Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

10 \ DÍLMAGYARORSZXG Vasárnap, 1938. Január 23. Motor és gépjavitás FRISCHMANN-nál Kálvária ucca 9 2b. sz. Uszoda, strand, hullámfürdő, gyógyfürdő Irta F.GÖD ANDOR törvényhatósági bizottsági tug Fontos épitö fel idatok hárulnak Szeged haló­ságára és törvényhatósági bizottságára. Ezek- kö­zölt első helyen áll a város idegenforgalmi kér­désének megoldása; ezzel kapcsolatosan a város épitési programjának fokozottabb tcmpóbin va­ló keresztülvitele. Ncm kétséges, hogy a város szépítése, fejlesztése ós idegenforgalma szoros kapcsolatban állanak egymással. Lehetetlen na­gyobb arányú Idegenforgalomról beszélni addig, amig a Szegedre screglö idegeneknek kulturális berendezésekben, kényelmi igényeket szolgáló in­tézményekben, érdekességekben, látnivalókban és szórakozásokban megfelelőt ncm nyújtunk és nem gondoskodunk sürgősen irról, hogy Szeged In­tézményben kapcsolódjék be a világvárosok ide­genforgalmi mozgalmaiba. Most már a város hatóságának kell gondos­kodni arról, hogy nz ipari vásár és a szabadtéri Játékok támogatására keresztülvigye a városfej­lesztési program soron következő feladatait és a Szegedre screglö Idegenek számára Szegedet ked­vét! tifrtózkúdásl héllVé varázsolja. A kérdés rendkivül szétágazó, szálai többfelé nyúlnak, igy többek kötött meg kell oldani sürgősen az irt»ge­zenek elhelyezésének kérdését. De niost kizáró­lag egy intézmény fejlesztéséről szólok, amely a külföldet járók tapasztalatai szerint egyike a leg­fontosabbaknak. Ez pedig a tiszai strand, a vá­rost gyógyfürdő és az ártézi uszoda kérdése. Szeged nem kezelheti továbbra ls különállóan e/l nz együvé tartozó kérdést. Közös összefogó munka nagyszerű üdülőhellyé és kzórakozóhclllyé tormá/hnlná Szegedet. A tiszai strand Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a tiszai strand nemcsak klliinő szórakozó és üdítő intéz­ménye a városnak, hanem hasznotható üzeme is. Viszont éppen nz tf)37-cs tapasztalatok, áradás, stb azt bizonyítják, hogy jelenlegi formájában megoldhatatlan a Strand problémája Amikor a Tisza árad és amig medrébe visszihuzódik, hasz­nálhatatlan. Azok, akik tavasztól őszig várvt­várják a pihenés óráit, amikor a napi munka ne­héz. robotjából kiszakíthatják magukat, évről-év ro elkeseredve figyelik a Tiszt Játékát és hosszan­kodva lesik, mikor szabadul fel az árterületen fek­vő tiszai slrand. Ilven körülmények között gon­loskodnl kell biztonságosabb megoldásról, olyan­ról, hogy egyrészt használható legyen áradás cselén is n strand, másrészt a parlfürdő közönsé­ge íz átmeneti időre kárpótlást nyerjen, esetleg az ártézi mcdencélien vnló fürdéssel, ami együtt kell, hogv járjon n SzUE kibővítésével és moder­nizálásával. Az ujszegedi uszoda Ncm először bukkan fel a SzUE kibővítésének gondolata. Ebben nz ügyben n SzUE már régeb­ben részletes előterjesztést tett a város hatósá­gának, amelyben felajánlotta, hogy a város lep­jen be üzlettársként n SzUE-ba. aNgy megértéssel viseltetik Szeged dünlő Jelentőségű idcgenforgol­mi kérdései iránt dr, v. Shvoy Kálmán ny, al­tábornagy, országgyűlési képviselő, n SzUE dlsz­flnöke, aki előharcosa a városfejlesztési problé­mák megoldásainak. Ebben az ügyben közvetle­nül tárgy ílások ugyan még nem folytak, dc tudó­másom s/erinl egyrészt dr. Púi f y József pol­gármester, nemkülönben vitéz dr. Imecs György főispán a legmelegebben érdeklődnek az egész kérdéskomplexum megoldásának ügye iránt és éppen ez bátorít, hogv a feladatok közül kiemel­jem ezt a fontos kérdést és nz illetékesek szives figyelmeim ajánljam. Bebizonyosodoll, hogy a városi strand nem nél­külözhet egy úszómedencét és az is kiderült — éppen az elmúlt évben —, hogy a strand egyrészt anyagi okokból, másrészt a tavaszi áradások mi­att, megfelelő hely hiánya miatt is, valamint azért is, mert egy niedcncc cpitése, kntfurrás, csator­názást igényel, képtelen a kérdést megoldani, ön­ként kínálkozik tehát a lehetősége annak, hogy u városi strandfürdő a SzÜE-vol létesítsen megál­lapodást és közös összefogással igyekezzenek az idegenforgalmi célokat, a város közönségének ké­nyelmid, nem utolsó sorban azonban az egészség­ügyi és sport szempontokat szolgáló hatalmas üdülő intézményt létesíteni. A megegyezés sze­rény nézetem szerint keresztülvihető, mert a SzUE-nak éppen olyan érdeke megfelelő meg­egyezés létesítése, mint a városi strandfürdőnek. Ila a varos csak fillérekkel felemelné a strand­fürdő beléptidiját és megfelelően az idénvbérlete­ket és ezt a többletbevételt megfelelő arányban a SzUE-nck biztosítani, a strandfürdő közönsége előtt megnyílnának a SzUE kapui. A SzUE ha­sonló arányban felemelné a beléptidijakat és a SzUE közönsége igénybevehétné a városi strand­fürdőt. Ezen első lépés után gondoskodni lehetne egyrészt a strandfürdő modernizálásáról, más­részt arról, hogy a SzUE megfelelő berendezése álljon a nagyközönség szolgál itára, Es itt felvetem ismét a hullámfürdő építésének gondolatát. A hullámfürdő Abban az CstlbCH, h« u város fe a SzÜB kö­zölt a közös együttniunkálkodás IchétőSége meg­teremtődnék, biztos értesüléséin szerint a SzUE azonnal hozzákezdene a hullámfürdő megépítésé nek előkészítéséhez. Erre vonatkozólag már kí szüli is egy tervezet, ímely a kérdést ugy kívánj) megoldani, hogy a jelenlegi nagy medence mögölt építenék fel a hullámfürdő medencéjét, melynek előfeltételei biztosítva vannak. A SzUE ugyanis megfelelően van csator­názva, elegendő kut áll rendelkezésre, csak a medencét kell beépiteni és a hullám­verő gépet beszerezni. Az elgondolás az, hogy a hullámfürdőt a SzUE területén lévő közös öltöző épület helyére építenék ezt az épületet pedig a Torontáli-térnek az Erzsébet ligettel szemközti frontjára helyeznék át. Ide kapcsolódik nzuláp az a lerv, hogy a To­rontáli-lér lulsó oldalán a fák között, főleg idő­sebbek, valamint teljes nyugalmai kívánók szá­mára építenének egy kisebb medencét, ugy azon­ban, hogy ez a kizárólag üdülési és pihenési cé­lokat, feltétlen nyugalmat és csendet parancsoló hely egységesen illeszkednék be a környező han­gulatba. A tervezet foglalkozik azzal a kérdéssel is, bogy a SzUE ilyen irányú kibővítése nc za­varja egyrészt a nyugalmat, másrészt az áhítatot, amit ez a megoldás feltétlenül megkíván, miután közel esik az ujszegedi templom. A Torontáli tér jobb és baloldalán elhelyezésre kerülő modern pihenő helyekel a hid alait aluljáró kötné össze ugy, hogy a közúti közlekedés igy zavartalan lenne. Ez a megoldás kombinált Jegyekkel gazdasági­lag keresztülvihető lenne és ha az építkezés 1938­bun anyagi fedezet miatt esetleg megoldásra még nem kerülhet, mindenféleképen arra keli töreked­ni, hogy már cz év nyarán a strand és a SzUE között együttműködés biztosittassék és kisebb beruházásokkal tegyék kényelmesebbé, hozzá ter­helőbbé és megfelelőbbé ugy a strandot, mint a SzUE uszodáját. A gyógyfürdők Nem lehet kivenni ebből a kérdéscsoportból i városi gőzrfürdő ügyét sem. Nem vitás, hogy a városi gőzfürdő gyógyfürdő jellege mellett is mn| berendezésével nem felel meg a célnak Ahhoz, hogy a városi gőzfürdő valóban gyógyfürdő le­gyen, nemcsak elnevezés kell, hanem az is, hogy a gyógyfürdő jelleg modern fürdőt jelentsen, a célnak megfelelő üdülést adjon és kényelmet szol­gáló átalakítással legyen kedvelt pihenő helye a város közönségének, valamint a Szegedre sereg­lő idegeneknek. Tudomásom szerint Bánlaky Géza főmérnök, a budapesti Gellért, Rudas, valamin! a Széchenyi fürdők közponli igazgatója készített egy eszményi tervet, amely igen szerencsésen oldja meg a városi gyógyfürdő modernizálásának ügyét. Ez a megoldás 'a régi uszoda helyén gon­doskodik modern pihenőhelyekről. A Bánlaky­tOrv lénjtége az, hogy az uccai front modernizá­lásával egyidejűleg a belső úgynevezett udvari részen nmfitcálrum-szerü modern építkezéssel lé­tesítenének uszodát és körülötte napozó helyet és öllözö fülkéket. Az uszoda nagymedencéje a t rv szerint 22x11.50 lenne ugy azonban, bogy ez az uszoda télen-nyáron használhatóvá váljék. Fedett üvegtető van tervbevéve, amely a téli használha­tóságot biztosítaná, amig nyáron a tetőzet szét­nyitható lenne. Fz a szegcdi fedett uszoda bizto­sítaná azt, hogy Szeged uszósporlja télen, nyáron zavart ilanul végezhető lenne és igy testnevelési szempontból is nagyon fontos n kérdés keresztül­vitele. A költségek Számítások ls tröténtek már arra nézve, hogy mibe kerülne Szeged fürdővárosnak ilyen módon való kifejlesztése. Ezek szeriül a strand a SzUE modernizálása a hullámfürdővel együtt kb 50 000 pengőbe, mig a gőzfürdő álalakitása és moderni­zálása körülbelül 200 000 pengőbe kerülne. Ennek az összegnek az előteremtését MABI-, esetleg OTI-kölesönökből remélhetjük. Szeged városának fontos érdekei fűződnek ah­hoz, bogy ez n kérdés mielőbb megvalósulásra kerüljön. Legkésőbb 1939. nyarára egy teljesen uj modern ártézi uszoda, strandfürdő és gyógyfürdő fogadja a Szegedre sereglő idegeneket és szolgál­ja a város közönségének kényelmét, szórakozását és pihenését. Évi részlelflzefésrc Gyermekkocsik, gramofonlemezek leg­olcsóbb forrása. Javítóműhely A olcsóbb forrása. Javítóműhely kerékpár, v,-trónén Dcril tiéPórMtál. reratian Kedvezmény a netmanyarorszen oluasűinaK A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésit ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODNANKZKY UCCA 8. SZ. igazgatóságával sikerölt olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatal* —— 1 xu olvasói rendelkezésére. díjmentesen bocsájt

Next

/
Oldalképek
Tartalom