Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1938. január 6. nz igazi kötelesség Nézzenek most Romániára s lássák meg a magyar kisebbségek fenyegető veszedelmeit azok, akik eddig handabandázó felelőtlenség­gel, hangos hejehujával, kurjongató kedvte­léssel fogták be magukat a különböző elne­vezésű parancsuralmak diadalszekere elé, — nézzenek most Romániára s ha tudnak még, gondolkozzanak el annak igazságán, hogy a világ minden népének szabad a parancsuralmak érts a naciona­lizmus túlzásaiért lelkesedni, csak éppen a magyarnak nem sza­1) ad. Ha ugy tetszik, vállalnunk kell még az Egyenlőtlenség szégyenét is ezen a téren. |Elvégre, ha a nemzetközi szerződések becs­kelenségéből még mindig nincs meg a fegy­verkezési szabadságunk, — amit nem azért követelünk, hogy fegyverkezhessünk, hanem azért, hogy egyenlőek legyünk, — akkor ta­lán eltürhetjük azt a törvénybe nem foglalt, szerződés által nem parancsolt egyenlőtlen­séget is, hogy ne lelkesedhessünk mindenért, amiért más lelkesedhetik s ne rajongjunk azért, amiért más csak a só­ját bőrét kockáztatva, rajonghat szabadon. Ha egyszer ebben az országban egyetemes kívánsággá válna az, hogy külföldi példák után mi is a túlzott nacionalizmus parancs­uralmának sablonja szerint alakítsuk át al­kotmányunkat 3 államhatalmi berendezkedé­seinket, nekünk még akkor is a demok­ráciáért kellene harcolnunk, nekünk ak­kor is frontot kellene csinálnunk a parancs­uralmak szelleme és rendszere ellen, mert mi nemcsak magunkért vagyunk fe­lelősek, hanem a kisebbségeink­ért is. Mindenkinek szabadságában áll, ha nem kiskorú és nem áll gondnokság alatt, a saját exisztenciáját, a maga külön szabadsá­gát kockáztatni, mindenkinek joga von le­mondani a szabadság napsütéséről s válasz­tani helyette bilincsek karpereceit, — ha rrm rontja ennek a perverz kívánságnak erő­sítésével s a megvalósulás fejé siettetésével azoknak életét is, akikért a legszentebb er­kölcs felelőssé teszi. De mindenkinek függet­lenül meggyőződésétől s függetlenül politi­kai kedvtelésétől kötelessége erősiteni a de­mokráciát, ha ezzel biztosabbá teszi e 1 s z a­kito't véreinek kenyerét, életét, testi és lelki szabadságát. Lehet szavalni a magyar kisebbségekért borgőzös megfontoltsággal s lehet küzdeni államférfiúi felelősséggel. De ne higyje senki, hogy a kisebbségekért harcol, ha román helvett oláht. szerb helyett rácot mond és senki sem fokozza ennek a harcnak eredmé-, nyességét, ha még egy zaftosan sértő te'zőt biggyeszt ez elé a megnevezés elé. Minthogy a muzulmán m'nden napszakában legahább egyszer Mekka felé fordul, ugy kell nekünk mindig a magyar kisebbségek fel? fordulni, ahányszor csak leírunk, ,7agy kiej­tünk egy szót, ami könnyítheti, vagy súlyo­sabbá teheti szerencsétlen életüket. S nincs a nyilvánosság előtt kimondható egyetlen szavunk, amivel az elszakadt magyarság helyzetét nem ronthatjuk. Nincs oly pohár­koccintás, nincs olyan fogadkozásunk, nin­csen elvan hejehutás szórakozásunk, amelyik nBHHHHQMiB Pol<fikai napilap nem érintené, nem súrolná, nem sérthetné az elszakadt magyarság helyzetét. Csak aki élt már azokban a sáncárkokban, melyekben a kisebbségi magyarság szerived, tudja en­nek a megállapításinak kétségbevonhatatlan igazságát fölmérni. Nézzék Romániát és lássák be meakulpá­zó bűntudattal, hogy az a nacionaliz­mus, amit ők is élesztgetnek, ho­gyan tud lesújtani az elszakadt m a g y a r o k r a.. S ne higyje botorul senki azt, hogy mi lehetünk fönhéjázó nacionalis­ták, csak mások legyenek tiszteletbentartói a kisebbségek jogainak. Ez a duló nacionaliz­mus is — internacionális, országhatároktól függetlenül kap erőre, de éleszti minden moz­galom és m'nden siker, amit a világ bár­mely táján felmutathat romboló mozgok muk. Ha mi ennek az irányzatnak hivei közé sodródunk, akkor akár akariuk, akár Ttem, azt a szellemet erősitjük s annak a kurzusnak ha­talomra jutását segítjük, ami csak szenvedést idézhet fel a nemzet testéről leszakadt ma­gyarságnak. Lehet-c magyar az, aki Goga tö­London, január 5. Az angol kormány fel­kérte a bukaresti angol követet, hogy a legba­rátságosabb módon emlékeztesse a román kor­mányt, hogv Anglia mindig érdeklődéssel fi­gyelt az 1919. december 9-én Párishan aláirt kisebbségi szerződés alkalmazását Angol po­litikai körökben emlékeztetnek arra, hogv 1919­ben a román kormány, valamint a szövetséges és társult hatalmak á'tal aláirt kisebbségi szerződés biztositia faii. vallási és nvelvi ki­sebbségek politikai, iogi és vallásszabadságát, valamint olvnn iskolák létesítései, amelyben a tanítás az illető kisebbségek nyelvén fotóik, továbbá a kisebbségek nyelvének hasTnátó'át >t törvényszéken, valamint a hatóságokkal váló érintkezésben. wmssammmmammmmmaammm XIV. évfolyam 4. s»7. rekvései számára nyújtja az erkölcsi igazo­lást? A nemzet politikájának kétarcúnak kell Ienpie, egyforma lélekkel és egyforma elszántsággal kell szolgálnia a határon belül és a hatórokon kivül élő magyar nemzetet, S ha a határokon kívül élő magyarság életét csak a jogok teljessége, a-tiszta demokrácia berendezkedése, a felekezeti és nemzeti 1 i­sebbségek kulturális szabadsága, a munkához és kenyérhez való jogegyenlősége teheti könnyebbé, akkor nekünk, akik mégis nz ál­lamot alkotó nemzethez tartozunk, csak az nz egyetlen kötelességün.k lehet, hogy azt a szellemet erősítsük s azt az irány­zatot támogassuk, amelvnek sikeres hatalmit és győzelme könnyebbé teszi nz elszakadt, magyarság életét, orvosolta sérelmeit s biz­tosit számukra is helvet nz Isten nania alatt. Senki nem lehet olyan esztelen és olyan bo­tor, hogy Goga Oktnvián politikájának szel­lemét igazolja a magvar határokon belül s segítsen .bilincseket rakni az erdélyi magyar­ság kezére. London, január 5. Az Evrning Standard je­lenti, hogv Bukarestben a franeia követ ugyan­olyan lépéseket tett n bukaresti kormánynál, mini az angol nagykövet. A minisztertanács határozatai Bukarest, január 5. Szerda este miniszterta­nácsot tartottak, hogy elhatározzák az első in­tézkedéseket a kormány programjának alkal­mazására. A minisztertanács befejezése után kiadott közlemény szerint bizottságot ruház­tak fel azzal a feladattal, hogy a fennálló tör­vények keretében hajtsák végre a falusi zsi­dó kocsmárosok kiküszöbölését.. mert a falust Anglia és V Franciaország figyelmeztető jegyzéket Intézett a Gogc-kormányhoz a kisebbségi fogok, a nyelvi és vallási szabad­ság védelmében A bukaresti minisztertanács első határozatai között elrendelte az állampolgárságok reviziófát Bukarest, január 5. Romániában a kor­mányváltozás miatt bekövetkezett izgalmas helyzet tovább tart. A szerdai napon kiderült, hogy a betiltott Dimineaca és az Adeverul új­ból megjelenik — gleichschaltolva. Az elter­jedt hirek szerint a „Diinineacá"-t és az ,.Ade­verul"-t egy konzorcium vásárolta meg és a két napilap január 10-től kezdve ismét meg­jelenik, de az egész régi redakciót gleichschal­tolták. A zsidópárt küldöttsége tegnap megielent Goga miniszterelnöknél, aki meghallgatta a deputációt az antiszemita rendeletek ügyében. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány igyekszik majd figyelembe venni a zsidóság kívánságait, az ügy részleteire vonatkozóan a küldöttséget Silviu Dragomir tárca­nélküli miniszterhez utasította, aki a kisebb­ségi ügyeket intézi. A Goga-kormánnval szemben egyes politikai pártok kezdik leszögezni álláspontjukat. A nemzeti parasztpárt a legélesebb ellenzéki harcot jelentette be., a szabadelvűek ís bizalmatlanok, egvelőre azonban tartózkodóak. Erős ellenzéket kapott a kormány a Bratianu-párthan is. Rokonszenv­vel kiséri a kormány működését a Vasgárda, a Vajda-Vojvoda- és a Jorga-párt, Angol figyelmeztetés Bukarestben

Next

/
Oldalképek
Tartalom