Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-18 / 13. szám

Kedd, 1938. január 18, DítMA'GyXR ORSZÁG s A szegedi kereskedők éSEást foglaltak a kereskedelem megkötése ellen „A kereskedelem bürokratikus sxabályosása fpelyeií a sxakokíaíús tejlesxíése és célsxerU reíormok szükségesek" (A Délmagyarország munkatársától.) A keresködőtársadalom mostanában egymásután nyilatkozik meg abban a kérdésben, hogy a kereskedelmet képesítéshez kössék-e, vagy sem. A kérdés nem először szerepel a magyar kereskede'eim tanácskozó asztalán, öt év óta minden jelentősebb megmozdulásnak tárgya a képesités kérdése, két évvel ezelőtt a szegedi országos kereskedelmi kongrzszszuson is foglalkoztak a kereskedelem képesítéshez kötésárai. Akkor a kongresszus bizottsági tárgyalásén résztvett 31 testület közül 21 testület a képesítés mellett, 13 testület pedig ellene nyilatkozott. Vasárnap a Szegedi Llo.vd-Társulat és a Szegedi Kereskedők Szövetsége együttes nagygyűlésem tárgyalt a képesités ügyéről. A Lloyd nagytermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőket Hoffer Jenő, a Lloyd társelnöke üdvözölte és megnyitó szavaiban vázolta a képesités problémájának nagy jelentőséget. Felkérésére dr. Kertész Béla ügyvéd, a Kereskedők Szövetségének ügyésze alapos, minden részletet felö'clő beszédben foglalkozott a kereskedelem.képesítésének ügyével és egymásután felsorakoztatta sz érveket, amelyek a képesités elrendelését igazolnák, majd az ellenérveket ismertette hasonló tárgyilagos részletességgel. A kereskedelem képesítésének hívei három indokkal támasztják alá kívánságukat: 1. A kereskedelem általános értelmi színvonalának emelése. 2. A túlzsúfoltság megszüntetése. 3. A tisztességtelen verseny kiküszöbölése. A fenti érvekkel szemben dr. Kertész kifejtette, hogy a külön kor'atozó intézkedésekre a jelenlegi helyzetben nincs szükség, mert a magyar kereskedelem a külföld által is teljesen méltányolt és elismert, megfelelő magas színvonalon áll. Han* goztatta továbbá, hogy a megszorítás nem vezetne a túlzsúfoltság megszüntetésére és átmenetileg mesterséges túlzsúfoltságot vonna maga után, ami pedig a tisztességtelen konkurrencia ké.dásét illeti, ez etilen a kari szolidaritás és erkölcs, valamint a törvényes rendelkezések megfe.elő védelmet nyújtanak. A közel egyórás, többször tapsokkal megszakított beszéd után dr. Kertész Béla határozati javaslatot terjesztett elö, amely az alábbiakat mondja: „A taggyűlés többsége a magyar gazdasági élet cs a magyar kereskedőosztály mai válságos helyzetében nem tartja Időszerűnek, hogy a kereskedelem képesítéshez kötésének problémája egyűlla. Ián fel ls vétessék. A kereskedői tevékenységnek képesítéshez kötése a kereskedelem bürokratikus szabályozását vonná maga után, kizárná a kereskedői tevékenységből a nemzeti közgazdaságra nézve esetleg hasznos széles rétegeket. A képesítéssel tervezett szabályozás nem enyhítene a kereskedői pálya túlzsúfoltságán, aminek a sokkal magasabb képesítéshez kötött ügyvédi és orvosi pályáknak, valamint az ugyancsak képesítéshez kötött ipari szakmának túlzsúfoltsága a bizonyítéka. A kereskedelem bürokratikus szabályozása helyett a kercske. de!mi szakoktatás fejlesztését és célszerű reformját látjuk szükségesnek, mert kétségtelen, hogy a kereskedelem értelmi színvonalának emelése üdvös hatásra! lenne az erkölcsi elvekkel szembehelyezkedő egyedekre.* A javaslat beterjesztése után Varga Mihály volt az első felszólaló. Ismertette az Országos BELVÁROSI MOZr szereiemüöi nösurm Kedden is. N6U K. -YcfJAW-tii. CíortOl, Erdólji MÍG!, Ríday, Kabo» SZÉCHENYI-MOZI Kedden is Ufllrlll? be IflnVllfi TtiIO BriTkbeostl tan Ke tilmen ílUíülib Gd midiül F.rr.-I <*. * Minc-, iRrp> Magyar Kereskedelmi Egyesülés választmányi ülésének lefolyását, ahol 60 többséggel a kereskedelem képesítéshez kötése ellen foglaltak állást. Adler Rezső szintén a képesités ellen szólalt fel; kifejtette, üogy a képesítéshez kötés a kereskedelem szabadságát veszélyeztetné. Példákat hozott fel, hogy egyesek, akik azelőtt más pályán működtek milyen kitűnően megállják helyüket a kereskedelemben. Lőw Sándor attól tart, hogy a képesitéshezkötés elrendelésével uj hivatalnoki szervezet létesülne, amelynek eltartását a kereskedelemnek kellene majd vállalnia. Többen a képesitéshezkötés mellett nyilatkoztak, majd Ottovay Károly felszólalásában szükségesnek tartotta, hogy egy nem kötelező, dc elismert képesített kereskedői kar kialakulására mód adassék. Javaslata szerint a legalább 4 középiskolát végzett, 3 tanulóévet kitöltött és közben 3 tanonciskolát sikerrel elvégzett, továbbá legalább 3 segédi évet eltötöft kereskedő, a képe. sb.ett kereskedői cimet használhassa és azt a cégtábláján is feltüntethesse. A kereskedelmi iskolát, akadémiát és egyetemet végzett kereskedők szintén megkapnák ezt a cimet. Ottovay nagy figyelemmel fogadott javaslata természetesen meghagyni kívánja a kereskedelmet teljes szabad. foglalkozásként. Löffler György felszólalásában 5 füszerkereskedők szakmai képesítéshez kötését javasolta Adler Mór kifejtette, hogy a kereskedelmet bizonyos nivóra kell emelni és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy kereskedelmi tanonclevél nélkül ne lehessen senki kereskedő. Fenyő Mátyás szólalt még fel és a szabadkereskedclem mellett foglalt állást. A vita után szavazásra tették fel a kérdést, a gyűlés nagy többsége a dr. Kertész Béta állal előterjesztett határozati javaslatot tette magáévá. Kedden tárgyalják a gázgyári kölcsön konvertálásának kérdését (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A hárommillió pengős gázgyárj fúggőkölcsön konvertálásának kérdésével kedden ismét foglalkozik a város hatósága, amely hosszú hónapok óta folytat tárgyalásokat a vállalat központi igazgatóságával. A gázgyár annakidején elfogadhatatlanul sulgos feltételeket szabott, miután azonban a város hatósága ezeket a feltételeket még a további tárgyalások alapjául sem fogadta el, ujabb ajánlatot tett és ebben már lényegesen enyhítette eredeti feltételeit- Ez az ajánlat aztán még több. szőr módosult és mint ismeretes, legutóbb november végén nyújtott be u], átdolgozott ajánla. tot a központi igazgatóság. Ennek az ajánlanak az a lényege, hogy a város a hárommillió pengős függökölcsönt, amely eredetileg 1935 október 31-én lejárt, de aztán két évvel meghosszabbították, 1936 november elsejétől kezdődő és minden következő év november 1-én folytatandó részletekben fizetheti vissza 29 év alatt. Az első részlet 41.992.57 pengő, az utolsó, amely 1964-ben lenne esedékes, 204.682.18 pengő. A közbeeső huszonkilenc esztendő alatt a részletek évről-évre nagyobb arányban növekednek. A város ezeket az éri részleteket két részletben is fizetheti, november elsején "és május eL sején. De a második részlet után késedelmi ka. matot kell fizetnie, még pedig a mindenkori legmagasabb kamatláb szerint. A bátraiékos tőke után a Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámito. lási kamatlábát másfél százalékkal meghaladó kamat fizetendő. Ha a város nem teljesítené fizetési kötelezettségét, akkor a vállalatnak jogában áll követelését levonni a város minden évben esedékessé váló részesedéséből. Tiz év elteltével, ha a város kedvezőbb feltételek mellett kőt. csönt szerezni, követelheti a feltételek azonosítását, vagy pedig ha ez elől a vállalat elzárkó. zik, 'hátralékos tartozását egyősgzegben visszafizetheti. Ezzel az ajánlattal egyidejűleg arra is ajánlatot tett a gázgyár a városnak, bogy fennálló külön tartozásából hatszázezer pengőt hasonló feltételek mellett törlesszen le 29 esztendő alatt. Ennek az összegnek az első törlesztési részlete 8398.52 pengő, a huszonkilencedk pedg 40.936 20 pengő lenne, 1964-ben tehát a városnak a két tartozás utolsó részleteként összesen közel kétszázötvenezer pengőt kellene fizetnie, iok inSluetsza és v5?henymegbetegedés Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged közegészségügyi helyzete az utóbbi időben kedvező képet mutatott, örvendetesen javult a helyzet a tífusz frontjáp. Is. Az ősszel, amely a tifuszmegbetegedések szempontjából az év legveszedelmesebb időszaka, a város területén alig fordultak elő tifuszcsetek, a megbetegedések száma meg sem közelitette az előző években feljegyzettszámadatokat. Az orvosi megállapítások szerint ez az örvendetes jelenség a széles körben alkalmazott tifuszollások eredménye. Ugyanilyen kedvezően alakult a helyzet a másik yeszdelmes népr • 'w • —• - -