Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-29 / 23. szám

DELNA Szombat, 1938. január 29. Politikai napilap XIV. évfolyam 23. sz. A kereszt , Bakó László, a szegedi református egyház lelkésze, elég régen viseli a városaíyai tisztséget, tégen tagja a törvényhatósági bizottságnak is, a közgyűlésnek is. Hivatása a beszéd, a szónoklat, de azért azok közé tartozik, akik nagyon ritkán hallatják a szavukat- Ez is egyik oka annak, hogy komoly figyelem kiséri minden felszólalását, de az is, hogy mindig van súlya, jelentősége annak, amit mond. Legutóbb a kisgyülésen szólalt föl. Nem igen van túlzás abban a megállapításban, hogy amióta az uj közigazgatási törvény megalkotta ezt a közigazgatási testületet, ilyen komoly, ilyen nagyhatású beszéd nem sok hangzott el az ülésein. Lehetséges, hogy a felszólalás hatását fokozta a szónok ünnepélyes öltözéke is. Bakó László ugyanis szokásától eltérően fekete ferencjózsef kabátban jelent meg az ülésen, ezzel a méltóságteljes ruhadarabbal cserélte föl szürke civilruháját. De ennek a külsőségnek a hatása megszűnt, feloldódott abban a pillanatban, amint elmondta felszólalásának első mondatát. A Csillagbörtön siralomházában fogja tölteni az éjszakát, a halálraítélt rab mellett, akin kora reggel végrehajtják a világi hátalom Ítéletét. Tehát a halál pitvarában jár és itt senki sem érezhet sem erőt, sem kedvet a vitára. Nem akar vitába szállni azokkal, akik a kereszt kifüggesztésére tettek indítványt, bár egyháza, a magyar református egyház régen leszögezett álláspontja szerint nem alkalmazza szimbólumként a keresztet. A halál pitvaróban nem kezd vitát, hogy megkísérelje egyháza álláspontjának érvényesítését. Nincs helye most a vitának, amikor minden magyar — felekezetre, pártállásra való tekintet nélkül ' — csak mélységesen szomorúsággal értesülhetett a hírről, hogy a Harmadik Birodalom konnánya rossz néven venné Németország katolikus polgáraitól, ha eljönnének Magyarországra a nyáron és itt résztvennének az eucharisztikus világkongresszuson, a vi'ág minden katolikus népének ezen az ünnepi találkozóján. Bakó László, a szegedi református egvház lelkésze, ugy érzi, hogy ilyen körülmények között nem lehet "és nem szabad vitát kezdeni a keresztről. Ha már benyújtották az indítványt, azoknak is hallgatniuk kell, akiknek más a meggyőződésük és nem szabad elleninr'itvány benvu?tácával megzavarniuk a békességet, a nvugalmet... A feketeruhás nap, egyházának hű pásztora, akinek elődei máglyán, gólyapadon pusztultak el hitükért, azért a protestáns hitért, amelynek megalapítója polgára volt a német birodalomnak és megtestesítője az igazi német szellemnek. Szeged református lelkésze a halál pitvaraban szelíden lehajtotta fejét és — nem protestált a hitével, messrvőződéséveJ, egyháza felfogásával ellenkező inditvánv ellen. Megérzik-e, megértik-e vájjon ennek a fenségesen szén és szomorúságában is anynvira vigasztaló megnvilatkozásnak n jelentőségét azok, akik ádáz gyülö'ettel igyekeznek minél torzabbá nyomorítani az egyszerü. sima keresztet, hogy az emberszeretet, a megértés, a békesség szimbólumát a gyűlölködés, az uszítás. az e m b e r t el e n s é g. a pusztítás és a rombolás f ur k,ó sb o t j á vé profán izálják. A halál pitvarában eltörpülnék a sorsdöntő kérdések is cs az élet a hiúság vásárának látszik — mondotta Bakó László —, aki az ülésről egyenesen a siralomházba ment, hogy virrasszon a halálraítélt mellett és megbékítse a szörnyű bűnökkel terhelt esendő cmberlelket a nagy ut előtt. A halál pitvarában tényleg elvesztik a mindennapok földi dolgai a jelentőségűket, a súlyúkat. A halál pitvarában olyan mindegy már, milyen jelben, ábrában láda a hivő ember az Isten szimbólumát; keresztben-e, csillagban-e? De nem mindegy még a halál pitvarában sem, hogy a lélek szabadon fordulhat-e a maga Istenéhez. A világtörténelem szörnyű szeszélye a halál pitvarában terelt valamennyiünket. A pitvar körül a gyűlölet pokla lángol és fenyeget mindent, ami szép volt, biztató volt, vigasztaló volt évezredek óta. A legjobban talán a keresztet fenyegeti vörös, és barna és zöld és kék, de mindenképen kénköves lángjaival, az egyszerű, sima keresztet, amely szelíd fényglóriával emelkedik mindenek fölé, hogy óriásira nőtt karjaival magához ölelje a megriadt embernyéjakat A német katolikusok, akiknek hosszú századok óta szent szimbolumok a kereszt, rem jöhetnek Magyarországra, nem követhetik ősi hitük, meggyőződésük parancsát, nem vehetnek részt az Oltári Szentség világünnepén, mert a fölöttük uralkodó politikai hatalom npm ismeri el a lelkiismereti szabadság elvét, mert rossznéven venné tőlük, ha eljönnének. Ha pedig a politikai hatalom rossz néven vesz valamit, az több, súlyosabb minden tilalomnál. A német katob'kusok nem hajthatnak térdet a kereszt előtt. Bakó László, hajdani magyar protestáns vértanú-prédikátorok keménygerincü utóda, a „nyakas magyar kálvinista", aki -gyhaza álláspontja szerint nem használja hite szimbólumaként a keresztet, most kiterjeszti előtte hitének, magyarságának tiszta palástját és önfeláldozó hallgatással oltalmazza az uj pogányság támadása ellen. A barna halál pitvarában az emberszeretet, a lelkiismereti szabadság és az emberi méltóság szent szimbólumát oltalmazza benne. Vájjon megértik-e, megérzik-e a kálvinista pap megnyilatkozásának jelentőségét mindazok, akikhez szólt ennek a magyar papnak a beszéde ..: Rendkívüli arányú fegyverkezést kezd Amerika Roosevelt üzenete o parlamenthez — „Baljóslatú tenn, tioöu oz emberlsea közel egtynegnedrésze a leökönuörtelenehh ir;óháborut>an et, tói lehet a népek töhbsege beket kivan" Washington, január 28. Roosevelt elnök a washingtoni törvényhozáshoz elküldötte a nemzetvédelemről szóló üzenetét. Az üzenet bevezetésében az elnök kiemeli mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Amerika a fegyverkezések korlátozására folvtatott. hogy biztosítsa a világ békéjének valószínűségét. — A legmélvebb sajnálattal tovább kell folytatni a fegyverkezés példátlan és aggasztó irányú növelését — mondja az üzenet. Különösen baljóslatú tény, hogv az emlipriség közel egynegyede a legkönyörtelenebb irtó háborúban él, iól lehet, a legtöbb ország népének többsége békében kíván élni, beleértve azokat az országokat ís, ahol most a harcok folynak. — Mint az Egyesül*-Államok haderejének főparancsnoka, az a kötelességem, javasoliam a törvényhozásnak, hogv a fegyverkezésünk nem elegendő nemzetünk biztonságához és ezért szükség van a fegyverkezés növelésére. Miután a szárazföldi és tengeri fegyverkezés 'növekedése más országokban olyan mérvű, amely fenyegeti a világ békéjét és biztonságát, javaslom, hogy a törvényhozás 1. hatalmazza fel az Egyesült-Államok szárazföldi haderejét, hogv 8,800.000 dollárt költsön légelhárító fegyvereinek növelésére, amiből 6-800.000 dollár 1939- évre volna előirányozva. 2. Irányozzon elő 450.000 ezer dollárt rendet hadsereg létszámának emelésére. 3. Irányozzon elő 6,080.000 dollárt hadianyag és elhárító gépek beszerzésére, amiből 5 millió dollár 1938-ra volna előirányozva. 4. Irnnvozzon elő 2 millió dollárt a hadsereg hiányos lőszerkészletének pótlására. 5. Adjon felhatalmazást és költségelőirányzatot további két csatahajó és cirkáló felépítésének megkezdésére. n Kópszüvefség elforadla Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló ielenlést Genf, január 28. A Népszövetség Tanácsa pénteken ismét összeült, de szinte kizárólag igazgatási természetű ügyek lebonyolításával foglalkozott. A Tanács zárt ülésében a nők jogi helyzetét tanulmányozó szakértő bizottság egyik tagjául dr. Seb es t vé n Pál magvar Uülügyminisztériumi miniszteri tanácsost nevezték ki A .nvilvános ülésen Svédország delegátusa a pénzügyi bizottság és jogügyi bizottság jelentését terjesztette elő, amelyet a Tanács vita nélkül elfogadott. A pénzügyi bizottság előadójának jelentésében a hatodik pont Magyarországra vonatkozó része a következőket tartalmazta • A bizottság jelentésének utolsó fejezetében