Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

A DfcL'M A GYAR ORSZÁG Vasárnap, 1958. Január 16. SZEGEDI FARSANG BÁLI NAPTAR íanuér 22, Tisza: Turul bál, Ipartestület: Yi­lézi est. Január 23, Ipartestület: Fodrászok álarcos bálja. Január 29, Ipartestület: Iparosbál. Február 1, Hungária: Szent Imre bál, Tisza: SzTK-bál. Ipartestület: Helyőrségi altiszti bál. Február 2. Tisza: Felsöipariskolások bálja. Hungária: Menza-bál. Ipartestület: Úrnők Mária kongregációiának műsoros teája ínséges gyermekek javára. Február 5, Tiszj: Tanitó-bál. Február 6: Tisza: Főiskolások- jelmezes bálja. Február 12, Tisza: Pusztaszeri bál. Február 15, Hungária: Emericana-béL Február 19. Tisza: Székeíy^HL Ipartestület: Adóhivatali tisztviselők bálja, Hungária: SzAK-bál. Február 2fl. Tisza: Csaba és Rákóczi baitársi •gyesületek bálja. Hungária: Mérnökszövetség bálja. Február 27. Ipartestület: Frontharcos-bál. Március 1. Hungária: Görbe éjszaka. Ipartestület: Polgári Dalárda bálja. Nemcsak V B 9 Jf í I C 9 HsstH, hanem fÖlCéletóSeil ffiSt « „IDEÁL" kelmefestő Tulajdonos HífSCH Kiáll képesített kelmefestő és vegytisztitó. Üzlet: Batthyány ucca 2. (Stefánia sétánnyal szem­ben) Báli ruhák szakszerű tisztítása és festése A kereskedelmi alkalmazónak bálja Szombalűu este a Tisza-szálló Ízlésesen feldí­szített nagytermében a szegedi kereskedelmi al­K ilmazottak rendezték meg báli mulatságukat. A bálát száztagú lelkes rendezőgárda készitetto elö, a siker nem is maradt cl. A bálát nyolc pár nyi­totta meg, akik közül a hölgyek mindannyian első bálozók voltak. Az első bálás leányokhoz dr. Vinkler Elemér kormányfőtjnácsos intézett lel­kes szavakat. A megnyitó párok a következők vol­tak: Bukovai Bözsi — Agárdi Aurél, Maschánszky Mifri — Dentsch Imre, Kállay Ida — Balogh Já­nos, ördög Ica — Sipos Bálint, Hegedűs Erzsi — Engel J. László, Hegedűs Margit — Bölcsházi László, Kiss Marin — László István. Hornyák Rózsa — Kiss Ernő. Megjelent a bálon Varga Mihály, a Kereskedők Szövetsége elnöke és számo­san a szegcdi kereskedelmi élet vezetői közül. A bálon megjelent asszonyokról és leányokról a rendezőség a következő névsort bocsájtotta ren­delkezésünkre: Leányok: Póka Mancika, Gondi Rózsika. Bánffi Trrl, Molnár Joli, Bezdán Eta, Zenkei Margit, Mike Margit, Bölesházi Klári, Bölesház.i Ili, Kiss Ica. Martonosi Irén, Hegedűs Erzsi, Fülöp Erzsi, Kalmár Anikó, Veres Bözsi, Berta Anna. Matuska Gizi, Varga Juci, Varga Bözsi, Kasza Eta, Grün­berger Ica, Biczók Éva, Kopasz Juci, Billa Icuka, Hajlamász Gizi, Pollák Ilike, Szanka Magda, Gera Mancika, Üveges Mancika, Nagy Mitild, Hajdú Rózsika, Bózsó Mimi. Mikó Erzsi, Bozóki Mária, Kóhl Ilonka, Pataki Gizella, Godrenk Magda, Ta­maskó Erzsébet, Venner Kató, Pisurnyi Ida, Kle­ment Iloita, Kata tóla. Fóldesi Anna, Sánta Er­zsébet. Kiss Mancika, Hegedűs Vali, Dobó Juci, Kiss Ilona, Dávid Etuska, Papp Viktória, Schnei­der Elizabet (Bús), Fein Róza, Zsnmbókl Margit, Kádár Margit, Varga Mária, Horváth Hona, Lete­novsz.ky Julcsi. Illés Mária. Feldmann Ica, Fara­gó Mancika, Kosóczky Marika. Asszonyok: Varga Gyuláné, Brendorfer Fe­rencné, Veres József, Bodola Ferencné, Fischer Andorné, ifj Bánffi Sándorné, Bukovai Sándor­né, Ö.T>\ Arkálián Miklósné, Maschánszki József­né, Jánosi Jánkné, Pici Ferencné, Gara Béláné, Kende Sándorné, vitéz Dóczi Imréné, Vörös Jó­zsefné, Széli Istvánné, Kende Sándorné. Füldes­sv Bálinlné, Kéri Andr&sné, Itévai Imréné, Csó­kysi Istvánné, Csillag Istvánné. A lercm diszitéset a következők terveztek: Ferenczy Ottó, a Kctting Lajos cég, Janf­csek István a Fischer és Pártos cég, Jójárt István, a Szabó L. és Társa cég és Pappdy Mi­hály a Szabó Zsigmond cég kirakatrendezői. A si­került bál jövedelmét a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Egyesülete fejlesztésére fordítják. SzsédenüHegírtezieK az olcsó radiűh! Sikerült megszereznem a kartelenkivüli magyar rádiógyár délmagyarországi egyedárusi­tását és igy elérhetővé tettük, hogy mindenki hozzájuthat hihetetlen oicso árakon elsőrangú super rádiókhoz. Tájékoztató kp árak: „Tlíta" 3+1 40 állomást r«u P ÍOQ.- Népsuper 3+1 P 14S.— „Dunn" 3+H luxus szuper P 209.- Ezen készülékek 1 éri részletfizetésre is kaohstók. A készülékekért egy évj gyári felelősség Régi rádióját mifas áron becserélem. Kérem a kéuzülec vírelkéryazernélkül szí »es megtekint MarkovicsSzilárd SttíTÍSSttt Raktáron tartom továbbá az ORION, PHILIPS, TEEFUMKEN, EKA 1938-as tipusu rádiókat. Használt rádiók már 25.— pengőtől. ' 3 évi fegyházra iiéilék a férjet, aki a válóperes tárgyalás uián a röszkei állomáson revolveres merényielet kísérelt meg felesége ellen (A Délniagyarország munkatársától.) X szegedi törvényszék Sáray-tanácsa szombaton egy me­rénylő férjet vont felelősségre, aki a mult év nya­rán többször rálőtt a röszkei állomáson. Kis Mi­hály röszkei gazdálkodó volt a tettes, akit felesé­ge elhagyott, njajd válópert indított ellene. A törvényszék augusztus 27-én tartott a válóperben tárgyalást, majd amikor az ítéletet kihirdették, Kis Mihály autóval felesége után eredt és meg­várta a röszkei állomás közelében. A merénylő férj négy lövést adott le, kettő találta az asszonyt, de a lövések olyan gyöngék voltak, hogy még az asszony kabátját sem szakították keresztül. Kis ezután maga felé fordította a fegyvert, de az csütörtököt mondott. Az ügyészség gyilkosság kísérlete cimén emelt vádat Kis Mihály ellen. A merénylő férj a szom­bati főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem volt szándékában megölni feleségét, akit nagyon szeret, mindössze rá akart 'ijeszteni. Előzőleg arra kérte, hogy térjen vissza hozzá, amikor azonban az asszony erre nem volt hajlandó, ki­rántotta a revolvert és rálőtt az asszonyra. Elő­zőleg azonban kiszedte a töltényekből a puska­por egyreszét, hogy ezáltal a lövés erejét gyön­gítse és hogy kárt ne tehessen benne. Ezért nem •érült meg az asszony. A biróság tanuként kihallgatta az asszonyt, aki elmondotta, hogy a nála hét esztendővel fia­talabb Kis Mihály második férje. 1919-ben léptek házasságra, dc már egy-két esztendő múlva ki­bírhatatlan volt férjével az együttlét. A férje ve­rekedős, goromba természetű férfi volt, aki emel­lett ivott és nem szeretett dolgozni. Néha ebéd hclye;t is verést kapott tőle. Egyizben 6 zavarta cl a férjét, majd amikor visszakönyörögte magát és mégsem javult meg, ő hagyta el. A férj ekkor fünek.fának híresztelte, hogy el fogja in'éznl a feleségét. Végül is válópert adott be ellene, a válóperi tárgyalás után tőrtént a merénylet. Hár­masban ballagtak az állomástól befelé, férje a taxi mögé bujt meg és amikor közelébe értek, előugrott kezében a revolverrel. — Anyukám most itt halunk meg mind a ket­feni _ kiáltotta. Előbb két lövést adott le, a golyók a társasá­gában lévő csapos füle mellett sivítottak el, majd újból kétszer tüzelt, de ő ekkor már futásnak eredt, a golyók a hátán kopogtak, de csak zuzó­dásokat okoztak, sebesülést nem. A férjet ezután a taxisofőr fegyverezte le. Azt kiabálta ekkor, hogy húzzák fel a legközelebbi fára. Az orvosszakértők elmondották, hogy a vád­fott delírium trémensben szenved, akaratelhatáro­zásában korlátozott, de azért beszámítható. A fegyverszakértő szerint a golyókon látszott, hogy azt harapófogóval kiszedték, a golyók ilyen prepa­rálás után nem életveszélyesek, mint az eset is mutatja. A biróság több tanút is kihallgatott, akik azt vallották, hogy a vádlott előttük gyakran beszélt arró', hogy *e'.intézi« a feleségét, egyszer A biróság a késói órákban hirdetett ilólelct. amelyben a vádlott férjet szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösnek és ezért háromcsztendei fegyházra Ítélte* Az itélet nem jogerős. azt mondotta, hogy agyonveri, egyszer pedig azt, hogy lelövi. Dc ilyenkor szinte sohasem volt józan. _____ Miért van annyi rongyos lábbelijü ember Magyarországon? Az Árvizsgáló Bizottság döntése szerint drága a csizma és a bakkancs (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jx. lentése.) Közel egy esztendővel ezelőtt kérték a gazdaérdekeltségek az Árvizsgáló Bizottságot, hogy a mezőgazdasági munkásság által leginkább hasz­nált csizma és bakkancs árát vizsgálja ki, ugyan­is e tömegcikkek ára oly drága, hogy a munkás­ság nem képes csizmát és bakkancsot vásárolni. A bizottság csak mostanában készítette el jeLenté­sét. Ezek szerint mm a borkereskedők, nem a suszterek és a csizmadiák a hibásak, hanem a bőrgyárak adják indokolatlanul magas áron a szükséges nyersanyagot vevőiknek. Az Árvizsgáló Bizottság döntése valójában sen­kit sem lep meg, hiszen közismert tény, hogy a magyarországi bőrkartel milyen kegyetlen árdík­taturát követ. A gazdatársadalom és a mészáro­sok már évek óta joggal lázongan .k, hogy a nyers* bőrt a bőrkartel számára dolgozó ügynökök no. tom áron vásárolják fel, ugyanakkor pedig ez a kartel ál'andóan és indokolatlanul emeli a kész­bőrök árát. Igaz, hogy bőrgyáraink kartelje nagy­mennyiségű nyersbőrt kénytelen külföldről Is im. portálni s ha a külföldi piacon akár egy fillérrel is emelkedik a nyersbőr ára, bőrgyáraink erre való hivatkozással rögtön emelik az általuk gyár­tott készbőrök árát. Ám ha külföldön esik a nyers­bőr ára — az utőbbi hetekben is jelentékeny ár­esések voltak —, a magyar bőrkartelnek esze­ágába sem jut árleszállításra gondolni. Egész üz* letpo'itikájukat ugy állították be, hogy csak ny?.' reségre tehessenek szert s tudott dolog, hogy évről-évre sokmillió pengőre rug a magyar ve­zető bőrgyárak tiszta haszna. Nem lehet tűrni tovább, hogy a nyersbőrt elkótyavetyélni kény­szerülő magyar gazda, mészáros, továbbá a kész­bőr árak folytonos emelkedése folyán a ryomo­Iruság meredélyére taszított csizmadia- és iparos-> társadalom s végül a rongyos és kopott lábbeliben szégyenkező és kínlódó magyar munkásság kiszol­gáltatottsága ezután is fennmaradjon. Az illeté­kes köröknek az Árvizsgáló Bizottság döntése alap­ián végre cselekedni keli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom