Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

Szombat, 1937. december 25. DÉLMAGYARORSZÁG Egy Nobel-dijas iudés Spanyolországban Irta: dr. MISKOLCZY DEZSŐ egyetemi tanár. Dr. Misko'czy Dezső, a szegedi egyetem tanára, az elme- és idegklinika igazgatója hosszabb időt tö.tött Madridban, a néhány év előtt elhunyt világhíres spanyos Nobel-dijas tudós, a modern agykutatás egyik megalapítója, Ramón y Cajal mellett. A spanyol orvosprofesszor büszkesége a spanyol tudományos és kulturális életnek, akire a bála meleg érzésével tekint az egész emberiség. Miskolczy professzor, aki hosszú ideig dolgozott a madridi Cajal-kutatóintézetben, közvetlen közelről ismerhette meg a nagy spanyol tudóst, aki rendkívüli szolgálatot tett az egész emberiségnek és az általános tudományosságnak. A szegedi egyetem profeszszorát Ramón y Cajal utolsó tanítványának ismeri az orvostudomány és az a tanulmánya, amelyben megrajzolta ennek a nagy tudósnak és nagy embernek hü portréját, megkülönböztetett érdeklődésre tarthat számot különösen most, amikor Szeged és az egész magyarság büszkeséggel és hálával néz az első magyar Nobel-dijas tudós, a szegedi egyetem világhírű professzora, dr. Szent-Györgyi Albert felé. A spanyol tudósról szóló tanulmány már csak azért is rendkívül érdekes, mert az emberiségért dolgozó két Nobel-dijas kutató egyénisége, felfogása és gondolkozása között számos párhuzamos i vonás is található. Alább közöljük dr. Miskolczy Dezső tanulmányát, amelyben beszámol még 1925-ben szerzett madridi impresszióiról, utána pedig közlünk egy jellemzően érdekes fejezetet Cajal professzor egyik nagyszerű munkájából, a (Tudományos kutatásra vezérlő kalauzból<, amelyet Miskolczy professzor bocsájtott nyilvánosságra német nyelven. A tanulmány és a rövid fejezet híven megmutatja a spanyol Nobel-dijas tudós nagy emberi értékeit és egyéniségét, amely oly sok hasonlóságot mutat azokhoz a nagy kutatókhoz, akik az emberiségért dolgoznak. Ha az ember Romon y Cajal egyéniségéről akar irni, ellenállhatatlanul az a gondolat kisérti, hogy az ő világnézetét a Quijotismussal állítsa szembe. Mert Cajal és Don Quijote lelkivilága között — bár mind a kettő a spanyol nemzet törzséből és gyökeréből fakadt — nagy és áthidalhatatlan szakadék van. Don Quipote a mult siratója, Ramón y Cajal a jövő hirdetőié. Az elkésve született kóbor lovag, a letűnt idők szerelmese, aki egy elmúlt század fegyverzetét magára öltve, indul legendás útjára s mindannyiszor megtépázva vetődik haza. Cajal a jövőnek rajongója s hogy az ő saját meghatározását reá alkalmazzam: „fajtájának embere, aki minden alacsony önzéstől megtisztulva, mindenét fajtájának ajánlja fel cs érte pusztul el". Don Quijote megtörik és keserű pesszimizmussal siratja kárbament életét. Cajal az optimista világnézetnek küzdő harcosa: a mosolygó aggastyán. „A szinek fényképezése" cimü könyvéhez irt bevezetésében ezeket a sorokat olvassuk: „Miiven kár, hogy olyan korán születtünk. A fáradhatatlan tudománv ujabb és ujabb meglepetéseket tartogat számunkra és minden feltalálás egy olvan gyönyörűség, amitől apáink elestek." Ó tulajdonképen világéletében ilyen gyönyörűségekért dolgozott, szenvedett, nélkülözött, hogv munkájának eredményét nemzetének a'ándékozhassa. Csak azóta élt anyagigondoktól mentesen, amióta a Nobel-dij segítségével egy kis házacskát építhetett magának. FoMon munkálkodott. Még pihenésre sem volt tétlen, [gypé'dóul szórakozás kedvéért kezdett foglalkozni a szines fotográfiává!, ő maga öntötte lemezeit, készítette vegyszereit, apparátusait s mivel munkakörben elméleti nehézségek is merültek fel, belemélyedt a Lipman-féle interferentialis methodus tanulmányozásába s megfoldotta a fotocherniát néhány uj adattal, miközben megszületett a könw: A szinek fényképezéséről. Épp igy, kedvtelésből írogatta meg Kávéházi csevegéseit, ezt a rendkívül érdekes aforizmagyüjteményt, amelynek első és második kiadását pár nap alatt elkapkodták. A pihenés óráinak eredménye a spanvol ifjúságnak szánt ama könyve is, melynek enne: Szabályok és tanácsok a tudományos kutatáshoz. Á tudományos pályára készülőknek valóságos kis kátéja ez a könyv, mely 1897 óta hat kiadást ért meg. Mikor barátai, akik őt ennek a könyvnek a kiadására rávették, azt kérdezték tőle, hogy fordíttassa le idegen nyelvre is, azt felelte: „Spanyolország számára irtani, maradjon továbbra is a spanyol ajkúak olvasmánya". Cajal óriási műveltségű ember, aki bőkezűen bánik kincseivel. Mindenkinek a dolgával személyesen foglalkozott, segitett megtalálni a „formulákat", ha valamilyen állatfajtában az idegelemek feltüntetése nem sikerült. Igen jó humora volt a Mesternek s nem egyszer órák hosszat elbeszélgetett élményeiről, a spanyol históriáról, vagy a helyzetről. Igazi philosophusember. Azon a napon, amelyen a Sorbonne díszdoktorává avatták, valami élelmes riporter egy kis kávéházban fényképezte le, amint írásait olvasgatta. Igy az újságból tudtuk csak meg, minő kitüntetés érte őt. Cajal a fény, a szinek, a formák, szóval a visus embere. írja ö maga is, hogy sietnie kell a látnivalóval addig," amig az öregség homálvlyal nem vonja be az „ocularis objectivef, inert akkor bezárul a világ, s nincs mit magába szivniok a szemeknek. Talán regényszérüen hangzik, de igv van: nappal a Mester mikroskopon keresztül a sejtek parányi világának titkait kutatta, éjszaka pedig nem egyszer kis házának terraszára ballagott fel és hatalmas telcskopjával a csillagos égbolt tanulmányozásába merült. Ez a teleskop az ő féltett kincse. Meghitt embereit, igen kedves tanítványait néha magával vitte ilyen körútra cs akiket nappal az idegszövet pályáinak útvesztőiben vezetgetett éjszaka a makrokosmos világában kalauzolgatta. Hogy ő az élet neme-s gyönyörűségeit szemével akarta bevinni, annak talán fokozatosan leromló hallása is az oka volt. Barcelona rossz éghajlata miatt sokat szenvedett fiatalabb éveiben s azóta rosszabbodott a füle. Évekkel ezelőtt foglalkoztatták acustikai probiemák is. ö, mint szenvedélyes fenvképész, a fény, formák és szinek megrögzitésének módjára, a hangot is fixálni akarta. Bezárkózott hat laboratóriumába, furt. faragolt. mesterkedett, egymagában kiabált valami tülökformába, plasztikus anyagból készített lemezeket forgatott, amelyekbe a beszéd hanghullámai mélyedéseket róttak. Csakhogy hát idő is, pénz 1s hiányzott s mire hozzáfogott volna a találmány publikálásához, Edison világnak eresztette a gramofont. A pathologiai intézet lomtárában még megvan Caial mester, avagy ahogy egész Madrid nevezi, Don Santiago hangirógénje. Sutbakerült, mert a probléma meg volt oldva s nem érdekelte többé. Az aránylag kevés madridi nevezetesség között nem csoda tehát, ha az ember szeme rög825 tön Ramén y Gajl egyéniségén akadt meg. Spanyolország tudományos életében voltaképen ő volt az egyetlen kimagasló alak. A spanyolok őreá és Menéndez Pelaycira a1 legbüszkébbek. I'elayo volt a nemzeti könyvtár igazgatója s ó fedezte fel újra a spanyol irodalmat a spanyolok számára rengeteg'irodalom- és kultúrtörténeti Írásban. Amily nagynak tekintik őt a spanyol kultura történetében. olyan nagynak tartják Cajalt az orvosi tudományban. Nincs az az orvosi újság, hetilap, folyóirat, amelynek ő lett volna főszerkesztője, vagv legalább főmunkatársa: uccákat kereszteltek el; róla vidéki városokban, s már mellszobra is' állt a hatalmas madridi hygiéniai intézetben. Érdekes az is. hogy mindenki hozzáfordult ügyes-bajos dolgában, még verseskönyvek elé is kértak tőle előszót, egy ismeretlen vidéki ember ped'g arra kérte levélben, hogy látogassa meg kórházban fekvő rokonát. Ez.a fáradhatatlanul-dolgozó elme, aki Spanyolország és a spanyolajku Amerika szemefénye, a legszerényebb ember. Érdekes hogy ennek a nagy férfiúnak, aki ugyancsak sok és hatalmas követ hordott a tudomány épületéhez, ez a jeligéje: „In minimus perfectio!" Ha apró dolgot is, de tökéletesen. S ezért folyton mesterkedett, módszereit javítgatta, ujat próbált ,az a legnagyobb öröme, ha valami újítását, érdekesnél érdekesebb leletét tanítványainak megmutogatta. Igen fontos dolgot tanultam tőle: a fixális tudományát. Minden agvrészlet, minden idegvégződési typus megfestésére, illetve ezüsttel való impregnálására más összetételű folyadékot kell használni, ha kifogástalan tisztaságú és élességft képeket akarunk nyerni. De nemcsak az összetétel és töménység, hanem a fixálás ideje is nem egyszer döntő szerepet visz. Igy például az ő urán-formolos fixáló módszere, 8 órás fixálás után a Golgi-féle apparátust tüntefi fel gyönvörü tisztaságában. 12 órai rögzítés után pedig ugvanazon eliárás mellett semmi sem látható már a Golgi-féle szerkezetből, hanem belvette nrotoplasmás gliaseitek tűnnek fel rendkivül élesen. Egv hibáin volt a laboratóriumnak s ez az, hogv emberanvag felelt nem rendelkezett. Spanyolországban ugyanis a közfe'fogás heves ellenzése miatt emberi tetemet csak igen ritkán boncoltak. Igv a sok ió módszer iórészt kiaknázatlanul bevert, illetve csak állati anvagon értékesíthető. Ezért az intézet munkássága főleg az idegrendszer összehasonlító miatómiáiára irárvul, ami reám nézve, aki addig főleg az emberi agvpatbologia kérdéseit tanulmányoztam, különösen nagv hasznot ielentett egyrészt, mivel alaposan megismerhettem a tudományos kutatás-1 nak e-t az ágát, de más-észt az itt tanult módszereket nz emberi kórszövettnnban tudom maid alkalmazni. Ttt vau mindiárt a bőr ideg-' végződéseinek feltüntetése, ami Cnial módszerével játszva sikerül: én pedig otthon betekig kísérleteztem, amig Bielschowsky módszerével elfogadható készítményeket nyertem a Becklinoliansen-féle betegség egv esetében. Az irrmregnntiós módszereknek egész skáláiát tanulhatta meg ott az ember s bár a lénveg mindig ugvanaz: ezüstnitrát-nácolás után következő redukfio. de ezen belül, a kezelásVn az árnyalati eltérések sokasága érvényesülhet, ahol az előkezelés, a helves hőmérséklet, idő, töménység szabják meg az eredmény minőségét. • Igaza van Lenlíoss'ék" Professzornak, amidón megállapítja, hogy Caialnak különös szerencséje, hogy a német kutatók nem szivesen dolférfi U&ztoMUa ! Kenje fel ujjával vékonyan az arcra a Hezolite-Rapid gyorsborotvakrémet és minden további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbőrét percekig dörzsölni, mert a Hezolite-Rapid arcápoló gyorsborotvakrémmel víz, szappan és ecset nélkül egy perc alatt tökéletesen borotválkozhat, utána nem ég és nem pattan fel az arcbőre, megszűnik az arcbőr száraz feikapartsága és arca bársonyosan Oda iosz. Pröbadoboz 24 fillér, ezt Is visszatérítem azután oredetl doboz vagy tubus vásárlásánál. Kapható minden szaküzlotbon éso készítet Pr. HOI.CZtR vegyész illetszertárában, Budapest, Vl.v Teréz körűt 8