Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-11 / 282. szám

Szombat, 1937. december IT, D 1.1 .. M A fi y A R O R S Z A G 5 Karácsonyra Selyem és arvap ju di vat. sálak: pazar vál asztékbaa olcsón Poüák Testvéreknél Széchenyi tér 17. Unió tag Csekonics u. 6. Kalász tag Szegedi közmunkák — szentesi kirándulással A kereskedelmi miniszter a kisebb munkák ügyében helyi adolí a szegedi iparosok panaszának (A Délmagyarorszög munkatársától.) A szegedi iparosok régóta sérelmezik, liogy az államépité­szeti hivatal elhelyezése óta a kisebb méretű köz­száliitasok versenytárgyalási feltételeit is csak a szentesi állaniépitészc'.i hivatalban tekinthetik meg azok, akik ajánlatukkal pályázni kívánnak a munkára. Bár Szegeden van az államépHÓ£zeti hivatalnak kirendeltsége, ez a kirendeltség máso­latban sem kapja meg seni a vállalati feltételeket, sem a munkálatok tervrajzait. Ez a rendszer igen megnehezítette a szegedi vállalkozók számára a versenytárgyalásokon való részvételt, mert ha ismerni kívánták a feltételeket ezeknek isme­rése nélkül pedig nem is készíthették el ajánla­tukat — kénytelenek voltak Szentesre, uiazni, ami tetemes költséggel ég időveszteséggel járt. Nemrégen az tőrtént, hogy az államépitészeti hivatal a rókusi hídfeljáró javítási munkálataira Irt ki versenytárgyalást hasonló módon, A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara ennek az eset­nek a kapcsán közölte a szegcdi iparosok jogos panaszát dr. vitéz Imecs György főispánnal, aki a panaszt azonnal továbbította a kereskedelmi mi­niszterhez és kérte a sérelem orvoslását. \ mi­niszter válaszképen most körrendeletet intézett az államépiiészeti hivatalokhoz és orvosolta az iparosok sérelmét. A kereskedelmi miniszter arra utasítja az államépitészeti hivatalokat, hogy a jövőben minden olyan kisebb arányú közszállitás versenytárgyalási feltételeit, terveit és esetleges adatait, amely valamelyik államépitészeti hivatal­lal nem rendelkező nagyobb város a színhelye, másolatban juttassa el az érdekelt város mérnöki hivatalába, vagy más, alkalmas közhivatalába, adja meg a szükséges egyéb felvilágosításokat, hogy a helyi iparosok ajánlatukat lakóhelyükön készíthessék el. A rendelet megállapítja, hogy az ilyen munkákra úgyis rendszerint csak helyi iparosok pályáznak. A nagyobbarányu munkála­toknál, amelyek iránt országos érdeklődés nyilvá­nulhat' meg, továbbra is a jelenlegi rendszer sze­rint járhatnak el az államépitészeti hivatalok. A kereskedelmi miniszter az államépitészeti hivatalokhoz intézett körrendeletének másolatát elküldte dr. vitéz Imecs György főispánnak és a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöksé­gének. Év! részlelflzelésre Gyerntekocsik, gramofonlemezek leg­olcsóbb forrása. Javítóműhely. DáfilÁ olcsóbb forrása. Javttomuüeiy. ' fteréhpár, varrónén péni eepáruftÓZ. „Az erdélyi irodalom kétszer adott leckét az anyaországnak" A „második generáció" Íróinak nagysikerű bemutatkozása Szege­den — „Az erdélyi irók második generációja egy tudott lenni osz­tály, felekezet és politikai különbség nélkül . . (A Délmagyarország munkatársától.) Pénte­ken a színház' szépen megtelt nézőtere előtt mu­tatkozott be az erdélyi írók második, legfiata­labb generációja. A bemutatkozás elé nagy: ér­deklődéssel és várakozással tekintett mindenki. Az uj generáció tagjai, Tamási Áronék mun­káját vállalták és \ iszák tovább. Ahogy meg­szólallak novelláikban, verseikben, a tiszta iro­dalom hangját ütötték meg és bőséges re­ményt nyújtottak a jövendőre. Dr. T o n e 11 i Sándor a Dugonics-Társaság nevében üdvözölte a pódiumon megjelent er­délyi fiatalokat, akiknek' sorából hiányzott kél izmos tehetség: Abafv Gusztáv és Szeni­lér Ferenc. Nem kaptak útlevelet és igy nem jelenhettek meg a szegedi közönség előtt. To­nelli Sándor ismertelte a legutóbbi marosvá­sárhelyi találkozó jelentőséget, amikor a má­sodik generáció kifejtette munkaprogramját cs felvázolta azt az utat. amelyen haladni akar. Beszédét azzal fejezte be, hogv a Királyhágón tnl ezek a fiatalok őrködnek és virrasztanak a magyar élet felett Elsőnek Csuka Zoltán, a „Láthatár" szer­kesztőié olvasta fel Abafv Gusztáv tanul­mányát az erdélyi irodalomról. Az átfogó ta­nulmány rendkívül érdekesen világította meg az erdélyi írókat, irányukat, világ-szemlélctii ket és szintén vázolta az úgynevezett második generáció célkitűzéseit, amelvek közül a leg­fontosabb a néppel való érintkezés. Kiss Jenő mondotta el ezután három remek versét, mind a három nagy tapsot aratott, saj­nos, amilyen kitűnő költő Kiss Jenő, olyan bi­zonytalan előadó cs igy a remekül cizellált, za­matos szépségű versek hatása nem bontako­zott ki teljes mértékben. Bűzöd i György szép novellájában gyö­nyörködött ezután a közönség, ma jd F lóri á n Tibor szavalta el kulturált, lírai átfütőttségü verseit nagy tetszés mellett. Igen tehetséges novellistát ismert meg a közönség gróf Wass Albertben, akinek „Mélység felett" cimü no­vellája talán a legnagyobb hatást váltotta ki. Végül Csuka Zoltán Szemlér Ferenc versei­ből olvasott fel néhányat, ezek a versek is méltán illeszkednek az erdélyi irodalom gyöngyszemei közé. A közel kétórás irodalmi délutánt Sik Sán­dor egyetemi tanár, a kiváló költő szavai zár­ták be. Arról beszélt nagy figyelemmel kisért előadásában, hogv Erdély kétszer adott alapos leckét az anyaországnak, először az úgyneve­zett első generáció megmozdulásában, amely több volt, mint irodalom, tett volt akkor, ami­kor itthon még csak zürzavaT és kapkodá* uralkodott. A másik leckét — mert az elsőt sajnos, nem tanultuk meg kellően — most kanta az anyaország a vásárhelyi találkozón a második generációtól. — Ennek a találkozónak talán legnagyobb ielentósege az — mondotta —, hogv az erdélyi irók második generációja egy tudott lenni osz­tály. felekezet és politikai különbözet nélkül abban az egyetlen jelben, hogv — magvar... — Talán ennek a délutánnak az emlékei el­mosódnak ma jd a szivekben — fejezte be nagv­hatásu. felszólalását S i k Sándor —. a novellá­kat. verseket sokan elfelejtik, de nem felejtik el soha azt a benyomást, amit itt kaptak, neve­zetesen, hogy Erdélyben él cs virágzik a ma­gyar irodalom cs a magyar szó... A közönség, amelynek soraiban ott láttuk" vitéz dr. Imecs György főispánt, dr. Pálfy József polgármestert, dr. Tóth Réla polgár­vneslerhel vet test, lelkesen tapsolta Erdély kül­dötteit. PlegnuiH december Mn M ,tlODELL"iiölguf odrászszalon (fulaírfono* Barna Margit) Gr. Apionvl-u. J. Estélyi frizurák, dauer, viz, vasondoldlás, hajfestés és manikűr. Többéves fővárosi gya­korlat, szo'id és pontos kiszolgálás. Tessék egy próbát fenni, meg lesz et égedve Három évi fegyházat kapott a szegedi betörő­társaság vezére (.4 Délmagyarország munkatdr$dtól.) Pénteken vonta felelősségre a szegedi törvényszék Sáray­tanácsa Koczanits Mihály 21 esztendős kifutót és társait sorozatos betörések miatt. Koczanitsékat október 19-én fogta el a rendőrség, mert ki­derült, hogy tizrendbeli betöréses lopást köve­tett el. Koczanits Mihály társai részben segítet­tek neki, részben pedig orgazdái voltak. IIosszu heteken keresztül-követte cl betöréseit Koczanits és oly ügycsen intézte a dolgát, hogy nem sikerült elfogni. Végre a legutóbbi betörésen rajtaveszteti és akkor vele együtt kézrekerült fivére, Kocza­nits Lajos, anyja, Koczanits Istvánné, Lakó Mi­hály napszámos cs Bodonyi Sándor. Koczanits Mihály volt az, aki kifosztotta Nagy István Brüsz­szcli-köruli trafikját, ahonnan 320 pengő értékűt árut vitt cl, ezenkívül a Lindner-cétgől 150 pengő, László Gj-ula sajtüzletéből 110 pengő, Vojnár Ta­máiSné trafikjából 200 pengő, Czékus Zoltán cuk* rászdájából 150 pengő, Boros Dezső füszerüzleíé­hót 80 pengő, a zsibpiacon 100 pengő érlékü árul lopott el. Két esetben az öccse is segített neki, ipy legutóbb, amikor a Boda-féle csemegeüzletből 260 pengő értékű árat vitt el, öccse állott őrt a* uccán, hogy fel ní fedezzék munkaközben. A pénteki tárgyaláson Koczanits Mihály min­dent beismert és azzal védekezett, hogy rossz anyagi körülmények között élt. néni voll munká­ja, azérli követte el a sorozatos betöréseket. A többiek is beismerő vallomást tettek. A biróság Koczani/s Mihályt 3 esztendei fegy­házra, Koczanits Lajost 3 hónapi fogházra, Lakd Mihályt 6 hónapi börtönre, Koczanits Istvánnéf nyolcnapi fogházra és Bodonyi Sándort nyolcnapi l'pgházra ítélte, az utóbbi büntetését háromévi próbaidőre feltüggeszteltc. Az i'élet nem jogq erős. Szenzációs könyvújdonságok érkeztek a DClmagyarország KüKsOnkOnuvfáraiM

Next

/
Oldalképek
Tartalom