Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1938. január 6. DÉL MAGYARORSZÁG * Szegedi farsang (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Az idei báli szezon mozgalmasnak Ígérkezik a jelek szerint. Néhány héttel ezelőtt még ugy volt, hogy 1938 farsangja szűkölködni fog bálakban, farsang kezdetére azonban megjött a kedvök a báirendezőknek és egyszerre egymásután foglaltak terminus'. A báli naptár tanúsága szerint az idei farsangban szokatlanul sok bál lesz. Megrendezik a szokásos bálakat mind, azonkívül ujabb bálakat is előjegyeztek. A bálák rendezési költsége nem lett kisebb, sőt talán többe kerül egy.egy bál megrendezése, mint a mult esztendőben, ennek ellenére mégis megnőtt a bálrendezők vállalkozási kedve. A báli naptár a kővetkező: A Hnpgdriában 27-én a Piarista-teát tartják meg, február 1-én lesz a Szent Imre.bdl, másnap a Mcnza.bál kerül megrendezésre. 15-én az Emcricana ifjúsága bálozik, a sort március l.én a Görbe Éjszaka zárja be. Ugyancsak a Hungáriában rendezik meg báljukat a Csónakázók, a Sregedi Regatta Egyesület és a Mérnökök. A Tisza-szállóban is egymást érik idén a bálák. A sort a Szegedi Nőegylet január 8-iki bálja nyitja meg, 15-én a Kereskedelmi Alkalmazottak tartják meg mulatságukat, 22-én zajlik le a Turul-bál, február l.én az SzTK.bálat rendezik rneg, 2-án a jclsőipariskolások báloznak, 5-én a Pusztaszcri.bál zajlik le fényes keretek között, 12-én a tanítók vigadnak, 19-én a Székely-bál kerül sorra, 26-án pedig a Csaba és a Rákóczi Bajtársi Egyesületek jelmezestje következik. Ugyancsak élénk lesz az élet az Ipartestület márványtermében. Január 22-én a Vitézi-cst nyitja meg a sort, 23-án a Fodrdsz.bál mozgatja meg a közönséget, 29-én lesz az Iparos-bál, február 1-én a helyőrségi ai. iszti-bálat rendezik meg, majd 5-én a Kendergyári-bál következik, 12-én a Dolgozó Nők foglalják el a termet, 19-én az adóhivatali tisztviselők báloznak, 26_án a Szegcdi Munkás Testedző Egyesület rendezi meg szokásos estjét, 27-én a Frontharcos . Szövetség műsoros estje zajlik le, végül március 1-én a Polgári Da. lárda farsangvégi mulatsága kerül lebonyolításra. Amint a naptárból látható, nem lesz hiány szórakozási alkalmakban az uj esztendőben. Mcznak van sziveit* olcsó áron szép és jócipőt adni. Penqőlől már vehet elsőrendű anyagból, a legele* gánsabb formákban férfi cipőt. Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölesei uca 7. RIPORTOK A NEPEK ORSZAGUTJAROL Az inkvizíció ereklyéi között (Dubrovnik.) Az a ghettó, amelyik itt terpeszkedik, nem muzeumi emlék. Szük sikátor. A közepe lépcsőkbe torkollik és kapaszkodik fel a hegyoldalra. Se az öblök pálmáit, se virágokba fakadó bimbóit, se a végtelen tenger csipkés hullámainak azuros ragyogását nem látni innen. Vékony csikókban talál magának utal erre felé a napsugár és a „Via del Ghetto"' egyik oldala mindig komor árnyékban van. A sikátor első két házának falán, otromba terméskövekben négy nyilast látunk: vésővel készítették egykoron. Mikor? Talán abban az évben, amikor hódító útjára indult az Izlam a titokzatos Keleten. És ebbe a négy lyukba vastag, kovácsoltvasdorongokat tettek napnyugtakor, a vasdorongok kaput tartottak, vastag, széles és nyikorgó kaput, amellyel alkonyatkor bezárták a raguzai ghetto ajtaját... A keskeny és magas házak emeletein rács fedi az ablakokat és szinte nem illenek a rács mögé az illatos és tarka virágok. Villogó szemű és mosolygó arcú asszonvo?;, meg leányok kandikálnak a rácsok mögött, ebben a ghettoban sohasem folyt vér, itt nem verődtek egymáshoz az alabárdok, hiszen Raguza, a polgárok liberális köztársasága nem ismerte a vallási türelmetlenséget. Katolikus Izabella szőnyege az ötszáz éves zsinagógában. Kávét, teát és déli gyümölcsöt árul az üzletéhen T o 1 e n t i n o Emil, a dubrovniki zsidók bitközségének gondnoka, aki hatalmas kulcscsomot huz elő, amikor elindul a régi templom felé. A ghettoban balra a harmadik ház a zsinagóga. Kívülről nincsen felirata. A kapuja zárva van mindig, csak az isteni tisztelet idején nyitják ki. A ház beiárata olyan, mint a shetto többi házáé. Keskeny lépcsőkön jutunk fel az első emeletre, ahol a hitközség irodája van. Vaskazettában és a falon régi Írások. Egykori számadások és jegyzőkönyvek kimutatást tartalmaznak arról, hogyan osztották fel évnegyedenkint ezt az adót. Egy öreg, színehagyott pergamen annak a harminckilenc raguzai zsidónak a nevét sorolja fel, akik 1667 április 7-én, a nagy földrengés napján épületüket vesztették. Széles oszlopok és faragott kandalaberek vannak a zsinagógában, az emelet magasságában pedig körös-körül rácsok, amelyek mögött sikit a sötétség. A fal mellett a frigyszekrény, rajta hatalmas szőnyeg. Széles vörös esik húzódik meg a szélén, belül kék bársony ragyog misztikusan. Arany rojto-k szaladnak körös-körül a szőnyegen és szinte elkápráztat a himzós gazdagsága. A középen arany virágtartó áll és ebből szaladnak ki — arannyal hímzetten — a virágok, amelyek beragyogják az egész szőnyeget. — Ez a mi kincsünk: Katholikus Izabella szőnyege — mondja a vezetőm, Tolentino Emil. És elmeséli nyomban, hogyan került ide e? a szőnyeg. A királyasszony orvosa útra kel... — Annyi bizonyos, hogy ez az örökmécses, amely felettünk pislákol, már égelt 1408-ban is. Ebből az évből való az első okmány, amelyben a raguzai rektor megengedi, hogy „tovább is abban a templomban imádkozzanak a zsidók, amelyben addig imádkoztak." Raguza első zsidói 1300ban kerültek ide, akkor csapott fel első izben az inkvizíció máglyája Hispániában ... — A mi családunk 1492-ben került ide és ettől az időtől kezdve megszakítós nélkül mindig egy szálloda Budapest—Belváros IV. Bécsi-ucca 2 Központi fűtés, Folyó melegvíz Újonnan renovált, barátságos szobákkal, kitűnő konyhával, igen mérsékelt árakkal várjuk i. t. Vendégeinket. Hosszabb tartózkodásnál óriási árengedmények. (érien áraiAnlafof ' Tolentino volt. a templom gondnoka. A szicíliai Tolenlinoból jött a famíliám, Innen van a nevünk is. Legrégibb ősünk, Ábrahámnak hívták, orvos volt. Nagytudásu férfiú, hires csillagász és matematikus. Orvosa volt Katholikus Izabellának és amikor a zsidókat elűzték Spanyolországból, ősömet a királyné kérte, hogy maradjon. De Ábrahám nem maradt. Azt mondta: „Ahova mennek a véreim, oda megyek én is ..A királynő ekkor bevezette őt a királyi palota kék szalonjába és leakasztatta a falról a legszebb szőnyegét. Ennek a szőnyegnek hasonmása ma is megvan a madridi királyi palotában, legalább is husz évvel ezelőtt még meg volt. Azt mondta a királynő: „Vidd el ezt magaddal és ha az ivadékaid majd egykoron visszajönnek, hozzák magukkal, akkor majd tudni fogják itt, hogy Te hűséges emberem voltál nekem, Ábrahám..." Igy került ide a szőnyeg, itt van 1492 óta és csak újesztendőkor, az engesztelés ünnepén, a király őfenségének születése napján, meg előkelő vendég látogatásakor tesszük a frigyládára. Ott volt ez azon a napon is, amikor Napolcon Raguzában és a tengerbe dobatta a ghetto kapuit... És látta ez a szőnyeg Velence dogéit éppen ugy, mint I. Ferencet, aki a korzikai bukása után látogatta meg a várost... Az autodafók korának relikviái közt. A templom gondnoka fiókot nyit ki. Ezüstből, aranyból kovácsolt ötvösmunkákat szed ki belőlük, amikkel a szentírás pergamenttekercscit szokták ékesíteni. Vékony pálcikákat, amikkel a biblia szavait mutatják a félezer esztendőnél idősebb pergamenokon. A legfőbbje ezeknek az ékszereknek még Spanyolországból került ide. De van közöttük olyan, amelyet a velencei köztársaság zsidói ajándékoztak a régi Raguzának. Kiállításba való darab valamennyi. Régente minden családnak meg volt a maga szent tekercse és az ékszereken héber belükkel, de spanyol nyelven olvasható a család neve is. Nincscn más világosság a zsinagógában, csak nz örökmécs pislákoló világa és az a sovány napsugár, amely alig talál ulat magának a ghetto sikátorában. Valahol messze egy gőzhajó szirénája szól, hosszan, clnyujtottan. Fehér galambok szállnak az ablakpárkányra és megkocogtatják csőrükkel az ólomkeretbe szorított üveget. A karcsú ezüsttartókba szorított gyertyák kísértetiesen világítanak és szemben velem a tízparancsolat betűi figyelmeztetnek arra, hogy | minden jog ebből az isteni megnyilatkozásból ered. Itt állnak előttem, részben felcsapva a megkopott padsorok, a rácsok szalagjai — megérzik rajtok a mór világ stílusa — össze-vissza kanyarognak a padok szélén és Katholikus Izabella arannyal kivarrott szőnyege valahogyan arról mesél: milyen hatalmas az Isten és mennyire ha landók vagyunk mi, porból született és porrá váló teremlései a végtelenségnek... Paá! Jób. glyegpllllemMeí, pénzes levélen érkozett bélyepoket mnsjas áron veszem. BÉ t.YEO K ERES K ED ÉS, hóm téren. (Iskola ucca 29.) I