Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-20 / 15. szám

Csütörtök, 193$. Január 20. Polliikat napilap XIV. évfolyam 15. sz. Pécs - Szegeti ellen? Lán^-Miticzky Ernő, a szegedi királyi ítélőtáblának volt nagyérdemű elnöke, mikor Szegedről történt távozása után a budapesti királyi Ítélőtábla diszes elnöki székét elfoglalta, megnyitó beszédében rámutatott a birói szervezetek területei között mutatkozó egészségtelen aránytalanságokra. A budapesti táblához kilenc törvényszék tartozik és a tábla tizennyolc tanácsban működik. A szegedi tábla törvényszékeinek száma oz ország megcsonkítása óta kettő, tanácsainak száma pedig mindössze négy. Még néhai Klebelsberg Kuno szegedi képviselősége idején, a vidéki centrumok szükségességének hangoztatása mellett felmerült az a gondolat, hogy a szegedi tábla területét idegen törvényszékek átkapcsolásával megnöveljék. Elsősorban a bajai és kalocsai törvényszékek átkapcsolása vétetett tervbe. A terv megbukott az akkori lehetetlen közlekedési viszonyokon. Bármennyire elismerte ugyanis az igazságügyminiszter annak az állapotnak a tarthatatlanságát, hogy egyik ítélőtáblát elöntse az ügyek áradata, a másik pedig lassú elsorvadásnak legyen kPéve, arra mégsem lehetett kényszeríteni a jogkereső közönséget, hogy cikk-cakkban utazza végig a Duna—Tisza közének déli részét és nanokat vesztegessen el esetleg azért, hogy tudomásul vehesse egv tárgyalás más időpontra való elhalasztását. A másodfokú igazságszolgáltatási intézmények arányosításának gondolata akkoriban nem volt megvalósítható. Helyette ellenben még az a torz ötlet is felmerülhetett, hogy úgyis kicsiny lévén az ország, szűnjenek meg a vidéki ítélőtáblák teljesen es csak egy mammut-méretü tábla maradjon meg Budapesten. Szerencsére, a vidék számtalan mellőzése mán is, itt mégsem tartunk. Ez az ötlet megmaradt ötletnek cs miként Láng-Miticzky Ernő példája mutatja, vannak még józan és tisztán látó közéleti emberek, akik akkor sem. feledkeznek meg a vidék jogos igényeiről, mikor közpályájuk emelkedő lépcsőjén egy kivételcsen diszes budapesti tisztség betöltéséhez jutottak el. És hogy éppen az igazságszolgáltatási szervezetben a jogkereső közönség jobb kiszolgálásának szempontjai nem szorultak teljesen háttérbe, azt bizonyítja a birósági szervezetek módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a mult év végén került a parlament elé. Szegeden erről a javaslatról talán nem is vettek tudomást, pedig van egy olyan intézkedése, amely megvalósulása esetén a város, a birói és ügyvédi kar egyik régi vágyának megvalósulását jelentené. A javaslat ötödik szakasza ugyanis a bajai törvényszéki kirendeltséget a pécsi Ítélőtáblától. a kalocsai és kecskeméti törvényszéket pedig a budapesti királvi itélö'áblától a szegedi ítélőtáblához kapcsolja át- Ugyanígy a debreceni ítélőtábla területét a javaslat ' megnövelt a szolnoki törvényszék átkapcsolásával. Ami lehetetlen volt tizenöt és tiz esztendő előtt, lehetségessé vált most, mikor könnyű és gyors autóbusz-összeköttetés köti össze a Duna— Tisza közének városait. Az ut Szegedről Bajára Félegyházén, Kiskunhalason és Bácsalmáson át nem vesz már hét órát jgénvbe. hanem két óra alatt könnyen megtehető. Ha pedig a szüksége felmerül, semmi akadálya sincs, hogy ezek a közúti járatok tetszésszerint szaporittassanak: És most felvetjük a kérdést, mi történt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása óta. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy Szegeden semmi- A bajai ügyvédek örömmel fogadták a javaslat benyújtásának hirét és a bajai kereskedelmi egyesülések is örömüknek adtak kifejezést, hogy birói vonatkozásban Szegedhez kerülnek, amellyel a gazdasági életnek egyre erősbödő idegszálai fűzik őket egybe. Hogy Kalocsa és Kecskemét mit csinál, nem tudjuk, Pécs ellenben, mint ottani laptársaink közléseiből tudjuk, valóságos szabadságharcot hirdet Szeged hódító törekvései ellen. A pécsi ügyvédi kamara elnöke hivatalosan bejelenti, hogy a vezetése alatt álló nagytekintélyű intézmény minden emberileg lehetőt el fog követni ennek a veszedelemnek elhárítására. A pécsi érdekeltek küldöttséget vezetnek a város egyik képviselőjéhez,. hogy támogassa őket ebben a törekvésükben. A szóbanforgó pécsi képviselői nevét sokan még Szegeden is ismerik. Fabinyi Tihamérnak hívják. Nos, ezzel a pécsi megmozdulással szemben, amelyet esetleg követni fognak más irányú erők megnyilatkozásai is. Szeged sem maradhat tétlen. Elvégre itt nem egy egyszerű birói kérdésről, hanem egyúttal egy nagyfontosságú gazdasági és városfejlesztési problémáról is van sző. Ma már csak az öregebbek emlékeznek ugyan arra Szegeden, hogy mit jelentett a városra, mikor birói szempontból idetartozott Torontál megye ós Bácskának legnagyobb része. Talán vissza lehet ebből szerezni valamit. De a város legyen résen, nehogy a szép remények megint füstbe menjenek. , A Chaufemps-kormány csütörtökön letárgyalja a kormánynyilatkozatot, pénteken bemutatkozik a kamarában Páris. január 19. Pénteken mutatkozik be a képviselőházban az uj Chautemps-kormány, amely — mint jelentettük —, kedden éjszaka megalakult. Az uj kormány a törvényhozás mindkét házában jelentékeny többségre számíthat. Chautemps miniszterelnök este rádiónyilatkozatot tett, körvonalazta az uj kormány feladatait. Ezek közül legfontosabbak a pénzügyi helyzet megszilárdítása, bizonyos szociális törvények előkészítése, amelvek azt a célt szolgál iák, hogy létrehozzák a tőke és a munka békés együttműködését, végül az ország biztonságának és függetlenségének megvédése. A kormány csütörtökön a minisztertanácson fogja megvitatni • a kormánynyilatkozat szöveget, amelynek főpontjai a kővetkezők": 1. a társadalmi béke helyreállítása, 2. a frank védelme a valutaellenőrzési intézkedések mellőzésével, 3. a bonvédelem kifejlesztése és 4. a nem kívánatos idegenek ellenőrzéséne* megszigorítása. A parlamenti kisebbségi csoportok a Chautemps-kormánnyal szemben egyelőre kissé habozó magatartást tanúsítanak és várakozS álláspontra helyezkednek a kormánynyilatkozat* fölötti szavazásig. A tőzsde kedvezően fogadta az uj kormánvt Pénzügyi körök bizalommal viseltetnek Marcban* deau pénzügyminiszter és Bonnet személye iránt. A valutapiacon a frank árfolyama tovább javult. Feszült helyzetben megkezdődött a román választási hajsza „M állampolgársági rertztó nem vonofKozfh azohro, ahfH o háború elOtt telepedlek le" Bukarest, január 19. Az uj román parlamentet kedden este — mint jelentettük, — királyi kézirattal feloszlatták. A rendelkezés jóformán alig látott napvilágot, a választási küzdelem máris megkezdődött. Az uj választások elten a legélesebben a nemzeti parasztpárt és a Junian-féle radikális parasztnárt tiltakozik. A két párt közölte, hogy petíciót nyújt bc a legfőbb választási birósáüboz, sőt szükség esetén a legfőbb semniitőszekhez is. A román sajtó most még durvábban folytatja a kisebbségek elleni uszításait A revízióellenes állásfoglalásáról hírhedt „Universul" szerdai számában „Románia és Magyarország" cimü vezércikkében éles támadást intézett a revízió ellen és „bizonyos előfeltételekhez" köti a két állam közötti közeledés létrejöttét. Hangoztatja a lap, hogy Románia és a revizionista Magyarország között nem jöhet létre közeledés és nem is fog soha létrejönni. A pénzügyminiszter most hozta nvilvátmsságra azt á statisztikát, amely az italniéfi-t engedélvek tulajdonsainak fajisagáról ad tájékoztatót Eszerint a 39.450 ita'mérési engedély közül 3Í80 van zsidó kézen. Négyezer italmérési jog más kisebbségiek kezében van. főleg Erdélyben és Bánátban. Erdélyben, főleg a székelyföldön a vendéglősök és italmérők n»gyrésze székely, a Bánátban iges sok a sváb italmérő A régi királyság területén úgyszólván