Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-29 / 23. szám

DELNA Szombat, 1938. január 29. Politikai napilap XIV. évfolyam 23. sz. A kereszt , Bakó László, a szegedi református egy­ház lelkésze, elég régen viseli a városaíyai tisztséget, tégen tagja a törvényhatósági bi­zottságnak is, a közgyűlésnek is. Hivatása a beszéd, a szónoklat, de azért azok közé tar­tozik, akik nagyon ritkán hallatják a szavu­kat- Ez is egyik oka annak, hogy komoly fi­gyelem kiséri minden felszólalását, de az is, hogy mindig van súlya, jelentősége annak, amit mond. Legutóbb a kisgyülésen szólalt föl. Nem igen van túlzás abban a megállapításban, hogy amióta az uj közigazgatási törvény megalkotta ezt a közigazgatási testületet, ilyen komoly, ilyen nagyhatású beszéd nem sok hangzott el az ülésein. Lehetséges, hogy a felszólalás hatását fo­kozta a szónok ünnepélyes öltözéke is. Bakó László ugyanis szokásától eltérően fekete fe­rencjózsef kabátban jelent meg az ülésen, ezzel a méltóságteljes ruhadarabbal cserélte föl szürke civilruháját. De ennek a külsőség­nek a hatása megszűnt, feloldódott abban a pillanatban, amint elmondta felszólalásának első mondatát. A Csillagbörtön siralomhá­zában fogja tölteni az éjszakát, a halálra­ítélt rab mellett, akin kora reggel végrehajt­ják a világi hátalom Ítéletét. Tehát a halál pitvarában jár és itt senki sem érezhet sem erőt, sem kedvet a vitára. Nem akar vitába szállni azokkal, akik a kereszt kifüg­gesztésére tettek indítványt, bár egyháza, a magyar református egyház régen leszöge­zett álláspontja szerint nem alkalmazza szim­bólumként a keresztet. A halál pitvaróban nem kezd vitát, hogy megkísérelje egyháza álláspontjának érvényesítését. Nincs helye most a vitának, amikor minden magyar — felekezetre, pártállásra való tekintet nélkül ' — csak mélységesen szomorúsággal értesül­hetett a hírről, hogy a Harmadik Birodalom konnánya rossz néven venné Né­metország katolikus polgáraitól, ha eljönné­nek Magyarországra a nyáron és itt részt­vennének az eucharisztikus világkongresszu­son, a vi'ág minden katolikus népének ezen az ünnepi találkozóján. Bakó László, a sze­gedi református egvház lelkésze, ugy érzi, hogy ilyen körülmények között nem lehet "és nem szabad vitát kezdeni a ke­resztről. Ha már benyújtották az indít­ványt, azoknak is hallgatniuk kell, akiknek más a meggyőződésük és nem szabad ellenin­r'itvány benvu?tácával megzavarniuk a bé­kességet, a nvugalmet... A feketeruhás nap, egyházának hű pász­tora, akinek elődei máglyán, gólyapadon pusztultak el hitükért, azért a protestáns hitért, amelynek megalapítója polgára volt a német birodalomnak és megtestesítője az igazi német szellemnek. Szeged református lelkésze a halál pitvaraban szelíden lehaj­totta fejét és — nem protestált a hité­vel, messrvőződéséveJ, egyháza felfogásával ellenkező inditvánv ellen. Megérzik-e, megértik-e vájjon ennek a fenségesen szén és szomorúságában is any­nvira vigasztaló megnvilatkozásnak n jelen­tőségét azok, akik ádáz gyülö'ettel igyekez­nek minél torzabbá nyomorítani az egyszerü. sima keresztet, hogy az emberszeretet, a megértés, a békesség szimbólumát a gyűlölködés, az uszí­tás. az e m b e r t el e n s é g. a pusztí­tás és a rombolás f ur k,ó sb o t j á vé profán izálják. A halál pitvarában eltörpülnék a sorsdöntő kérdések is cs az élet a hiúság vásárának látszik — mondotta Bakó László —, aki az ülésről egyenesen a siralomházba ment, hogy virrasszon a halálraítélt mellett és megbé­kítse a szörnyű bűnökkel terhelt esendő cm­berlelket a nagy ut előtt. A halál pitvarában tényleg elvesztik a mindennapok földi dolgai a jelentőségűket, a súlyúkat. A halál pitvarában olyan mind­egy már, milyen jelben, ábrában láda a hivő ember az Isten szimbólumát; keresztben-e, csillagban-e? De nem mindegy még a halál pitvarában sem, hogy a lélek szabadon fordulhat-e a maga Istenéhez. A világtörténelem szörnyű szeszélye a halál pitvarában terelt valamennyiünket. A pitvar körül a gyűlölet pokla lángol és fe­nyeget mindent, ami szép volt, biztató volt, vigasztaló volt évezredek óta. A legjobban talán a keresztet fenyegeti vörös, és barna és zöld és kék, de min­denképen kénköves lángjaival, az egyszerű, sima keresztet, amely szelíd fényglóriával emelkedik mindenek fölé, hogy óriásira nőtt karjaival magához ölelje a meg­riadt embernyéjakat A német katolikusok, akiknek hosszú szá­zadok óta szent szimbolumok a kereszt, rem jöhetnek Magyarországra, nem követhetik ősi hitük, meggyőződésük parancsát, nem vehetnek részt az Oltári Szentség világün­nepén, mert a fölöttük uralkodó politikai ha­talom npm ismeri el a lelkiismereti szabad­ság elvét, mert rossznéven venné tőlük, ha eljönnének. Ha pedig a politikai hatalom rossz néven vesz valamit, az több, súlyo­sabb minden tilalomnál. A német katob'kusok nem hajthatnak tér­det a kereszt előtt. Bakó László, hajdani magyar protestáns vértanú-prédikátorok keménygerincü utó­da, a „nyakas magyar kálvinista", aki -gy­haza álláspontja szerint nem használja hite szimbólumaként a keresztet, most kiterjeszti előtte hitének, magyarságának tiszta palást­ját és önfeláldozó hallgatással oltalmazza az uj pogányság támadása ellen. A barna halál pitvarában az emberszeretet, a lelkiismereti szabadság és az emberi méltóság szent szim­bólumát oltalmazza benne. Vájjon megértik-e, megérzik-e a kálvinis­ta pap megnyilatkozásának jelentőségét mindazok, akikhez szólt ennek a magyar papnak a beszéde ..: Rendkívüli arányú fegyverkezést kezd Amerika Roosevelt üzenete o parlamenthez — „Baljóslatú tenn, tioöu oz emberlsea közel egtynegnedrésze a leökö­nuörtelenehh ir;óháborut>an et, tói lehet a népek töhbsege beket kivan" Washington, január 28. Roosevelt el­nök a washingtoni törvényhozáshoz elkül­dötte a nemzetvédelemről szóló üzenetét. Az üzenet bevezetésében az elnök kiemeli mind­azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Amerika a fegyverkezések korlátozására folvtatott. hogy biztosítsa a világ békéjének valószínűségét. — A legmélvebb sajnálattal tovább kell foly­tatni a fegyverkezés példátlan és aggasztó irá­nyú növelését — mondja az üzenet. Különösen baljóslatú tény, hogv az emlipriség közel egy­negyede a legkönyörtelenebb irtó háborúban él, iól lehet, a legtöbb ország népének többsé­ge békében kíván élni, beleértve azokat az or­szágokat ís, ahol most a harcok folynak. — Mint az Egyesül*-Államok haderejének főparancsnoka, az a kötelességem, javasoliam a törvényhozásnak, hogv a fegyverkezésünk nem elegendő nemzetünk biztonságához és ez­ért szükség van a fegyverkezés növelésére. Mi­után a szárazföldi és tengeri fegyverkezés 'nö­vekedése más országokban olyan mérvű, amely fenyegeti a világ békéjét és biztonságát, ja­vaslom, hogy a törvényhozás 1. hatalmazza fel az Egyesült-Államok szá­razföldi haderejét, hogv 8,800.000 dollárt költ­sön légelhárító fegyvereinek növelésére, ami­ből 6-800.000 dollár 1939- évre volna előirá­nyozva. 2. Irányozzon elő 450.000 ezer dollárt rendet hadsereg létszámának emelésére. 3. Irányozzon elő 6,080.000 dollárt hadianyag és elhárító gépek beszerzésére, amiből 5 millió dollár 1938-ra volna előirányozva. 4. Irnnvozzon elő 2 millió dollárt a hadse­reg hiányos lőszerkészletének pótlására. 5. Adjon felhatalmazást és költségelőirány­zatot további két csatahajó és cirkáló felépíté­sének megkezdésére. n Kópszüvefség elforadla Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló ielenlést Genf, január 28. A Népszövetség Tanácsa pénteken ismét összeült, de szinte kizárólag igazgatási természetű ügyek lebonyolításával foglalkozott. A Tanács zárt ülésében a nők jo­gi helyzetét tanulmányozó szakértő bizottság egyik tagjául dr. Seb es t vé n Pál magvar Uülügyminisztériumi miniszteri tanácsost ne­vezték ki A .nvilvános ülésen Svédország delegátusa a pénzügyi bizottság és jogügyi bizottság je­lentését terjesztette elő, amelyet a Tanács vita nélkül elfogadott. A pénzügyi bizottság elő­adójának jelentésében a hatodik pont Magyarországra vonatkozó része a következőket tartalmazta • A bizottság jelentésének utolsó fejezetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom