Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-04 / 277. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szombot, 1937. dec cmtRer 4. GYÖNGYSZEM a takarékos tüzelő BACH — Aljechín—Euwe 14.5:0.5. Rotterdamból jelentik: A sakkvilágbajnokságban a 24. játsz­mát Euwc pénteken délben feladta. Á baj­nokság állása most: Al.jechin 14.5 pont, Euwe 9.5. Aljécilin világbajnokságához már csak 1 pontra van szükség. —oOo— /ZEGED XII. 4. — IlivatalszUncl Miklós-napján. A belügy­miniszter körrendeletet intézett a közhivatalok­hoz, amelyekkel közölte, hogy december hato­dikán, Horthv Miklós kormányzó ncviinnepén minden közhivatalban tel jes hivatalszünet lesz. Dr. P á 1!' y .József polgármester ezzel kapcso­latban a szabályrendeletre való hivatkozással felkéri a szegedi háztulajdonosokat, hogy a kormányzó névünnepén lobogózzák fel házai­kat. — Egy fiatal szegedi orvos sikere Ameriká­ban. Egy szegedi fiatalember sikeréről számol­nak be az amerikai újságok. Dr. Urmándy László Szegeden végezte iskoláit, a szegedi egyetemen a mult évben avatták az orvostudo­mányokdoktorává. A fiatalember megpróbál! el­helyezkedni. de ez sehogyan sem sikerült. Ek­kor határozta el magát arra. hogy kivándorol Amerikába, a tervét annál könnyebbén végre tudla hajtani, mert a fivére: Ormándy Je­nő. a nagyhírű karmester már hosszabb ideje künn dolgozik Amerikában. A fiatal Ormándy hajóra ült. Amerikában sikerült bejutnia a Jo­hus Hogpins egyetemre, ahol közel félévig mint asszisztens dolgozott. Közben kinevezték a világhírű M a y o-klinikára, fiatal orvos szá­mára talán a legnagyobb megtiszteltetés, ha a klinikára bejuthat. Jellemző a klinika méretei­re a következő adatok: a Mavo-klínikán na­ponta 800—1000 uj beteget vizsgálnak meg és száz az operációk száma egy-egy napon. Az orvosok száma meghaladja a kétezret, kísér­leteiket a tudományos világ nagy érdeklődéssel kiséii. Szegedi szempontból érdekes az a kö­rülmény is, hogy dr. Szent-Györgyi pro­fesszor 1930-ban. közel egy esztendeig ezen a klinikán dolgozott. — A közelmúltban 41 fia­tal asszisztenst neveztek ki a Mayo-klinikára, köztük egv magyart: dr. Ormándy TAszlót. Erről a sikerről számolnak be az amerikai la­pok és megemlítik azt is, hogv Ormándy Lász­ló Szegedről került ki Amerikába, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte ta­nulmányait. •v Ifj. mányi Csizmazia Kálmán képkiálütása a Hun­gária-szállóban, megtekinthető dec. 8-ig, egész nap. BNGORfl M'NTQSZftlOH Buqontca-tér 11. sz. alatt MEGNYÍLJ. ízléses angóra kötöttáruk nagy vá­lasztékban kanfiatők. — Meghűlésnél és náthaláznál, torokgyulla­dásnál és mandolalobnál, idegfájdalmaknál és szaggatásnál reggelenként egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserűvíz nagyon jót tesz, mert a gyomorbélcsatornát alaposan kitisztít­ja és mcregteleniti, azonkívül pedig jó emész­tést cs anyagcserét biztosit. Kérdezze meg or­vosát. x Cserép Sándor szűcsmester, Horváth M. ncea 7. MiKULQSM: Jó meleg mackómba 4.98 I. flanelt játszómba 2.98%$ — A Lórántfy Egyesület karácsonyi kiállí­tása. Vasárnap nyílik meg a szegedi Lórántfy Zsuzsána Egyesület karácsonyi kiállítása a re­formátus egyház gyülekezeti termében. Ez a jótékonycclu kiállítás, amely évek óta egyik eseménye a karácsonyi szezonnak és amelynek jövedelmét a szegények karácsonyi segélyezé­sére fordítják. azokat a művészi kezimunká­I kat, iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és játékokat tárja, mutatja be a közönségnek, amelyeknek legnagyobb részét az egyesület lel­kes tagjai készítettek. A kiállítást — amelv december 12-ig marad nyitva — vasárnap dél­előtt fél tizenkettő órakor nyitják meg ünne­pélyesen. — Tardos-Tnussig Ármin síremlékének felava­tása. Vasárnap délelőtt fel tizenkét órakor avat­ják fel ünnepélyes kereltk közölt Tardos-Taussiy Arntin síremlékét a szegedi zsidó temc'.őben. A Kegyeletes ünnepségen az elhunyt hozzátartozóin kivül megjelennek és leróják az emlékezés kegye­letes adóját regi baráti körének tagjai, a szegedi munkásság képviselői és részt vesz azon testületi­leg a Szegedi Fészek Klub is, amelynek a kiváló grafikus és a melegszívű emberbarát egyik ala­pító tagja volt. z Ha sajtot vesz, ügyeljen a Stauffer névre! okosan fe'Z1 Mikulás napjára ajándéktárgyait ha Freimannáll veszf. (Kárász ucca 10.) — Széngázmérgezés. Pénteken reggel beszál­lították a közkórházba Sebők János 19 esz­tendős Szenlmihálytelek 763 szám alatt lakó legényt, aki széngázmérgezés áldozata lett. A kórház olyan jelentést adott a rendőrségnek, hogy a fiatal legény öngyilkossági szándékból követte el lettét, azonban ezideig kihallgatni nem lehetett cs igv egyelőre még nem tudják, hogy mi történt tulajdonképpen a szentmihály­teleki tanyán. Lehetséges az is, hogy baleset történt, ami nagyon gyakran előfordul a szénnel kapcsolatban a tanyán, mert a tanyai­ak nem ismerik eléggé a szén hatását. A nyo­mozás folyik. — Adományok a kormányzóné fneégakciójára. Vitéz nagybányai Horthy Miklósné főméltóságu asszony segélyakciójára a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztárhoz ujabban a következő adományok folvtak bc: Gazdák Biztosító Szövetkezeié tisztvi­selői kara 12.27, N. N. 10, Reitzcr Lipót és Tsa 30 pengő. — Az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesülete december 11-én rendezi meg második kulturestjét az egyesület nagytermében. A kulturesten Hoff­ni a n n Erzsébet hegedümüvésznő Antos Kálmán zongoraművész kíséretével egész estét betöltő hangversenyt ad, A hangverseny este fél 9 óra­kor kezdődik. Belépődíj nincsen. — Felhívás a vas- és rézesztergályos munká­sokhoz. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének szegedi csoportja felkéri a Szege­den dolgozó vas- és rézesztergályos munkásokat, hogy szombaton este fél 7 órakor fontos ügyben jelenjenek meg a Munkásotthon vasascsoport he­lyiségében. Két veréb Régen rájöttem már arra .a furcsa Igazságra, hogy éjszakánkint az ember sokkal könnyebben elárulja, hogy — ember. A sötétség, a csönd, a nyugalom valahogy őszintébbe teszi. Felbátorítja. Föloldja gátlásait. Nappal képmutatóskodunk, eltakarjuk magun­kat, szégyenkeznénk a magunk igazi valóságában megjelenni. Nappal bamiskodunk, pozíciókat töl­tünk be, hazudunk, közéletet élünk. De este, ami­kor magunkra maradunk és érezzük a ránkboruló éjszaka biztató, megnyugtató szclidségét, könnyen elfelejtjük egész nappali komédiánkat. Lehet, hogy nincs igazain, hogy tévedek, de — igy érzem és ez a fontos. Ezeket pedig azért bosájtoltam előre, hogy ér­zékellessem valahogy az alábbi eset rámgyako­rolt hatását. A Széchenyi-tér Kis-uccai sarkában áll egy te­rebélyes fa. Számtalanszor elmentem már mellel­te, de bizony mindig elfelejtettem megnézni, hogy Linné mester melyik osztályába tartozik. Lehet, hogy platán. Ez a fa jelenleg arról nevezetes, hogy a verebek társadalmában az éjszakai mene­dékhelyet tölti bc. A fa nem hullajtotta el a leve­leit. Az összezsugorodott, elszáradt levelek a> ágakon maradtak és éjszakánkint takaróul szol­gálnak a didergő verebeknek, ezeknek a folyton lármázó és didergő madárproletároknak. Az éjszaka csendjétfen messze ballatszik a lármájuk. Ott üldögélnek a vékony ágakon, fe­csegnek, fészkelődnek, veszekednek, mint akik nem találják a helyüket. Zeng tőlük az egész fa és mozog rajta minden levél. Tegnap éjjel, amint hazafelé ballagtam, látom, hogv két rendőr álldogál a fa alatt. Néznek föl rá. figyelik a lármát, mintha ügvclcti szolgálatot teljesítenének egv zsibongó politikai gyűlésen. Egyszercsak lehajol az egyik és fölvesz vala­mit a földről. Közel emeli az arcához, nézi és mutatja a társának is. Aztán mind a ketten meg­indulnak a sarkon álló bódé felé és letesznek va­lamit a bódé keskeny deszkapoleára. Fötéjehajol­nak, ugy figyelik. Rendőrök. Az egyenruha fémgombjai, a sötét köppeny alól kikandikáló kardhüvely, a Csákó lakk ellenzője néha megcsillan a távolabbi lám­pák gyönge fényében. öles legény mindkettő. Alakjukról külsejükről sugárzik a betöltölt hiva­tás önbizalma, őréi a réndnek, szigorúak, távnl­tartanak minden érzékenységet. Életcéljuk a Rend. Nem ismerik a lírát, a szentimentálizmust. Aa embert bennük eltakarja, elhazudja az uniformis. Odamegyek hozzájuk és lesem, mit rsífiálnak. A polcon két szürke véréb üldögél. Apró sze­mük lehunyva. Toltuk borzas. Az egyik betegén féloldalra dűl és pici testén látszik a még pirl­nyóbb madársziv riadt, beteg zakatolása. De a másik nyugodtan alszik. Apró feje szinte eltűnik a nyak puha tollai kőzött. A két rendőr közelhajolva néz! a két madaraf. Az egyik lehúzza fehér keztyüjét és megsimogatja a betegebbet. — Szegényke. — mondja részvéttel —, ez jól megüthette magát. A tenyerébe vesz! és meleget lehel rá. A másik az alvót simogatja meg. — Nem ébred fel — súgja halkan, mintha félne, hogy az rrösebb hang fölébresztené. Kérdezem tőlük, mi tőrtént ezekkel a verebek­kel. — Leesnek a fáról az aszfaltra. Lehef, hogy a hidegtől. Lehet, hogy álmukban elereszti kis lá­buk a vékony ágat és mire fölébrednének, már gyönge testük eléri a kemény aszfaltot. Tegnap hetet szedtünk össze. Ideraktuk őket erre a polc­ra. Kettő magához tért, aztán elrepült, de öt bizony nem kelt életre. Az is lehet, hogy nem férnek el a fán, lemarják egymást. Halk puffanás hallatszott. Ismét egy kis ve­rébtest ütödött a földhöz. Az egyik rendőr óvato­san a fa alá ment és a félhomályban megkereste az áldozatot, aztán szelíden, apás mozdulattal azt is odatette a polcra, a másik kettő mellé. A városban csönd volt, föléje puhán, bársonyo­san borult a novembervégi éjszaka. Á verebek fája remegett, zengett és a két öles termetű, kar­dos, egyenruhás, revolvertáskás rendőr babus­gata az alélt madarakat. Ha r.em rcstcltem vol­na, megölelem őket. m. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom