Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)
1937-12-05 / 278. szám
DÉLMAGYAKOKSZAG Vasárnap, T937. december .?. EvI részleíflzetésre Rádió, kerékpárj Gyermekkocsi, gramotoulemczek legolcsóbb forrósa. ' Javítóműhely. varrottén Dcru GéDárUttól. < p>[m<jyaxniij r.jíey. MÉGIS ÉLEK rfetusitebdnye! Hmtr Jó Margit nénéd is betegeskedik, neki is szokatlan ez a bitangolás. Karcsi gyerek és Berti már felfedezték maguknak Pestet. Nekünk öregeknek azonban valahogy nagyon idegen ez a feje tetejére fordult város, mi nem ilyennek ismertük: zaj, tülekedés, spekuláció, — utálom — és tőzsde! az egész ország tőzsdézik, az emberek munka nélkül akarnak pénzt keresni s keresnek is,. némelyek pár hét alatt vagyonokat szereztek. Engem is rábeszélnek, hogy próbáljam meg. De én félek, nem hiszek az ilyen könnyű boldogulásban, én azt tartom, hogy a pénzért verejtékezni kell. Lajos bátyáddal gyakran járunk ki a szigetre, ott még a régi világgal találkozunk legalább s töprengünk, hogy mihez kellene fogni. Lajos valószínűleg a Máv. pesti igazgatóságához fog kerülni. Hogy velünk mi lesz?... ki tudja, pedig jó volna valamihez kezdeni, úgyis sokat vesztettünk, most meg a készből élünk és a pénz értéke folytonosan csökken, lakásunk méreg drága, az árak ugrásszerűen emelkednek; vájjon, hol sikerül gyökeret vernünk? Idus mindenáron Pesten akar maradni. Csakhogy, ki ad el máma pesti patikát?... — Mindnyájan ittak a levélben. Anya arról, Kogy ki mindenki jött el otthonról, egy csomó név: Borsoséi*, Vály doktorék, Désyék, Torkoséi, Takácsék... aztán: sokat sirok utánad édes kisfiam. ugye nincsen rossz dolgod? ugye, nem igaz, hogy éheztetnek és korbáccsal vernek, ha hibát követtek el? itt mindenféle rémeset beszélnek az idegenlégióról, írjál minderről, nyugtass meg s vigyázz magadra, drága gyerekem. — Elek hangosan méltatlankodott: micsoda vad dolgok ezek! szegény anya, hogy kétségbe lehet esve, kemény fegyelem van, talán egy fokkal keményebb is, mint máshol, ez tény, de ilyesmi... aki persze gazemberkedik, annak kiosztják, amit megszolgált. — Gazsi azt adta hirül, hogy Vásáros Piroskát a Nemzeti Színházhoz szerződtették. — Emlékszel, milyen sokat röhögtünk rajta? csuda helyes pofa volt és nagyon tehetséges, már szininövendék korában, mikor a kommunizmus alatt Fáber tanácsoséinál együtt voltunk s nyers sárgarépát uzsonnáztunk; legközelebb elmegyek és megnézem valamelyik szerepében, kíváncsi vagyok, hogyan fest színpadon. — Gazsirak ez volt a legfontosabb .második esztendeje semmit sem tudtak egymásról, közöttük ezer kilóméterek végtelenje és Vásáros Pirit szedte elő érdekességnek ... Idus panaszkodott ,hogy apának csupa vacak, falusi patikát ajánlanak és apa hajlandó volna elmenni, de ő nem, nem meg}' falura, irtózik a falutól, hogyne, podlós lakásba meg minden, a tükör-parkett helyett súrolt deszka, juj}, nem bánja, akármi lesz, ő maga részéről ragaszkodik Pesthez, nincs kedve eltemetkezni, neki társaság kell és miféle társaság van faluhelyen? a par>, a jegyző, a doktor, tanítók, na nem, nem, köszöni, nem kér belőle, igazán furcsa, hogy apa erre nem gondol, — igy rugkapálódzott másfél oldalon keresztül s aztán befejezésül, mint futó hirecskét, még odalökte: talán érdekel, époen tegnap hallottam .hogy Vizvárv Kamilla férjhezment.:. Elek az utolsó néhány sort már elhagyta, kiesett kezéből a levél. Túlságosan -ok volt ebben a levélben, addig teledezett a tömérdek szomorú hírrel, mig csordultra szívódott velük is többet nem bírt. 5 mindennek a tetejébe még ez. Hiába derült ki közben hirtelen az ég, hiába perzselt a nap, őt ez a Kamilláról szóló híradás perzselte meg, de ugy, hogy a gondolat is elállt benne. Csak annyit mondott: jaj és ledőlt egy padra. Délutánig nem nyúlt ételhez, italhoz. Azt sem tudta, hogyan került ki a népkertbe; bizonyosan megszokásból, mert csütörtök volt, mikor a légiózenekar rendes heti térzenéjét tartotta a Jardin Public pavillonjában. Máskor felüdítették az indulók pattogó ritmusai, meleg zsongással fonták körül Strausz keringőt, most menekült előlük. Öntudatlanul s mégis tudatosan menekült minden és mindenki elől, egyedül akart lenni; a népkert egyik járatlan részébe ment, leült, tenyerébe hajtotta fejét, vergődését meg rábizta a csendre. — Hát férjhezment, mégis ... mégis férjhezment, — ugy érezte, hogy lelke felfakadt mellében és mostan minden elvész, minden kihull belőle, ami szép volt, ami eddig is éltette, amiben olyan jó.volt hinni. Az egész hosszú levélből kizárólag ezzel törődött, opáék eszébe se jutottak. — Kamilla! — Napsütésben kedvüket talált madarak röpdöstek körülötte .énekeltek, csattogtak, egy kéktollu, birosbegyü apróság leszállt előtte; ránézett s féligébren suttogta: meghalt a fehér madár:., az én madaram.:, megölték a fehér madarat..; azt meg — és fázósan öszszerázkódott az olvasztó nap alatt. Azután dühösen, sebesen: ki ölte meg? ki lopta el? hogy merészelte? kii? ... Reményi Gerő?... vagy más? hogv merték? és Kamilla, miért villa, Kamilla vára .".. nyaralt-e ott Kamilla engedte? ő is. akarta? • nem, nem, neim, ő nem akarhatta, nem, nem.:, § ha nem, akkor is mindegy, a fehér , madár meghalt, — kövér törzsű pálmához lépett, elővette bicskáját,— meghalt..: temessük el —• keresztet vágott a fa eleven testében, ahonnan rózsaszínű nedv szivárgott a hasítás nyomán, mintha könnyekkel higitott vér volna. Ekkor megszólalt mögötte valaki. — Mit csinálsz, uram? Elek hátratekintett; egy arab' nő zavarta meg, egészen fiatal teremtés. Bosszúsan felelt. — Mi közöd hozzá? Eredj dolgodra -— és újból faragni kezdett, nagy igyekezetében ujját is megsértette. De a lány nem tágított. — Hagyd abba, ura ni.— mondta. — A fát nem szabad bántani. A fának ugyanugv fáj, mint az embernek..". -— Mit törődsz vele? Takarodj! — Nem. — Hogy mersz ellenkezni? — Akit sajnálni kel], azzal lehet. Az nem goromba:.: — Kit kell sajnálni? — Téged. — Engem? Miért? — Mert beteg vagy, a szived beteg. Elek csak most nézte meg jobban. Nagyon szép lány volt, fekete haia, mint nz ébenfa ugv csillogott, dereka; karcsú, hajlékony nádszál, szemében párás közel és távlatos messzeség kékje es hivás és vágy és "Ígéret. Másodpercnyi alélt hallgatás. — Talán nem igaz, hogy beteg vagy? — Honnét tudod? • — Tudom. Értek a szivekhez... Még nagyanyámtól tanultam.:. — Hogy hívnak? — Léka. — Meglestél, amig magamban voltam? Első mosoly az éretteper-ajakon, — Egy kicsit... — Szégyeld magad. — Nem. — Megérdemelnéd, hogy elzavarjalak*. — Gyere, üljünk le. Hadd mondom el, mivel gyógyíthatod meg a szivedet... A zenének már régen vége volt, mikot Léka felállt, hogy mennie kell. — Eljössz máskor is? — Amikor akarod. — Vasárnap. — Jó. (Folyt, köv.) Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 59.103-1937. II. Hirdetmény Közhirré teszem, hogy a Yegykisérleti és Paprikakisérleti Állomástól nyert értesülés szerint megállapodás létesült a paprikamalmokkal oly irányban, hogy minden héten hétfőn és kedden a malmok kizárólag az őstermelő-paprikakikészitök féltermékeit fogják megőrölni a beérkezés sörre ti jében. Ez a megállapodás lehetővé teszi a sok kis paprikatermelő részére, hogy saját termését feli dolgozás és őrlés utján értékesíthesse. Szeged, 1937. évi december hó 4-én. Pr. Pálfy József s. k. polgármester. rheima. köszvény, esuz, ischías, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törkölylUrdttfében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olcsó pausálé Arak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conflncníál szállóban. Ismertetőt küldünk. Szeged sz. kir. varos polgármesterétől. 59.267-1937. I. sz, Versenytárgyalási hirdetmény Szeged sz. kir. város intézményei (árvaház, szereletház, népkonyha és napközi otthonok) részére 1938. évi január, február és mártíius hónapokban szükséges I. kenyér, zsemlye, liszt, II. tej és tejtermékek,. III. bus, zsir és hentesáruk, IV. fűszeráruk szállítására 193S. évi december hó l&-án d. e. 10 órakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. em. 23.) nyilvános versenytárgyalást tartunk, a beérkezett ajanlatokat ugyanezen napon és időben felbontjuk s ezalkalomnial ajánlattevők, vagy meghatalmazott képviselői jelen lehetnek. Ajánlati minta, vállalati és szerződési feliételek a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. em. 22.) díjmentesen rendelkezést-e állanak. Csakis az itt nyert nyomtatványok felhasználásával lehel ajánlatot benyújtani. Az aláirt ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve és pecséttel lezárva fenti időpontig a városi üttató hivatalba (Városháza földszint 14) kelt -benyújtani: Az ajánlat borítékját a következő felirattal kell ellátni: „Ajánlat az 59.267-1937. Sz. versenytárgyalási hirdc.menyben közölt élelmiszerek szállítására." Ax- előirt mintákat a versenytárgyalás időpontjáig a gazdasági ügyosztályba kell benyújtani. Bánatpénzül az ajánlati végösszeg 2 százalékának megfelelő összeget kell a város le!étpénztárába befizetni s a leféti nyugtát az ajánlathoz mellékelni. Amennyiben az ajánlat végösszege 15.900 pr.gőt néni halad meg, a Közszállitási Szabályzat 30. g-ban. megnevezett kisiparosok stb. bánatpénzt nem kötelesek letétbe helyezni. Szeged, 1937 december 1-én Dr. Pálfy József polgármester.