Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

Vasárnap, 1938. január 30. D ÉLMAGYAPOP*7áG Egy délamerikai ország, 20 ezer kilóméterre Magyarországtól Ember, élet és munka Peruban Ezekben a sorokban ismertetni szeretnék egy távoli országot, Perut, amely éppen távolságánál fogva érdekes és amelynek egy kis részét, 18 év alatt — ennyi ideje élünk kint — én is megismerhettem. Azért mondom kis részét, mert Peru olyan nagy. hogy egészen megismerni lehetetlen, különösen olyan embernek, aki mint én is, nem szórakozás végett ment oda, hanem dolgozni és uj existenciát teremteni. Az inkái kincséről nem adhatok felvilágosítást sajnos én sem találtam meg, nem is kereshettem, mert erősen kellett dolgoznom, hogy ab. tan a messzi országban boldogulhassak és szégyent ne hozzak a magyar munkakészségre. Peru 1821 óta, mint a legtöbb délamerikai ál lam, független köztársaság. 1821.ben véres harcok után elszakadt Spanyolországtól, a Madrc Espanától, amelyhez mos már csak szimbolikus szálak fűzik. Parlementáris ország vagyunk, dltaldnog és egyenlő titkos választójoggal, a nép által őt évenként választandó köztársasági elnökkel az élen. öt évenként kellene uj elnököt kapnunk, sajnos, ezt tul hosszú terminusnak tartják egyes tábornokok és igy legtöbbször rövidebb idő ala.;t cserél gazdát az elnöki lakosztály. Ezt a felmondás nélküli kilakoltatást ml pronunciamientonak, Önök délamerikai forradalomnak mondái. Jó ebben a gyakori kilakoltatásban, hogy az ország dolgozó népe alig vesz róla tudomást, inkább csak a pol-tikából élők sportja marad. Ujabban a bevándorlást, bár az ország alig Takott, erősen korlátozzák, sőt az európai recept szerint a külföldieket hatósági vexaturákkal gyötrik. Nagyon tanulékony nép a délamerikai és nagyon hamar átvették ezt Európától. A fajelméletet ellenben még nem adoptálták uj honfitár. saim. Nehéz is lenne ezt a fából vaskarikát nálunk is megonositani, lévén az ország lakosságú, nak 85 százaléka kevert és színes. Irtóznak a mesztic, mula'.ff, pláne néger meghatározástól és igy a szépen hangzó criollo, magyarul creoLlal .ékesítették fel magukat. Vallási gyűlöletei nem ismernek. A romantika, a fantázia és a californiai filmek Szerint még a szakállas, torzonborz conoruistadorutódok és az inkák népe, a quichák lakják. Aszszonyainkat is a californiai filmek után sevillai mantillákkal és fésűkkel nagy fekete hajukban képzelik el legtöbben, holott ugy a városi lakosság, minr a falvak népe már európai módon élnek, nem fejekre vadásznak, hanem jóldotált pozíciók, ra. A perui nő, éppen ugy mint európai sorstársa, egyetemet végez és kórházak é'én, katedrán, sőt fiugfmnázium élén kitűnően megállja a helyét. Peru egyike azoknak a nyersanyagot termelő országoknak, amelyekben az ország természeti kincseinek .10 százaléka idegeneké. A külföldi vállalatok ezeket a kincseket természetesen exportálják, a peruiak szerint expIotáJjuk a földet és a népet és ezért — és nem színünk és vallásunk miatt uem szerelnek bennünket. Az exportált nyersanyag e' lenértékének egy része jön csak vissza az országba. Hogy mennyi Jön vissza, az mindig a gazdasági viszonyoktól, de különösen a produktumok világpiacon elérhető árától függ. Leginkább annyi pénzt hoznak vissza az országba, amennyi a fizetések, napszámok, adók és helybeni anyag beszerzésére stb. szükséges. A többi pénz, néha a nagyobbik rész külföldön. l'SÁ-ban, Angliában marad, gépek és egyéb a továbbfejlesztéshez szükséges áruk vásárlására, ne meg tőkegyűjtésre, mert valutabeszolgáltatási kényszex nincsen. A vállalatok, trösztök mammutjai angol és amerikai kezekben vannak, igy ők kizárólagos birtokosai a perui pe\role.umnnk és ércbányáknak. A perui gyapot nagyobbrészt Japánt gazdagítja, viszont a perui cukor jórésze német csemege. A gyapjú és állatbőr kisebb kezekben van. A világ bismuth szükségletének négyötő. dét Peru adja és ez a négyötöd angol kezekben van. Falukutatás és szociográfia ismereten szavak nálunk és éppen olyan kevés történik Peruban a falusi nép életnívójának emelésére, mint azokban az országokban, ahol e szép szavak megszülettek. Kórházakat még nem adunk a falvaknak, orvost is csak, ba maga jószántából megy oda, kisebb városokban azonban már jó kórházak vannak és a fővárosban, Limában. olyan klinikákkal, kórházakkal és szanatóriumukkal rendelkezünk, hogy európai orvos szerint is kitűnőek és páratlanok. Megemlítem a világ legnagyobb női kórházát, amely nemeslelkü alapitójának, Peru egendás hirü érsekének nevét viseli, a »Aospi'aI Axzobispo Loayza-t. E nemeslelkű főpap mérhetetlen magánvagyonát- a szenvedő asszonyok gyógyítására hagyta és igy uj hazánk fővárosa a világ talán egyetlen pontja, ahol pavülon-rendszerü 1800 do'/as les-modern >bb felszerelésű, tejesen ingyenes kórház áll a szenvedő nők rendelkezésére. A Rockefeller-alapítvány tette lehetővé az u'.óbbi évek harcait a pestis és sárgaláz ellen. Sajnos, a malária még mindig szedi áldozatait, de a pestisjárványok megszűntek és csak Peru északi részén az egyenlítő vidékén jelentkezik szórványosan'. A patkányirtás szigorú birságolás mellett kötelező és kőtelező a vállalatok részéről a munkásság pestis elleni évenkénti beoltása. A gyermek és csecsemőelhalálozás — fájdalom — még mindig enormis, ez a falvak népének tudatlanságában és antihigienikus életében, orvosnélküliségében leli magyarázatát. Az építkezés, tekintettel a subtropikus kümára sokkal egyszerűbb, könnyedébb, mint Európában, hiszen a partok mentén cső nincs: hideg ellen nem kell védekezni, a gyakori földrengések pedig egyenesen megkövetelik a legfeljebb egyemeletes, lapostetejiI házakat. 7 Az összes ujtipusu Orion rádiókészü'é'tek kaphatók Deutsch Albert rádió és villamossági vállalatánál Kárász ucca 7. Telefon 18-71. Kedvező fizetési feltételei. rol rádiót. Most idejében gondoskodhat megfelelő készülékről. Kérje bemutatásra az Kapható minden Orion rádiókereslcedőnéf Az összes Orion készülékeket lakásán készséggel bemutatja, raktárról szállitia METEOR ftiiiarggar egQed&rnstfásn Kárász ucca 11. A kisebb városok és falvak teljesen koloniália stílben épültek és ilyeneknek is maxadtak, dominál a virágos, kikövezett nagy patio, a szép, kőbefaragott kapubejára* és a balkon. Limának, a majd 600:000 lakosú fővárosnak vannak teljesen modern városrészei, magasbanyuló vasbetonüzletházakkal, ragyogó portálokkal, de vannak morlgco s[ilusu és koloniális stílusú városrészei is. A fővárost környező tengerparti villavárosok pedig a legmodernebb építészeket vallják apjuknak. E tengerparti villavárosokat majdnem kizárólag külföldiek lakják, bár az utóbbi időben Lima őslakói, a padicionális peruiak is felcserélik már faragott erkélyü, termes házaikat a modern tengerparti villákkal. • A klima a partok mentén subtropikus. Eltekintve a 4 hónapos, nagyon meleg nyártól, ő hónapos + 23 fokog tavasz simogat bennünket. Két hónapig tart az úgynevezett Dedves időszak, amely alatt nem esőzést ériünk, hanem egy elég kellemetlen párás ködös, ruhákból, cipőkből penészfoltokat kiváltó, no meg rheumát is kiváltó nedvességet. Ez a két hónapos szürke párás nedvesgég szüli meg a grippét, amelynek magyar neve ,;spanyol" és amely sajnos nagyon pugztitja a szegény benszülőtteket. A világ legmagasabb vasútja nálunk van. Csodának, mérnöki, technikai csodának nevezem és szívesen emlékezem vissza c vasúton megtett eordilterai ulamra. Rendes nyomtávolságú vasút, angol tulajdon és a cordiller.v bányavidéket köti őgste a tengerparttal. Enormir teljesítéséről csak ennyit: reggel 8-kcr induftom OLCSÓ ÁR Meznek van szive! ## on szép és jócipőt adni. "^P^ Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a legelegánsabb formákbar lérfi cipői. CÉGEM SLAGERE a lack cipőt poiló S (II 0 Ml ít G CIPŐ, nem repedezik, mlnf a lack, tartós, elegáns ós tükórfénye van, kizárólag nólam kapható készen Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölese! uca 7.