkalmas a közönséges tagosításnál fennálló bizalmatlansági momentum kiküszöbölésére, másrészt a költségek szempontjából ts előnyósibb, mint a szokásös tagósitás. Azért Vatósíirtfl, högy a gazdaközönség a általam javasolt illetékmentes ingatlancserét inkább igénybevenné, mint a tagositást. AZ Illetékmentesség azohban a kincstárnak sem jelentene számbavehető anyagi áldozatot, miután a jelenlegi viszonyok mellett ingatlancserék meglehetősen ritkán fordulnak elő s cbj bőt a kincstárnak jövedelem alig származik. Mindazonáltal az illetékmentes ingatlancserét -visszaélések elkerülése végett két fettételhez kellené kötni: hogy az ingatlancsere előtt mindkét csereingatlan egy bizonyos távőlságon tul feküdjön tulajdonosénak egyéb ingatlanaitól, továbbá, hogy a csere ntin legalább az égyik ingatlannak a többi birtok részekhez viszonyított távolsága csökkenjen, 2. hogy a csereingatlanok értéke kőzel egyenlő legyen. Egyenlőtlen értékű csereingatlanok esetében a csereingatlanon felül fizetendő vételár természetesen a visszterhes jogügyletek részére megállapított illeték alá esnék. Ezzel kapcsolatosan a csereingatlanok érféke kétféle módon volna méghatározható-. az ahszolut érték, a kataszteri tiszta jövedelem, valamint a kataszteri szorzószám, a viszonylagos érték pedig Indexszámok alapján. Az első eljárás esetében szükséges volna, hogy az önkéntes tagosítást megelőzően a kataszteri szorzószámok megtörtént adás-vétele alapján dülőnklnt és lehetőleg ftiüYeI lési ágakként állapíttassanak meg. Az ingatlanok abszolút értékét aztán a kataszteri tiszta jövedelem a kataszteri szorzószám szorzata adja meg. Ha SZ egyik ingatlan értékesebb volna, az értékkülftmbözel illeték alá ésnék, még akkor is, ha az érléhdifíerCneia készpénzben ' Való kiegyenlítésé nem történnék meg. A kataszteri szorzószám természetesen néra független a földáraktól. Azért inkább indexszámok által a csereingatlanok viszonylagos értékét javasolnám meghatározni. E óéiból az ingatlan árakat ismét adás-vételi szerződésekből, az egyes dűlőkre és több évre vonatkozólag állapítanám meg s a kapott átlagárakat indexértékkel helyettesíteném. Ilymódon nyerhetnénk minden dűlőben annyi értéket, ahány évre vizsgálataink kiterjednek és az ugyanazon dűlőre vonatkozó indexértékekből képezhetnénk egy átlagos diilőindexszámot. Ha most már egy „A" és .,B" dűlő átlagos indexszáma SzA, illetve SzB és az „A" és „B" dfiIőbeli csereingatlanok területe TA, illetve TB volna, akkor azonos ingatlanértékek esetében a következő arány állana fenn: Sz B B "'A Ezen egyenletből viszont két különböző értékű és területü Csereingatlan egyenértékű területe is meghatározható. Lenne például egy „A'« dülöbell ingatlan területe 1200 négyszögöl s dülőindexszáma 60, egy ,,B" dülőbeli 1000 négyszögölnyi ingatlan indexértéke pedig 84, akkor at „A" dülőbeli ingatlan értékenek megfelelné a „B" dülőbeli ingatlannak 1200 * 00=, 870 • 84 ölnyi területrészé és hátramaradna már Csak a 143 négyszögölnyi területrész értékmegállápitása, mély az illetékkiszabásnak alapul szolgálna. De akár a kataszteri ti&zta jövedelem és a szorzószám, akár dülőindexszámók alapján határoznánk meg a csereingatlanok abszólut és rélátiv értékét, egy bizonyos értékkülönbözet még akkor is fog mutatkozni, ha a cserélő felek az ingatlanokat egyenlő értéhüeknek tekintik. Azért méltányos volna, hogy az illetékmentesség az esetbeit is megadassék, ha értékkülönbözet ugyan fennálléna, de az a differencia egy bizonyos határoü alul fnarádna. Az önkéntes tagosítást elsősorban oly községekben kellene kimondani, ahol a srortfekvés a» eredményes gazdálkodást már komolyan veszélyezteti. Pszihologiai okokból azonban a tagosításnak ezt a módját határozott időtartamra kellene korlátozni. A cserével egyidejűleg férmésretesén az ingatlanokat terhelő zálogjogokat is rendezni kellené. A szortfekvés SZeged határában is igen gynkori jelenség. Még a törpebirtokosok között is igén nagy a száma azoknak, kik több tagból álló birtokon gazdálkodni kénytelenek. Közismert tény, hogy a feketeföldeken, vagyis a városalatti, településnientes övezetben a szortfekvés még nagyobb mértékben fordul elő, mint a tanyás övezetben, ahol viszont a blrtokforgalom sokkal kisebb arányokat ölt, mint a városalatti zónában. Pedig az élénk birtokforgalomból lehet következtetni, hogy at önkéntes tagosításnak a telepü'.ésmenlés övezetben, ahol a beruházások hiánya is á birtokesere lehetőségét elősegíti, tág tere volna. Valószínűnek tartom, hogy javaslatomnak ellenzői is lesznek, akik attól tartanak, hogy aa majd hátráltatni fogja az eddig alkalmazott tagOsitási éljárás térhódítását Ezeknek viszont be kell látniok azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében minden lehetőséget meg kell ragadni. Javaslatom megvalósulása semmicselre sem jelentene tökéletes megoldást, de kétségtelen, hogy az önkéntes tagosításnak előnyei volnának: a szortfekvésnek belátható időn belül váló javulási lehetősége is az eljárás olcsósága. Megérkeztek legújabb tipusn kerék páro k« melyeket stentációs oldaón árusitok. Hagy raktárt tártok gutiii és egyéb felszerelési ' cikkékben is. Javításokat igen mérsékelt áron vállalok. SCHON HENRIK, Fekelesas ucca 15,