Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

Vasárnapi, 1938, január 16. DÉL MAGYARORS.ZAG RUT 1D.O VAGYON... TANULJATOK SZERETNI A KÖNYVOLVASÁST... Elöljáró irás a Jézustaragó ember bemutatójához CSflSWRIúKIMtyi UOvpníÍRÍiTiHOíMETIHfll SZALON SZEPSESflPOLO CIKKEINEK LERQKOTft DUDÁS "á*5ZEGED A szegedi , szinház hétfőn este mutatja l>c Ny i r ő József Jézusfaragó ember cimü színmüvei, amely nemrégen olyan osztatlan sikert aratott Budapesten. A hétfő esti bemutató, akár szándékosan, akár szándéktalanul, .ünnepélyes lobogó-meghajtás lesz Erdély felé, az erdélyi havasok világa felé, amely talán soha nem nyilatkozott meg olyan hatalmas öserővei, mint éppen Nyirő József egészen különleges irói művészetében. • Erdély, a magyar léleknek és a magyar históriának ez a mélységes fájdalma és mégis őrök büszkesége, a mostani nehéz napokban a legégetőbb aktualitások élvonalába került. Az erdélyi havasok felől — a Jézusfaragó ember és Uz Bence világa felől — Ismét' komor hireket hoz a fagyos januári szél. Két rettenetes évtized gyönyörű önvédelmi harcának vérrel, verejtékkel, tudással, emberséggel elért tpinden eredményét fenyegeti az uj bukaresti politika, amely képtelen és nevetséges fajvédelmi jelszavak vérmámorában fetreng és gyilkos éhséggel készül arra, hogy fölfaljon, elpusztítson mindent, ami a világ olyan nehezen mozduló lelkiismerete előtt eleven bizonyság lehelne a román tájvédelmi elmélet egészen nevetséges képtelenségére. . Románia a románoké" — üvölti az uralomraüitott vasgárda, amely renegátnak rninösiteítc Mátyást és kolozsvári szobrát Róma elorzott legendájának sz.imbólumávnl szentségtelenítette meg. ..Románia a románoké'' — üvölti a bukaresti csőcselék, amely hosszú éveken keresztül rendezett előkészítő csatározásokat Erdély eiroraánosodni nem tudó és nem akaró magyar városaiban, amelyek iskoláiban bevert fejű magyar diákok vére hirdette a román fajvcdelem dicsőségét. „Románia a románoké" — ordítja a ma már hivatalos román politika és a trianoni „hódítás" tenyere goudolva természetesen Erdélyt is Romániának érzi. Vagy talán éppen az minden bajnak az oka, hogy nem tudja anank érezni, hogy míg ma .is, két évtizeddel a trianoni „diadal1' után, kénytelen — Erdélynek, Transsylvaniának érezni, a Bethlenek, a Báthoryak, a Bán fival, a Bolyaiak országának, a Nyi-rö Józsefek. a Tamási Áronok, a Kuncz Aladárok, a M a k k a i Sándorok, a M o 11 e r Károiyok, a T.. i g e t i Ernők, a K ó s Károiyok és a T a h é r y Gézák Erdélyének tudni. A" 'lélekelemzés tudománya fürkészte ki, begy nagyon sok gyáva, vagy kegyetlen emberi cselekedetnek a lélek legmélyén rejtőző kisebbrendűségi érzés, az ugy 11 evezet Mínéerwertigkeitsgcfiib] az indiló rugója. Ez a tudatalatti érzés irányítja kétségtelenül a mai román politika eseményeit is. Bukarest nem felejtheti el és nem bocsájűtatja meg soha kincses Kolozsvár ősi fényét, nemes patináját, nem térhet napirendre a történelmi tény fölött, hogy Erdélynek gyönyöre szerepe volt Európa szellemtörténetében boszszu évszázadokon keresztül, hogy mindig erős vára volt az igazi humanizmusnak, a tudományoknak, a művészeteknek és fellegvára a szabadság gondolatának a maihoz annyira hasonlatos fekete időszakokban is. Nem felejtheti el, hogy Erdély Európa volt és magyar volt akkor is, amikor tul a Kárpátok koszorúján és a Brassói havasokon még az ősember primitív kulturája is idegenszerűnek hatott. A kisebbrendűség tudatalatti érzésébon leplezetlenül. árulkodóan remeg a félelem, hogy fizikai és kulturális valósággá válik a hosszú o.-csz fogságból megtért székelybaka mondása: „Tudtam, hogy mindig győzünk,- de hogy a végén egész Romániát Erdélyhez csatolják, ázt sohasem gondoltam volna." Erdélyi rabszijjra fűzte, gályapadhoz bilincselte az oktalan világpolitika, mint rengeteg évtizedekkel ezelőtt az erdélyi prédikátorok ezreit. Erdélyt koncul, hodizsákmányul vetettek a rajta született, a lelkében és lelkével élő cmbcrmlltiókkal együtt. Dc Erdélyt nem emészthette meg sem a török, sem a tatár, sem a német cs bizonyos, hogy nem fogja megemészteni a román sem. Mert nmig világítani tud benne az erdélyi lélek — és mindig olyankor világit a legfényesebben, amikor a legsűrűbb a sötétség körülötte —, addig megmarad Erdélynek. Eidély lelke már nem egyszer tett csudát, de olyan szépet, olyan vigasztalót, olyan biztató és félemelő csudát, mint amit a legutolsó két évtized alalt mutatott, talán nem tett még soha. A trianoni tagló gyilkos ütésének kábulatából gyorsan m„gára eszmélve rögtön megtalálta önmagát és hivatását js. A politikai játékot, amelynek nem volt részese, elvesztette, ősi szelleméhez, örök megtartójához, a tudományok, az irodalom és a művészetek szellemében menekült viszsza, mint megvivhatatlan fellegvárába. Szinte máról-holnapra született meg és öltött kristályformát Erdély rendithetetlenül magyar és rendíthetetlenül emberi szellemciete. Prédikátor-ősök lelke szállta meg az erdélyi sziveket és ihlette alkotásra, harcra a lelkeket. így született meg az Erdélyi Szépmives Céh, dc ínég clöbb az Erdélyi Helikon és igy- sorakozott föl néhányszáz nagyszerű uj magyar könyv hordozva címlapján az uj erdélyi nevek egész légióját. Ez előtt a légió előtt hiába acsarkodik a vasgárda. Az erdélyi könyvek betűvetését semmpéle fajvédelmi jégveréssel setp lehet elpusztítani. Az erdélyi lélek Nyirő József és 3 többiek írásaiban, álmaiban, meséiben nyilatkozik cs őrződik m-g. Tisza Cafos körút 19. Telefon 22-11. fodrdsx és kozmetikát szalonfdttan tartós szempillafestés a vlldgblrü PESSC sxempillatestékkel Percek alatt késxül és frónapoktg eltart. akármilyen magasra is dagadnak körülötte a gyűlölet hullámai. Erdély lelke legendás emlékű gróf Bethlen Miklón önéletírásában nyilatkozott meg ilvképen: „Tanuljátok szeretni a könyvolvasást... Rut idő vagyon, nem mehetünk ki, init csináljunk? Kártyázunk, igyunk, hazudjunk, trágárkodjunk, vagy még rosszabbat is kövessünk: nem jobb volna-e annál egy szép historikus, politikus, vagy geographns, vagy valami szép tabulás, tréfás, mulatságos könyvolvasás... ?" És Erdély lelke megnyilatkozott most, októberben, azon a Vásárhelyi Találkozón, áhed a másik nagyszerű, lánglelkü erdélyi iró, Tamási Áron szólt „Hősökhöz, nehéz időben" mondván: nyilvánvalóvá tett, bogy világnézeti, vallási és osztálykülönbség nélkül társadalmunk minden rétegének érett ifjúsága átérzi a közös sors és a ueujzeti felelősség gondolatát... Hősnek kel) lenni! És miért ne lehetnének, hiszen hősei — isteni törvény szerint — minden népnek vannak sulyok időben!'' * A szegedi színpadon hétfőn este ez az erdélyi lélek nyilatkozik meg. Nem hangosan, nem reflektoros fényekkel, ncm cifra szavakkal és még cifrább érzésekkel. Hanem szelíden, esöndes szóval, ahogyan az a fenyvesekkel borított erdélyi havasok komoly világához illik. Magyar László. 'líczial 111 szilt! olcsó áron szép és jócipől adni. Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a legelegánsabb formákban férfi cipőt. CÉGEM SLÁGERE a lack cipőt pótló S ITf 0 K I ff 6 CIP 0. nem repedezik, raial * lack, tarlós, elegén4 és tükörfényes van, kizárólag nálam kapható készen Nézze meg világvárosi kirakataimat. páratlan heduezinfiny a oetmagyarorszáo olvasóin ás A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODR VI, PODHANICZKY UCCA 8. SZ. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékot kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos kedvezmény igazolvány alapján vehető igénvbe, melyet a Délmagyarotszóg. kiadóhivatal* díjmentesen bocsa it olvasói rendelkezésére.