Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-27 / 21. szám

Csütörtök", 1958. január 27; DÉLMAGYARORSZAG 3 A polgármester váratlan budapesti utja Hir szerint a belügymfniszíérumban tájékozód k az állampoigórsógi ügyekben, mert Szegedre a délvidéki és erdélyi meneküllek óta nem történt bevándorlás (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pá'fy József polgármester kedden este várat'anul Buda­pestre u tazott. Elutazása e'ött senkivel sem közölte, hogy utjának mi a tulajdonképeni célja, csupán annyit mondott, hogy hivatalos ügyek elintézése céljából kell Pestre utaznia. Valószínűleg csak csü­törtökön este érkezik vissza és igy a csütörtök délutánra összehívott közgyűlést előkészítő kis­gyűlésen nem vesz részt, szombaton, amikor a törvényhatósági bizottság tartja rendes januári közgyűlését, itthon lesz. A városházán elterjedt hirek szerint a polgár­mester budapesti utja összefüggésben van az ál­lampolgársági ügyekke'. A belügyminisztériumban kiván tájékozódni a kormány Intencióiról. Szege­den — mfnt ismeretes — nem indultak meg na­gyobb arányban az úgynevezett állampolgársági igazoltatások, adminisztratív tevékenység folyik azoknak ügyében, akik eddig még nem rendezték helyzetüket és államjogaikat. Szegedre egyébként — eltekintve a háború utáni menekültektől — hosszú évtizedek óla bevándorlás nem történt. A háború után ugy Erdélybö, mint a megszült dél. vidéki országrészekből sók család telepedett le Szegeden, legnagyobb részük sváb származása. Hir szerint az állampolgársági kérdés szóba kerül a csütörtöki kisgyülésen Schwartz Ede kántor illetőségi ügyével kapcsolatban. A közgyűlésnek érdekes politikai vonatkozású tárgya is lesz, az az indítvány, ame'yet dr. Pap Róbert és dr. Dettre János nyújtott be. Az indít­ványozók azt kívánják, hogy a: uj választójogi javaslattervezet jogfosztásai ellen emelje fel a tör­vényhatóság tiltakozó szavát, tiltakozzék nyoma­tékos formában az ellen, hogy a tervezet Szeged város többezer főnyi földbérlőlársadalmát kiván ja politikai jogaitól megfosztani és szorgalmazza a szegedi képviselők számának háromról négyre való felemelését. Ezt az indítványt a polgármester pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé. Jófáltagijták Kecskemét alapítványát a szegedi egyetemre Akció 13 alföldi város kulturális közösségének megszervezésére Fablnyi pénzügyminiszter levele az egyelem rektorához (A Délmagyarország munkatársa'ól.) Fabinyi pénzügyminiszter levetet intézett Gelei József egye­teml rektorhoz, melyben értesíti, hogy Kecskemét város 1938. évi költségvetési előirányzatában a sze­gedi egyetemen létesítendő ősziörtdljalapitvdry céljára felve't összeget a költségvetés revíziója sa­rán Vd'tozallanul meghagyták. Ezzel véglegessé vált az az e'sö ösztöndíj alapítvány, mellyel a rek­tor szorosabb kapcsolatot kiván megteremteni a szegedi egyetem, illetve S.eged városa és a; Al­föld tizenhárom nagyobb városa között. A kap­csolatnak az a messzemenő célzata van, hogy a szegedi egyetem az Alföld speciális kultúrájá­nak szolgá'a'.éba álljon és az Alföld fiatalsága a szegedi egyetemen ismerkedjék meg az Alföld jelenével és jövőjét biztosító fejlődésével. Jelen­tősége van ennek az ösztöndíjnak abból a szem­pontból. mert ezzel az Alföld két legnagyobb városa, S:egcd és Kecskemét vállal kul.'urközös­ségef. éj mert a kecskeméti elhatározás erős tanú­ságtétel a rektor tö.citvé cinek értéke ésc jegyé­ben. Kecskemétre a rektornak tanács! felhatalma­záson alapuló átirata bizonyos tekintetben meg­késve, a költségve.és bizottsági tárgya á ának le­zárása után érkezett. Kecskemét polgármestere, dr. Kiss Endre azonban olyan megértéssel fo­gadta az ügyben személyesen ellátogató rektort, hogy a letárgyalt költségvetésbe beiktatta az ösz­töndijaiapitvónyt, azzal a kikötéssel azonban, hogy azt jogász nem élvezheti, tekintettel a kecskeméti jogakadémia igényeire. A rektornak a kecskeméti elhatározás után a be'ügyminiszternél, illetve a pénzügyminiszternél kellett eljárnia, nehogy a fe­lülvizsgálat alkalmával a miniszteri vörös ceruza törölje az összeget. A rektor terveinek támogatása érdekében jelentkezett a két miniszternél, bejelent­vén mindkét fórumon, hogy a kecskeméti ösz­töndíj csak az első lépés az alföldi városok meg­szervezésében, azt követni fogja még további tl' zenkét város hasonló ösztöndijalapitványa. Gelei rektor tárgyalásai után most jóváhagyták Kecs­kemét határozatát. A 25 éves étokházi földmives szörnyű gyilkossága A bestiális apa agyonverte 5 éves gyermekét (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt jelentették a szegedi rendőrség­nek Alsóközfpontiól, hogy Atokháza 298. szám alatti tanyán kegyelten gyermekgyilkosságot követett el egy bestiális apa. Temesvári Antal a gyilkos apa, aki ötéves Antal nevü fiát agyonverte. A gyilkosság a nyomozás eddigi adatai sze­rint a következőképen történi: Temesvári An­tal, aki mindössze 25 esztendős, régebbi idő óta különváltan él a feleségétől, még pedig azért, mert felesége már nem birta ki vele az együttlétet, férje ugyanis állandóan részeges­kedett és gorombáskodott családjával. Éste Temesvári Antal részegen felkereste feleségét e* ismét verekedni kezdett az asszonnyal Bet yolt nála. azzal hadonászott és megyeréssel fe­nyegette az asszonyt, aki ki akarta utasítani férjet a lakásból. Az ötéves Antal a veszekedés hangjaira berohant a szobába cs szülei közé vetette magát, ami az apát annyira felbőszítet­te, hogy botjával most már gyermekére tá­madt. Mielőtt az anya közbevethette volna ma­gát, ütlegelni kezdte a gyermeket, aki az első ütésekre már összerogyott, de az apa ezután sem hagyta abba a bántalmazást, tovább ütötte, verte, rugdalta gyermekét, mig csak az s»®melátlára meg nem ,.dt. A bestiális ember ckk • elrohant és azóta nyo­ma veszett. A kiáltozásra figyelmesek lettek a szomszé­dok, akik berohantak a tavv'*'-a <.s ott találtok vérébe fagyva a gyermeket és mellette a si­koltozó anyát. A szomszédok azután értesítet­ték a rendőrséget, amely azonnal megindítot­ta a nyomozást. Mindenekelőtt Temesvári An­talt igyekeztek kézrekeriteni, de ez még szer­da estig nem sikerült. A gyilkos apa valahol a földek között bujkál, az sincs kizárva azon­ban, hogy öngyilkosságot követett el tettének következményeitől való félelmében. A vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszak értő szerdán délután kiszállott a helyszínre a vizsgálat, illetve a boncolás megejtése végeit, A boncolás adatai szerint a gyermek fejét a botütések telje­sen szétroncsolták. a nyomban alkalmazott orvosi segély sem menthette volna meg az életnek. Kihallgattak j az anyát is, aki szerint férjének semmi oka ' nem volt arra, hogy gyermekét bántalmazza, | az anya szerint Temesvári Antal alkoholmá­morban követte el szörnvü tettét. A nyomozás tovább folyik. Szegedről detek­tívek mentek ki a helyszínre, hogy elfogják a szökésben levő brutális gyermekgyilkost. Rendőri felügyelet alá helyezték a svábhegyi verekedökel Budapest, január 28. Szerdán tartották meg • folytató'agos közigazgatási tárgyalást a toloncház­ban a svábhegyi nyilasverekedők ügyében. A ve­rckedők közül annakidején 13 embert elfogtak. A rendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a verekedők legtöbbjének sem rendes la­kása, sem rendes foglalkozása nincs; a szélső­jobboldalt perlők támogatják őket és minden ide­jüket a svábhegyihez hasonló cselekménynek elő­készítésére használják fel. Szerdán a verekedőket Ismét beidézték a tolenc­házba, ahol kihirdették előttük a közigazgatás! osztály döntését. Eszerint a verekedéseiért hír­hedtté vált ifj. Metzger Gusztávot és Bánhegyi Lászlót rendőri felügyelet a'á helyezték, Rockenbauer Walter ügyét áttették az Idegenellen­őrző Hivatalhoz, hogy állampolgárságát megálla­pítsák. A többi verekedőt rendőri megfigyelés alá helyesték. Bánhegyi Lászlóról kiderült, hogy anyai ágon zsidó származású. A büntetőtörvény-szék szerdán tárgyalta a Pöslnger-major nyilas verekedőinek az ügyét. Tavaly májusában —• mint ismeretes —• a Pö6ingcr-major közelében turisták és nyilasok kőzött véres verekedés volt. A verekedők ellen magánosok elleni erőszak cimén indult meg az eljárás. Metzger és társai azt mon­dották a biróság előtt, hogy — a turisták fárned­üeiv.ir I*IOZI Mi ntoljira ay lednv elindul AleKl<>bbm riei&Mk. Széchenyi Mozi Ma indul diadalmas útjára ZILAHY LAJOS megrázó drámája, a Főszereplők: Bajor Gizi, Jávor, Csortos, Kö­pcczy Boócz, Rajnay és a magyar filmszí­nészek elitjei. Azonkivül Indián paradicsom csodaszép szines énekes film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom