Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1938. január 6. DÉL MAGYARORSZÁG * „Hisz On abban, hogy van isten?" (Kérdések a Harmadik Birodalom birái részére) Az aktiv katolikus „Korunk Sza/va" folyóiratban olvassuk a következőket: Hihetetlenül kereszténytel en kérdések tömegét vetik fel Német, országban magasrangu tisztviselők, bírósági emberek előtt. Azt kérdi tőlük ez a csodálatos, kczről-kézre járó (bár „pillanatnyilag" még nem egészen „hivatalos") kérdőiv: „Hisz ön abban, hogy van Isten? Ha igen, hisz ama egyház tanaiban, melyhez tartozik; avagy Istenről s annak az emberekkel való kapcsolatáról eg) háza tanításától eltérő véleményt formált ki magának? Hisz ön Krisztus Istenségében? Elhiszi azt, hogy a Megváltót egy Szűz szülte, hiszi azt, hogy keresztrefeszitése után feltámadt; avagy ugy gondolkodik, hogy Krisztus csak egy ember volt? Hisz abban, hogy a Biblia Isten szava? Hisz abban hogy a lélek a halál után tovább él ? n i s z a z isteni igazságosságban, azaz abban, hogy a halál után egv erkölcsileg helyes élet jutalmát, egy erkölcsi értelemben vett rossz élet büntetését nyeri el? Hiszi azt, hogy az ember testből és lélekből áll? Avagy azt gondolja, bogy a lé.Iek csupán megjelenési formája a Testnek, azaz hogy az összes lelki jelenségek végelemzésben hiánytalanul visszavezethetők testi jelenségekre?'' A bécsi Reichspost feltétlenül szavahihető közléso szerint a müncheni biroknak osztottak ki ilyen kérdőiveket s sejthetjük, h'»gy a jelenlegi atmoszférában milyen feleleteket tanácsos adni ezekre a kérdésekre a „Német Jog" szolgáinakt Nagyon tanulságosak ezek a múlt század materialista népszeriisitö munkáira emlékeztető pontok mindazok számára, kik „a nemzeti szocializmusban valami mély, tépelődő nietzschei lélek heroikus vívódásait" akarták felfedezni. Ilyen kérdőívek s ezekhez hasonlő cikkek, népszerűsítő munkák ezrei arról tanúskodnak, hogy odaát kultura, vallás és népművelés irányításában inkább nyárspolgári al.iesonyrendü mentalitás uralkodik, mint Nietzsche tévelygő szelleme. A Biichner-i Kraft und Stoff eltemetettnek hitt gondolatvilága támad fel újra, a lélek és test viszonyáról szóló primitív kérdések felvetésében. Ez a bölcselet a zöld intellektus, az éretlen kamaszkor filozófiája s Isten létének eldöntése kérdőívvel adott feleletek formájában a nlvótlan szellemi gittegyletre jellemző eljárási mód. * , Valóban a hitlerizmus szellemi alapjaiban sok van a kamaszkor Z ö 1 d s é g é b ő 1, de talán épp ezért veszélyes annyira a fiatalkorra! A fiatalság lelkiségének pszichológusai szinte egyértelmiilcg felismerik, hogy az ifju lelkek igen alkalmas í»levények a primitív raeionalizmns, a dumán szimplifikáló agy bolnndgombái szánjára. Be ha igy áll a helyzet és ha a mai Németország kultúrpolitikája ilyen zöldségek termelésére gyárt mesterséges trágyát, akkor talán mégsem Németország az a teriilet, hol ifjaink kulturális kikénzését folytatni kell. Ismerjük Hóman miniszter ur kultúrpolitikai alapelvét: Klebclsberg is csinált kultúrpolitikát a vreimari Németországgal, mely baloldali volt, ö is csinál kultúrpolitikát a mostani Németországgal... Igen ám, de a tvcimari Németország a maga kulturfelfogásában minél szorosabb kapcsolatot akart teremteni a müveit nyugattal. Lehet, hogy a müveit nyugat knltnnuunkájában való részvétel, a külföldi közvélemény megdolgozásának hatalmas tevékenysége német szeripontból nem bizonyult előnyös dolognak, ám az akkori Németország a magyar szellemisé? szániára Klebelsberg KtfBFXÜSNY UrÁÍhi. *. é* ebemben •".': *> 1 ti Jfi hnh i n/í Qr fi • LW i <• U<J ULLt i mi 3EÜvéüb&h GYAPJÚSZÖVET KÖZVETLEN A CYARBÓC IV.PROHASZKA OTTOKAS-U &. VI TEREZ KÖRÚT GYÁR; BUDAPEST, XI1ENKEUT.117 idejében valóban egy darab Európát, jelentett. Ma? Lehet, hogy az elzárkózás; szellemi fiiggetlenülés német szempontból helyes, de hogy a magyar tudomány szempontjából ártalmas, azt nem lehet tagadni. A weimari se hus, se hal korszak helyéhe olyan zöld korszak következett he, mely nem jelent még hibáiba" sőt német szempontból esetleges kvalitásaiba sem előnyt a magyar kultúránál. A hitlerizmus fiatal Ielkeink számára csak veszélytermő s kultúrpolitikánk mégis erösehben „rákapcsol" a német kultu'közlekedés irányára J Vájjon miért??... 900 ezev pengőbe keviii a kuiiuvpaloia kibővítése, de ax állomnak jelentős segítségei kell nyújtania a fontos kuliutiniéx« mény működésének és fejlődésének biztosításához Tervek és javaslatok a városi museum meger ösilésére és áialakiiására (A Dclmagyarország munkatársa'ól.) A múzeumi és Somogyi-könyvtári bizottság néhány héttel ezelőtt — mint ismeretes — komo'y formában foglalkozol: a Kultúrpalota kibővítésének kérdésével és kimondotta, hogy ezt a kulturális szempontból annyira fontos kérdést állandóan napirenden tartja mind'add'g, amig nem sikerül valamilyen megoldás elérnie. Kimondotta a bizottság, hogy januárban ismét összeül és akkor részletesen letárgyalja a f.rimcrült mego'dási módozatokat. A polgármester péntekre liivta össze a bizottságot és ezen az ülésen dr. Csallány Dezső, a muzeum vezc ője, ismertetni fogja az időközben készített tervezeteket. A múzeumigazgató előre irásba foglaHa jelentését és annak sokszorosítod példányait eljuttatta a bizottság tagjaihoz, akik igv kellőképpen áttanu'mányozhatjá.k a kérdést. Csallány igazgató jelentéseben hivatkozik arra, hogy a Ku'turpalota helyiségei annyira megtel, 'ek a gyűjtemények anyagával, hogy az egyik | gyújteménycsóporl esetleges fej'esztése már a másik csoport helyét venné el és annak elsorvadását vonná maga után. ... • A könyvtár és n irmi állí»n"»Dh"n nem fe:lődő,?épes a kiállitóhelviséye'- raktárrá változtak, i , mert a gyűjtemények fejődésével nem tar olt pést az anyagi segítség. U'vatkqzik a muzeupi'gazgató arra is. hogy a múltban történtek próbálkozások a Ku'tnmn'n'n k'hővrtóáé érd-'-*bcu, de ezek mindig megbuktak az anyagi fedezet hiánya miatt. A múzeumigazgató ezután felsorolja azokat á terveket, illetve módoza.okat, amelyek alkalmasnak látszanak a kérdés megoldására. A leghelyesebb megoldásnak azt tartja, hogy a Kultúrpalotát az épület jelenlegi belső térfogatának jobb kihasználásával bővítenék ki. Megállapítja, hogy a Kulturpa'ota annakidején inkább szépészeti, reprezentatív szempontok szerint épült és ez. az oka annak, hogy az épület belső térfo- . gatá'. a tervező nem használta ki elég praktikusan. Jelenleg a gyűjtemények kiállítására az épületnek csak az elsöcmeíeii és a magasföf'szinti helyiségei a'kálmasak, a földszinti helyiségek már raktári célokra épültek és az clsőemeleti | helyiségek föiöfi. óriási tér marad' kihasználatlanul. Nagy hiába volt a könyvtári anyag emeleti elhelyezése, mert ez óriást sulylval nehezedik a repedezett betonalapon nvii"vó. elé" rossz konstrukció ju énületre és előbb-utóbb súlyos bajokat okoz az épületben. Ezért mindenképen szükséges az. épület beton. tartókkal való megerősítése. A könyvtár te'jesen elfog'a'ja az emeleti helyiségeket, amelyek már annyira zsúfol ak, hogv útját állják a könyvtáranyag további és szükségszerű gyarapításának. Hasonló a helyzet a földszinti kiállító termekben. Ez a magyarázata annak, hogy a múzeumi anvag igen jelenf15kenv része ládákba zsúfolva bújik el az érdeklődő közönség elől. Zsúfolt a képtár is annyira, hogy a uagyobbmí-