Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1938. január 6. DÉL MAGYARORSZÁG * „Hisz On abban, hogy van isten?" (Kérdések a Harmadik Birodalom birái részére) Az aktiv katolikus „Korunk Sza/va" folyóiratban olvassuk a következőket: Hihetetlenül kereszténytel en kérdések tömegét vetik fel Német, országban magasrangu tisztviselők, bíró­sági emberek előtt. Azt kérdi tőlük ez a cso­dálatos, kczről-kézre járó (bár „pillanatnyi­lag" még nem egészen „hivatalos") kérdőiv: „Hisz ön abban, hogy van Isten? Ha igen, hisz ama egyház tanaiban, melyhez tartozik; avagy Istenről s annak az emberek­kel való kapcsolatáról eg) háza tanításától el­térő véleményt formált ki magának? Hisz ön Krisztus Istenségében? Elhi­szi azt, hogy a Megváltót egy Szűz szülte, hi­szi azt, hogy keresztrefeszitése után feltá­madt; avagy ugy gondolkodik, hogy Krisztus csak egy ember volt? Hisz abban, hogy a Biblia Isten szava? Hisz abban hogy a lélek a halál után tovább él ? n i s z a z isteni igazsá­gosságban, azaz abban, hogy a halál után egv erkölcsileg helyes élet jutalmát, egy er­kölcsi értelemben vett rossz élet büntetését nyeri el? Hiszi azt, hogy az ember testből és lélekből áll? Avagy azt gondolja, bogy a lé.­Iek csupán megjelenési formája a Testnek, azaz hogy az összes lelki jelenségek végelem­zésben hiánytalanul visszavezethetők testi je­lenségekre?'' A bécsi Reichspost feltétlenül szavahi­hető közléso szerint a müncheni biroknak osz­tottak ki ilyen kérdőiveket s sejthetjük, h'»gy a jelenlegi atmoszférában milyen felele­teket tanácsos adni ezekre a kérdé­sekre a „Német Jog" szolgáinakt Nagyon ta­nulságosak ezek a múlt század materialista népszeriisitö munkáira emlékeztető pontok mindazok számára, kik „a nemzeti szocializ­musban valami mély, tépelődő nietzschei lé­lek heroikus vívódásait" akarták felfedezni. Ilyen kérdőívek s ezekhez hasonlő cikkek, népszerűsítő munkák ezrei arról tanúskod­nak, hogy odaát kultura, vallás és népműve­lés irányításában inkább nyárspolgári al.i­esonyrendü mentalitás uralkodik, mint Nietz­sche tévelygő szelleme. A Biichner-i Kraft und Stoff eltemetettnek hitt gondolatvilága támad fel újra, a lélek és test viszonyáról szóló pri­mitív kérdések felvetésében. Ez a bölcselet a zöld intellektus, az éretlen kamaszkor filozó­fiája s Isten létének eldöntése kérdőívvel adott feleletek formájában a nlvótlan szellemi gittegyletre jellemző eljá­rási mód. * , Valóban a hitlerizmus szellemi alapjaiban sok van a kamaszkor Z ö 1 d s é g é b ő 1, de talán épp ezért veszélyes annyira a fiatalkorra! A fiatalság lelkiségé­nek pszichológusai szinte egyértelmiilcg fel­ismerik, hogy az ifju lelkek igen alkalmas í»­levények a primitív raeionalizmns, a dumán szimplifikáló agy bolnndgombái szánjára. Be ha igy áll a helyzet és ha a mai Németország kultúrpolitikája ilyen zöldségek termelésére gyárt mesterséges trágyát, akkor talán még­sem Németország az a teriilet, hol ifjaink kul­turális kikénzését folytatni kell. Ismerjük Hó­man miniszter ur kultúrpolitikai alapelvét: Klebclsberg is csinált kultúrpolitikát a vrei­mari Németországgal, mely baloldali volt, ö is csinál kultúrpolitikát a mostani Németor­szággal... Igen ám, de a tvcimari Németor­szág a maga kulturfelfogásában minél szoro­sabb kapcsolatot akart teremteni a müveit nyugattal. Lehet, hogy a müveit nyugat knl­tnnuunkájában való részvétel, a külföldi köz­vélemény megdolgozásának hatalmas tevé­kenysége német szeripontból nem bizonyult előnyös dolognak, ám az akkori Németország a magyar szellemisé? szániára Klebelsberg KtfBFXÜSNY UrÁÍhi. *. é* ebemben •".': *> 1 ti Jfi hnh i n/í Qr fi • LW i <• U<J ULLt i mi 3EÜvéüb&h GYAPJÚSZÖVET KÖZVETLEN A CYARBÓC IV.PROHASZKA OTTOKAS-U &. VI TEREZ KÖRÚT GYÁR; BUDAPEST, XI1ENKEUT.117 idejében valóban egy darab Európát, jelentett. Ma? Lehet, hogy az elzárkózás; szellemi fiig­getlenülés német szempontból helyes, de hogy a magyar tudomány szempontjá­ból ártalmas, azt nem lehet ta­gadni. A weimari se hus, se hal korszak helyéhe olyan zöld korszak követ­kezett he, mely nem jelent még hibáiba" sőt német szempontból esetleges kvalitásaiba sem előnyt a magyar kultúránál. A hitlerizmus fiatal Ielkeink számára csak ve­szélytermő s kultúrpolitikánk mégis eröseh­ben „rákapcsol" a német kultu'közlekedés irá­nyára J Vájjon miért??... 900 ezev pengőbe keviii a kuiiuvpaloia kibővítése, de ax állomnak jelentős segítségei kell nyújtania a fontos kuliutiniéx« mény működésének és fejlődésének biztosításához Tervek és javaslatok a városi museum meger ösi­lésére és áialakiiására (A Dclmagyarország munkatársa'ól.) A mú­zeumi és Somogyi-könyvtári bizottság néhány héttel ezelőtt — mint ismeretes — komo'y for­mában foglalkozol: a Kultúrpalota kibővítésének kérdésével és kimondotta, hogy ezt a kulturális szempontból annyira fontos kérdést állandóan napirenden tartja mind'add'g, amig nem sikerül valamilyen megoldás elérnie. Kimondotta a bi­zottság, hogy januárban ismét összeül és akkor részletesen letárgyalja a f.rimcrült mego'dási mó­dozatokat. A polgármester péntekre liivta össze a bizottságot és ezen az ülésen dr. Csallány De­zső, a muzeum vezc ője, ismertetni fogja az idő­közben készített tervezeteket. A múzeumigazgató előre irásba foglaHa jelentését és annak sokszo­rosítod példányait eljuttatta a bizottság tagjai­hoz, akik igv kellőképpen áttanu'mányozhatjá.k a kérdést. Csallány igazgató jelentéseben hivatkozik arra, hogy a Ku'turpalota helyiségei annyira megtel­, 'ek a gyűjtemények anyagával, hogy az egyik | gyújteménycsóporl esetleges fej'esztése már a másik csoport helyét venné el és annak elsorva­dását vonná maga után. ... • A könyvtár és n irmi ál­lí»n"»Dh"n nem fe:lődő,?épes a kiállitóhelviséye'- raktárrá változ­tak, i , mert a gyűjtemények fejődésével nem tar olt pést az anyagi segítség. U'vatkqzik a muzeupi'gaz­gató arra is. hogy a múltban történtek próbálko­zások a Ku'tnmn'n'n k'hővrtóáé érd-'-*bcu, de ezek mindig megbuktak az anyagi fedezet hiá­nya miatt. A múzeumigazgató ezután felsorolja azokat á terveket, illetve módoza.okat, amelyek alkalmas­nak látszanak a kérdés megoldására. A leghelyesebb megoldásnak azt tartja, hogy a Kultúrpalotát az épület jelenlegi belső térfo­gatának jobb kihasználásával bővítenék ki. Meg­állapítja, hogy a Kulturpa'ota annakidején inkább szépészeti, reprezentatív szempontok szerint épült és ez. az oka annak, hogy az épület belső térfo- . gatá'. a tervező nem használta ki elég praktiku­san. Jelenleg a gyűjtemények kiállítására az épü­letnek csak az elsöcmeíeii és a magasföf'szinti helyiségei a'kálmasak, a földszinti helyiségek már raktári célokra épültek és az clsőemeleti | helyiségek föiöfi. óriási tér marad' kihasználatla­nul. Nagy hiába volt a könyvtári anyag eme­leti elhelyezése, mert ez óriást suly­lval nehezedik a repedezett beton­alapon nvii"vó. elé" rossz konstruk­ció ju énületre és előbb-utóbb súlyos bajokat okoz az épületben. Ezért mindenképen szükséges az. épület beton. tartókkal való megerősítése. A könyvtár te'jesen elfog'a'ja az emeleti helyiségeket, amelyek már annyira zsúfol ak, hogv útját állják a könyvtár­anyag további és szükségszerű gyarapításának. Hasonló a helyzet a földszinti kiállító termek­ben. Ez a magyarázata annak, hogy a múzeumi anvag igen jelenf15­kenv része ládákba zsúfolva bújik el az érdeklődő közönség elől. Zsúfolt a képtár is annyira, hogy a uagyobbmí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom