Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

18 DÉtMAGYARORSZÁG SzomBaf. 1935. január T. la hántolt nyár és fÜ7fa- Nom7flíÍ IIIfPlinffiTOf kskUittben fevö úszásáról, korlátlan mennyiséi­hasáb tü*if» P 3-60-ér* II0IIIZGM ImCIEIIIoitil benkaoha'ó. MeqrendelWö SzéchenyMér 3.sz.aWf. színház és művésze s «, HETI MŰSOR: Szombaton délután: Macskazene. Rendes hely­árak. Szombatou este: Szerelemről szó sincs. Párat­lanbérlet 17. Vosörnap délután. Mezei pacsirta. Mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Macskazene. Bérlctszünct. Ren­des helyárak. Hétfőn este: Élő holttest. Világirodalmi cik­lus 3 ik előadás. Prcmierbérlct 19. Kedden este: Élő holttest. Páratlanbérlet 18 —oOo— MEZEY MARIA: „Szeged jut az eszembe.. " Alig két héttel ezelőtt a kimerültségtől össze­esett a kulisszák előtt, dc a kötelességteljesítés erösc.bb volt a betegségnél, Mezcy Mária min­dennap nagy szerepet játszik n Belvárosi Szín­házban. A szervezet mégis pihenést igényel és Mezcy Mária ezt a kérdést ugy oldotta meg, hogy előadás után taxiba ül, felszalad a Svábhegyre, ahol másnap este 6 óráig hallgatókurát tart. Ki­ftkszik áz épület déli oldalára és szigorúan az orvosi utasításokhoz tartja magát. Itt találtuk Mezey Máriát. Orvosi beleegyezések és engedé­lyek után kivételesen Mezey Mária halkan igy suttogta el nyilatkozatát. — Valahányszor ujabb szerepet Játszom, min­iig szülővárosom, Bzeged jut az eszembe és arra gondolok, hogy n nagyon nehéz szegcdi közön­ség előtt játszom és igy minden tudásomat latba vetve, alakítom szerepeimet és ha sikerem van, akkor arra gondolok, hegy most odahaza Szege­den örülnek ennek a legjobban. Szegedet életem­ben mindig első helyre állitom s boldog pcrcek tz.ok amiket Szegeden töltbctck. Remélem, hogy adódik majd mód n részemre, hogy a szegedi közönséghez is szóljak a színpadról... —oOo— Társulati gyűlés és „boldog újesztendő". Pén­teken az óesztendő utolsó napján társulati ülésre gyűltek egybe a színház tagjai. Volt beszéd is bőven, buzdítás is, korholás is, majd altalános „Boldog újesztendő!" kívánással ért véget a tár­sulati gyűlés, amelyet azután gázsifizetés koro­názott meg. A színészek ilyen körülmények között vidám hangulatban ..mentek át" az újévbe... Az ujeaziendő zenei programja Az újesztendő a zenei események gazdag sorozatával indul. A Harmónia idei bérleté­nek öt világsztárja és a három bérletenkivüli hangverseny az újév zeneéletének eseménye. Január 9-én mutatkozik be a szegedi közön­ségnek a rádióból közismert zongoravirtuoz Richárd Staab, akinek hatalmas műso­ra fémjelzi művészetét. Műsorán: Beethoven­szonáta as-dur, Brahms rapszódia g-moll, Liszt ballada h-moll, Chopin, Ravel-müvek, stb. Január 13-án Aubray Pankey világhí­rű néger baritonista, a daléneklés mestere, a külföldi koncertpódiumok közkedvelt sztárja. Nagyszabású műsorán klasszikus és modern műdalok, negro-spiritualck és songok. Január 20-án a magyar énekművészet vi­lághírű büszkesége Svcd Sándor dalestje következik, majd február 18-án az idei zenei szezon legfényesebb eseménye Er i c h K 1 e i­ber vezényletével a Budapesti Hangverseny Zenekar Beethoven-estje. Február 28-án az elmúlt év felejthetetlen sztárja Zino Franccscatti hegedüvir­tuozitásában gyönyörködhet ismét a szegedi közönség. Márius 6-án a gordonka fiatal világhírű megszólaltatója, Mauricc Eisenberg kö­vetkezik, — március 8-án pedig a Berlini Fil­harmónia Kamarazenekarának hangversenye. Hans v. Benda vezényletével, március 30-án a dalcncklés fejeielme B a s i 1 i d e s Mária zárja be a szezont. A hangversenynek külön érdekességet nyújt a világhírű művésznő programia, amely „Nemzetközi Népdalest" cimcn Hölcli a világ népdalirodalmának leg­szebb dalait. —oOo— A pendliző színészek. Szilveszter estén különö­sen nagy keletje volt a színeszeknek. Alig akadt olyan színész és szinésznő, akit ne liivtak volna meg erre az éjszakára fellépésre. Az idén azon­ban a rekordot nem a „nagy* színészek, hanem kisebbek vitték el, akik hat-tiz helyiségben is fel­lépést vállaltak. Uj darabok. Az.újévet a szinbáz több darab­bal kezdi. Az „Élő holttest' utáu a „Nagy ka­land" következik, majd a „Szabó a kastély­ban" és a „Szakíts helyettem", amely a Belvá­rosi Színház kasszadarabja volt és még ina is játszák. Az előkészületek nagyban folynak, ja­nuár huszadikig ezeknek a daraboknak le Keli menniök, mert huszadikán ismét eredeti h'mutatót ad a színház: Farkas Intre operett­jét, amelynek primadonnája Mészáros Ági lesz. A színházi iroda hírei A „Macskazene" vasárnap érkezik első jubileu­mi (20) előadáshoz. Ebből az alkalomból zsúfolás­ig meg fog telni a nézőtér, mert a közönség ün­nepelni fogja a kiváló szereplő gárdát. „Mezei pacsirta", „Macskazene'.' és „Szerelem­ről szó sincs" alkotják a kettős ünnep szinbázl műsorát. „Élő holttest. Tolsztoj halhatatlan színműve prcciz összetanulásban, nagyvonalú rendezésben, mint a világirodalmi ciklus harmadik előadása hétfőn és kedden kerül szinre a legjobb szereposz­tásban. -O— RABOK Irta SZIGETHY IRÉN. . Elgondolkozva tartotta kezében a végzést, amely a válás kimondásáról értesítette. Szabad lett hát!... — Min gondolkozol Mártám? — kérdezte az anyja. — Olyan furcsa — Micsoda? — Minden... Hogy azt hittem, szerelemből m«« gyek férjhez. Pedig csak szimpátia volt. Büsz­keség, hogy a vőlegényem a legelőkelőbb orvos s a lege'egánsabb férfi a városban... — Igy is van. Viktorra, az uradra, a iege:e­sebb kritika sem emelhet kifogást. Nekünk, a szü­lőknek fájt legjobban, amikor rájöttünk, hogy nem tudtok együtt élni. — Nem. Három hónapnál nem bírtam tovatb. Minden, minden másképen történt volna, ha az es­küvő előtt jövök rá, hogy nem szerelem az, amit Viktor iránt érzek. — Egy rosszul sikerű't házasság még nem egy elrontott étet, ha valaki 20 éves. mint te, gyermekem. — Igen, sokszor gondoltam én Is ugyanezt egy év óta, amióta újra itthon vagyok. — Most már véget is kell, hogy érjen teljes visszavonultságod, amit önként véjjlallál egy hosz­szu évig. Márta napernyőt vett a kezébe. — Kisétálok anyám. Egyedül akart maradni a gondolataival s a nagy szabadságával, amit éppen most kapott meg... Hamarosan kiért a kis városkából a Tiszapartra. A városka a Tisza felső folyásánál feküdt, Mára­maros tájékán, bűbájos, komor és mégis vonzó he­gyek között. Márta egy darabig a parton sétált. Csodála­tosan szép juliusi délután volt. A Tisza, a hegyek, az ég, olyan színekben ragyogtak, amit csak költő tolla tud leírni. Márta észrevett egy gazdátlan csonakot. Illet­ve a csónak a parthoz volt láncolva. És sehol egy lé'ek. Belelépett a csónakba. Leült. Napernyő­jét lecsukta, mert a nap már hajtott lefelé. Oly jó volt a csend, amelyben mégis hallant lehetett a Tisza halk, édes susogását, s azt a meg­magyarazhatatlairi,; különös neszt, amit a he­gyek küldenek, s aimit csak akkor hall az ember, ha teljesen egyedül van... ...Az urára gondolt, a vele töltött három hó­napra, amelyben nem a szerelmet ismerte meg, csupán a házasságot... A teljes magányban el­töltött évre, amely szinte süket volt, annyira nem voltak vágyai. Végig nyúlt a csónakban. Most ugy nézett kt világos nyári ruhájában, mint egy óriás szál vi­rág, amelyet a Tiszára fektettek... Ebben a pil­lanatban ütemes lépteket hallott. Néhány rab kö­zeledett, vállukon kerti szerszámokkal. Egyetlen ör lépdelt mögöttük. Amikor a csónakkal egy irányba értek, mint­ha vezényszót kaptak volna, ugy fordították fe­jüket a fiatalasszony felé. Tovább lépdeltek. De egy tagbaszakadt fiatal rab kétszer-háromszor visszafordult még. Márta magán érezte a rab szeméi, s hallotta egy másik rab különös, férfi­kacagását... A rabok tovább vonultak a parton. Minden csen­des és néma lett újra. A nap lehajtóban, a he­gyek és Tisza hallgatnak... A csónakban a fekvő fiatalasszony, ani zavar­tan simít régig a ruháján, egy sóhajjal, aminek senki sem tudná magyarázatát adni... FESTEK I s^Ú VEGVldRUK \ 4S WrtZTPRTrtbl CIKKEK aram VfllíRKt-TÍR Lü-ü'.jj « • uja**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom