Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-15 / 11. szám

Szombat, 1938. január 15 XIV. évfolyam II. sz és más kérdések Egyik laptársunk magas röptű vezércikkben foglalkozott a héten a sajtó kérdésével. A vezércikknek olyan birói Ítélet adott aktualitást, amelyet egy lapvállalat ügyében hoztak, a cikk azonban elvi magaslatokon szól a kérdéshez, ami nemcsak azért örvendetes, mert olyan légkört teremt, amelyben tere van a tárgyilagos megbeszélés tárgyilagos, sót emelkedett hangjának, hanem azért is, mert abban, ahogy azt a vezércikket megstilizálcák, benne van a hallgatólagos elismerése annak, hogy azt az ítéletet egy lapvállalat ügyében hozta a biró, vonatkoztatni azonban valamennyi lapvállalatra lehet. Helyes tehát, amikor laptársunk azt mondja, hogy tanuljon az ítéletből minden kiadó és minden szerkesztő. A birói Ítéletet illő tisztelettel kell fogadni. Ennek a tiszteletnek egyik zsurnalisztikái megnyilatkozása az Ítélet minden irányú ismertetése és méltatása. Nem szeretnénk félreértést kelteni. Eszünk ágában sincs arra célozni, hogy az itélet indokolásában benne van, ami állítólag eddig sehol nem jelent meg, hogy a légszeszgyár „a koncesszió tárgyalása előtti és alatti időkre megszerezte a Szeg e d i Napló p u b 1 i c i tá s á t, ismert eszközökkel, kedvezmények nyújtásával és 2300 pengő külön összeg felajánlásává 1". Mi arról akarunk beszélni, hogy értjük, ha az a laptársunk, amely most bizonyságát adta annak, hogy van benne készség és képesspg közéleti kérdések higgadt megbeszélésére, első sorban a fölmerülhető sajtókérdések egy részét taglalta. Be kell azonban látn'a annak a jogosultságát, amely azt vitatja, hogy szó nélkül nem lehet napirendre térni az ítéletnek olyan megállapítása fölött sem, amely azt mondja, hogy megvesztegetés is szerepelt a Központi Gáznak a koncessziómeghosszabbitást kiverekedő eszkö • zei között. Nem kellene-e követelni azon az alapon a koncessziómeghosszabbitás ügyének revízióját ? A mult századnak és szerintünk' az emberiségnek mindenha egyik legnagyobb írója évtizedeken át harcolt annak az igazságnak általánosulásáért, hogy megalkuvás az erkölcsi követelményekben a legnagyobb erkölcstelenség. Nem gondolja laptársunk, hogy van jogalap, különösen erkölcsi alap az ismert szeren sétlen közgyűlési határozat revíziójának a követelésére és hogy ma — nem a ksrtelltőke sorozatos túlkapásai miatt, hanem a megtisztult légkörben —: esetleg egészen más, a közre és a közönségre nézve megnyugtatóbb határozat jönne létre? Azt mondja laptársunk, hogy „valóban szükség volt erre.a leckére azok számára, akik a harácsolási szempontokat összetévesztik a köz érdekének szolgálatával és a sajtó magasztos coljaival". De azt is mondja laptársunk, hogy a tanulság ebből az indokolásból minden hirlap és mirden hírlapíró számára — hát ez persze naplójegyzeteink szerint egy kis túlzás —, hogy az ujságirást és az ujságkiadást ismét arra a piedesztálra kell állítani, amelyet számára K o s s ut h Lajos és Deák Ferenc jelöl te k meg. Nagy örömmel látjuk tisztelt laptársunk részéről Kossuth és Deák elveihez való ezt a ragaszkodást- Most már csak egyetlen kérdés részére kérünk tisztelettel figyelmet. Igen tisztelt laptársunk elég gyakran közli a légszeszgyár hirdetéseit. Követelte-e ezzel szemben — keresztény kisegzisztenciák érdeke Vida Jenő és Chorin Ferenc, nem egészen keresztény kartellvezérek ellenében — a méregdrága tarifák koncesszió szerint is időszerű leszállítását és elhangzott-e tiltakozása azért, mert a légszeszgyár elfelejtette szegény és keresztény hadiárváknak azt a pár fillér kedvezményt megadni, amelyet a szerződés biztosit? Most tárgyalnak a hárommilliós légszeszgyári kölcsön hosszú lejáratú kölcsönné való átalakításának feltételeiről. Harcol-e laptársunk azért, hogy elviselhetők legyenek legalább a kölcsön föltételei, ha már a koncesszió föltételei miatt — a birói itélet szerint a sajtó hibájából is — a mai jogi helyzet alapján harminc évig lesz kénytelen görnyedezni az egész város ? Tudjuk, hogy nirtcs összefüggés a hirdetések cs a hallgatás között. De sajtómorálja mellett, amelyet aláírunk, ebben az egyik legnagyobb fontosságú közkórdésben — birói itélet is és laptársunk is igy mondja — senki olyan ncm rejtheti véka alá a véleményét, akinek épp a véleménymondás az — élethivatása. • A birói itélet indokolása szerint „jó erkölcsökbe ütközik az olyan megállapodás, melyben valaki anyagi előnyökért közjogok gyakorlásóról lemond. vagy más érdekében sajtókortes szolgálatra vállalkozik. De még a közérdek szolgálata, ért való dijkikötések is erkölcstelenek — mondja az indokolás. "Hogy állunk akkor a kormányszubvéncjókkal ? Nem a közérdek szolgálatáért való dijkikötés a szubvenció? Vagy a kormány támogatása, különösen, ha szubvenció ellenében történik, nem a közérdek szolgálata ' Engedje meg, igen tisztelt laptársunk, hogy kiemeljünk a Délmagyarorsznv irattárából néhány aktát és adjunk belőlü' szemelvényeket. Magasrangu személyisége k váltották egymással ezeket az iratokat. „A/. ÍUjság cime), már induláskor forgótőke nélkül, sőt tetemes adósságokkal küzdve laborált, hangzik az egyik, de ugy, hogy mégis reuzált, mert eleinte 2400 pengő havi fámogatást kapott, . minélfogva hathatósan tudta támogatni a választásokon pártunk erdekeit". Egyik legfelsőbb fórum irta illetékes szegedi közeghez: „Méltóztassál megengedni, hogy (Ugyanannak az újságnak a cime) vezetésében, irányzatában és egész magatartásában konstatált hibákra felhívjam nagybecsű figyelmedat. A lap huzamos és, pontos ellenőrzése alapján az a vélemény "szűrődött le, hogy nem teljesiti vállalt kötelezettségeit azzal a buzgalommal és lendülettel, amelyet egy T200 pengős havi kormánytámogatást élvező laptól elvárni lehetne. Röviden összefoglalva a lap nívója általában véve gyenge és egyáltalán nem képviseli ezt az egyensúlyt, amelyet a többi, részben ellenzéki lapok Szegeden kívánatossá tennének". (Ezek az idézetek nem arra a laptársunkra vonatkoznak, amelynek a vezércikkével kivan ez a cikk polemizálni.) Ma nem közlünk több adatot gazdag irattárunkból. Bonnet pénzügyminiszter alakltja meg az uj francia kormányt A Ctiautfmps-kormánq lemondása óriás! kavarodás! okozott a francia politikai eleiben — A szocialisfapdrtoü a népfront fenn* tartása mellett foglaltak állást Páris, január 14- Chautemps francia miniszterelnököt pénteken reggel egynegyed 6 órakor fogadta Lcbrun köztársasági elr.ök. A miniszterelnök benyújtotta a köztársasági elnöknek a maga és minisztertársai lemondását. Lebrun köszönetet mondott eddigi munkásságáért és megbízta Ghautcmpset a folyó ügyek elintézésével. A köztársasági elnök a kormányválság megoldása érdekében már csütörtökön a kora res:i geli órákban megkezdte a tárgyalásokat. Első; nek a szenátus elnökét, Jeanneneyt fogad" ta az elnök, majd Herriot-tal, a kamara elnökével tárgyalt Lebrun. A szocialista cs a kommunista képviselők csak 7 óra után távoztak a parlamentből és hangosan éltették a népfrontot. A délelőtti órákban az látszott valószínűnek, hogy középpárti kormányzás következik F^an* ciaországban a polgári baloldal vezetésével.