Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-09 / 6. szám

Vasárnap, 1938. január 9. Politikai napilap XIV. évfolyam 6. sz. II farkas és a bárány Volt idő, amikor vallási különbségek osztották meg s állították egymással szembe Európa népeit. Amikor azután a felekezeti különbségek politikai vitalitása csökkenni kezdett, a nemzetiségi különbségek léptek helyébe. Egv ideig'úpy látszott, hogy a nemzetiségi különbségeket legyőzik az o s zt á I ykülönbségek ellentétei s a világ népei osztály elhelyezkedésük szerint csoportosítják hatalmi berendezkedéseiket függetlenül nemzetiségi elvtől és vallási összátartozandóságtol. Mielőtt azonban osztálykülönbségek szerint tagozódhatott volna az'emberiség, felbukkant • a fajnak, úgyis, mint az; . egy fajhoz tartozókat összeterelő s a különböző fajhoz tartozókat szétválasztó jelentősége s ami ezen is túlnőtt, az a fajelméletek mithoszába beágyazott politikai rendszer volt. Mi választja ma kétfelé a világot? Nem vallás, nem nemzetiség, nem osztálykülönbség. hanem az uralmi berendezkedés különbsége. Fej, vagy irás, —játszik velünk a világtörténelem. Fej, vagy irás, parancsul alom. vagy demokrácia, a diktatúra parancsoló feje, vagy a népuralom szent irása. A kör négyszögesitése, a perpetuum mobile problémájánál sokkal fantasztikusabbnak tűnt fel a naconalizmusnak internacionáléja, ami a szemünk előtt állt elő. A nacionalizmus egy népnek, egy nemzetnek minden má$ nép és minden más nemzet fölé emelő scért küzd s amikor a maga-nemzete számára vitatja, a történelmi hivatás jogcímét, esetleg hatalmának földöntúli eredetét, akkor a többi-nemzettel nem a testvéri együttműködésnek, hanem az alárendeltségnek és kiszolgáltatottságnak viszonyát kívánja megteremteni. Jogi műszóval -ugy lehetne ezt a viszonyt kifejezni mint nz uralgó és szolgáló telek tulajdonosai közötti különbséget. Az uralgó telek tulajdonosának topa van a szolgáló telken átjárni, a szolgáló telek kutjából vizet meriteni, esetleg legeltetni, rőzsét szedni is s a másik telek tulaidonosa mindezt eltűrni köteles. Azt el tudjuk kénzelni, hogy hatalmuk biztosítására s joei helyzetük megszilárdítására öszsze fognak egymással az uralgó telek tulajdonosai, ez i? érthető volna, ha védtelenségiik csökkentésére, kötelezettségeik envhítésére társulnának a szolgáló telek tulajdonosai is. de. az elképzelhetetlen, hogy testvéri 1 á n c ba álljanak össze jogosítottak és kötelezettek. A farkasok összeállhatnak nemzetközi szervezetbe, aminek az a célja, hogy a vizet fölkavaró bárányokat szolgáltassa ki a maguk népszövetsége, a bárány ok is megalakíthatták a maguk népszövetségi unióját a farkasok támadásának1 kivédésérc s annak történelmi, társadalmi és szociográfiai kimutatására, hogy ha 6k állnak a folyó alsó részénél, akkor nem zavarhatiák meg a folyó felső részén táborozó farkasok ivóvizét, de az elgondolhatatlan volt eddig, hogy a farkasok és bárányok közös népszövetséget, interparlamentáris uniót, vagy bármilyen nemzetközi szervezetet olakitcnnak k ö zös érdekeik megvédésére. Már pedig a nacionalizmus, amelyik minden iogot, minden előnvt, az élet minden feltételét s az érvényesülés minden eszközét a maga számára követeli s követeli még a többi nemzet rovására is, fogalmilag tagadta eddig a nemzetköziséget s tagadta nemzetközi szerződések és megállapodások tiszteletbentartásának parancsát is. S most az a helyzet, hogy amig egyfelől egymást támogatják, egymást erősitik és bátorítják a nacionalista államok s amig példátlan anyagi és véráldozattal igyekeznek politikai eszméik hídfőit kiépíteni ellenségeik, a demokrácia háta mögött is, (lásd: Spanyolország), addig a demokrata államok elszigetelten, magukra hagyatva küzdenek annak az irányzatnak megerősödése ellen, amelyik nemcsak a maguk uralmát fenyegeti összeomlással, de meg akarja fordítani a címerpajzsot a demokrácia kriptájának kamuján is. Nincs más hátra: ö s s-z e kell allaniok azoknak az országoknak is, melyek a demokrácia valósa gát nem cserélik fel a parancsuralmak ígéreteiért s melyek jobban ragaszkodnak jogaikhoz, mint amennyire kötelességeikért harcolni készek. Roosevelt minapi üzenete fölmérhetetlen erkölcsi erőt szolgáltat a világ demokráciái számára s talán többet is, mint erkölcsi erőt. A világ népeinek át ke 11 croportositaniok hadállásaikat. Ma már anakronizmus volna győzők és legyőzöttek szerint osztani fel az országokat s az autarchiák korában nem volna elég meggyőző ereje az agrár és merkantil tagozódásnak sem. A de mo krata országoknak találkozni ok kell egymással s él kell válniok a parancsuralmak nemzeteitől Vagy demokrácia, vagy parancsurriom, — de ha találkoznak a demokrácia államai, akkor adják meg egymásnak mindazt az anya^ gi, gazdasági és morális támoeatást, amit 5 saját demokráciájuk követel tőlük más államok demokráciájának védelmében. Ujabb angol éiiiakoxás a vontán kisebbségi poHiika ellen Renes felhívási iniéx Micescu UUWgyminisxierhex — Taiavescu éles kiáiiványa a Goga-kormány szándékai ellen — „Konfliktus tort ki a korona és ax ország között** Bukarest, január 8- A politikai világ figyelme Micescu román külügyminiszter prágai és belgrádi utja felé terelődik. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a kis'antantértekezlet ősszel)ivása helyett választja Micescu a prágai és a belgrádi utat. Prágában ugy tudják. Bcnes köztársasági elnök figyelmeztetni fogja Micescutj hogy a kisebbségi kérdésben igyekezzék felülvizsgálni álláspontját, mint ahogy Prága is kénytelen veit a jelenlegi heivzetben engedményeket tenni. Benes kívánságát Sztoiaii.nQvi.cs jugoszláv miniszterelnök is támogatni fogja. % „Ooöa ur Ifhfifcftónní íeszl nitóoi f«ríl szántóra, noén viselhesse a román hHUnleieseheT Nagy feltűnést keltett Olivér Locker-Lampson volt angol államtitkárnak Károly román királyhoz intézett távirata. A volt államtitkár, aki annak a brit katonai osztagnak s óit a parancsnoka, az angolok köziil egyedül har- j colt Romániában, l tiltakozik azon bánásmód miatt, . amellyel a román kormány a kisebbségekel kezeli. -- Goga ur — irta a volt államtitkár — lehetetlenné teszi angol férfi számára, hogv to- i vább viselhesse a román kitüntetéseket, öfel- ' sége hűséges hivei azja! a kéréssel fordulnak j felségedhez, hogy állítsa vissza Romániában azokat a szabadságokat, amelyekért két országunk hadserege eredményesen harcolt." A volt államtitkár táviratát az összes Ion-, doni lapok leközölték. Franciaország visszavonta a hitelgaranciái Bécsi esti lapok a Romániának szállítandó cseh fegyverekről irnak, amelyekért Franciaország vállalt felelősséget. "A francia kormány elhatározta, hogy visszavonja azt a hitelgaranciát, amelyet a Romániának történő fegyverszállításokkal kapcsolatban vállalt. Ennek az lesz a következménye, hogy a csehszlovák fegyvergyárak szállítmányai Románia felé abbamaradnak. Arról is tudnak a bécsi lapok, hogy Franciaország félbeszakítja a román kölcsönökért a kamatfizetést. A Uráig po"liHoi vadászaton a Dánálban Belgrád, január 8. Feltűnőnek tartják politikai körökben, hogy Károly király a zűrzavaros belpolitikai helyzet ellenére vadászni m ní a bánali Bániakra, húgának, az egykori görög királynénak birtokára, amely közel fekszik a jugoszláv határhoz. Egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint a román király a vadászkirándu'áfom fonlos. po/'tikci kérdésekről kivált tanácskozni a jugoszláuiil közélt t több magasál'ái u személgizégével és ebben a kapcro'alban em egetik Pái jugoszláv korn ányzó herceget, aki eziJ03zeri.it A.hrnboa van a gö.ög trónörökös esküvőjén, de hamarosan vissza fog tér-, ni, továbbá Szlojadinovizs miniszterelnököt.